Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-01-15 / 4. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 4. szám. Sátoraljaújhely, 1930 január 15. Megjelenik hetenként kétezer eierdén ée eaombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehág IX. ndv) Zemplén I ElBflsetéel ár: Negyedévre 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. eaám. POLITIKAI HÍRLAP TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. eaám. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Vizűm és drótahadály A drótakadály a háború alatt az ellenséggel szemben álló ember önbiztositása volt, azt jelentette: eddig és ne tovább, mert különben eldör­dül a fegyver, fölrobban az akna, megszólal a gépfegyver, ágyuk szórják a halált. A vizűm az az intézmény, amelynél fogva a gyanútlan békés polgárt a határon föl­tartóztathatják, mindenféle ké­nyelmetlen motozásnak és vizsgálatnak teszik ki. A vizűm a béke meghazudtolása, mert azt jelenti, hogy a vízumkény­szert alkalmazó állam fél a más államok polgáraitól, abban a hiszemben él és cselekszik, hogy védekeznie kell az ide­gen ellen, mert az idegen tulajdonképpen ellenség. És, ha az idegen vizűm nélkül érkezik, megint csak megszólal a közigazgatás gépfegyvere, lángot vet a gyűlölet aknája, halálnak és megsemmisülésnek néz elébe az a jámbor és bé kés polgár, aki mindössze annyit vétett, hogy áttévecb egy idegen állam területére. Az európai államok rájöt­tek, hogy nincs értelme a ví­zumkényszer fenntartásának, a kulturnépek lelkiismerete tiltakozik a háború ittmaradt emléke ellen, újra tárgyalnak a szabad közlekedés helyre állításáról és ezek a tárgyalá­sok sikerrel is járnak. Magyarországgal szemben először Olaszország szüntette meg a vízumkényszert s azóta Magyarország kormánya szü­net nélkül tárgyal a szomszéd államokkal a közlekedés fel szabaditásáról. Rövid időn belül Németország és Magyar- ország között is megszűnik a vizumkényszer. Magyarország és Ausztria között pedig a hágai konferencia lezajlása után létesül ezen a téren is békeállapot. Különösen Magyarország és a dunai államok szempont jából fontos a vizumkényszer eltörlése, mert a monarchia földarabolása után alig párszáz kilométer távolságokra min­denütt uj országhatár sorom­póihoz érkezik a vonat és az a boldogtalan utas, aki elha­tározta, 'hogy Szabadkáról Varsóba utazik, legalább hat esetben esik keresztül a vám- és útlevél vizsgálat minden kellemetlenségén. Így nem lehet élni, a gazdasági és politikai szétdarabolást nem lehet a vizumkényszer föntar- tásával teljessé tenni, mert ezt valamennyi dunai állam súlyosan megfizeti. Ennek ellenére mindazok a tárgya­lások, amelyek magyar rész­ről Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia felé indultak, zátonyra futottak, mert a kisantant államok kormányai nem hajlandók ma sem eltö­rölni a vízumkényszert. A magyar állampolgár tehát ellenségtől gyanús és gyanú­sított idegenként lépi át e három állam határát, ha ro­konait akarja meglátogatni, úgy előbb az illető szomszé­dos állam követségénél kell valóságos diplomáciai tárgya­lásokat folytatnia, részletesen Az elmúlt hétfő mozgalmas napja volt a vármegyének. 10 órakor a közigazgatási bizottság, 11 kor a kisgyülés tanácskozott és 12 kor a törvényhatósági bizottság ösz- szesége tartott rendkívüli közgyű­lést, mindvégig Széli József főis­pán elnöklete a'att. A közigazgatási bizott­ság ülése A közigazgatási bizottság tár­gyalási anyagában két különösen szomorú tárgy keltett nagyobb érdeklődést. Berndth Aladár alis­pán jelentése nevezetesen az Er­zsébet közkórház miniszteri segé­lyének leszállításáról és Zboray Károly pénzügyigazgató jelentése az 1929. évi adóhátralékok nagy­ságáról. Bernáth Aladár alispán jelentése bevezetésében a kegyelet és részvét őszinte, meleg szavaival emlékezett meg arról a súlyos csapásról, mely vármegyénk köz­kifaggatják miért, merre és meddig akar menni. Ugyan­akkor az odaát lakó magya­rok beutazását is megszorítják Nyilvánvaló tendencia az, hogy a vizumkényszer ennek a három farizeus államnak a részéről a háború titkos fön- tartását jelenti és amig Európa piacai hangosak a kisantant megafonon leadott béke szó­lamaitól, odahaza suttogva és titokban a háborút szöve- getik ellenünk, föltalálták a béke háborúját, a csendes fojtogatást és ezt kíméletlenül alkalmazzák mindenkivel és mindennel szemben, aki és ami magyar. Azok a politikai szempon­tok, amelyek a kisantantot ilyen eljárásra késztetik, le- tagadhatatlanul és megcáfol- hatatlanul a háború és a bosszú érzésétől fakadnak. Magyarország pedig minden külpolitikai szónoklat helyett tényekkel tett tanúbizonysá­got békeszeretetéről akkor, amidőn a maga részéről be akarta vonni és meg akarta szüntetni az ellenségnek járó ellenőrzést, a vízumot.... a drótakadályt. életét báró Maillot Nándor elhalá­lozásával érte. Szívből jövő, őszinte részvéttel jelentem — mondja az alispáni jelentés —, hogy vármegyénk tör­vényhatósági és közigazgatási bi­zottságának egyik igen nagyrabe- csült tagja, báró Maillot Nándor nagybirtokos, volt kormánybiztos- főispán, a tokaji választókerület országgyűlési képviselője, 1929. évi december 20-án Budapesten elha­lálozott. Emlitenem sem kell, hogy a megboldogult elhunytával minő súlyos veszteség érte Zemplénvár- megye egész közéletét. Az az igen értékes munkálkodás, melyet báró Maillot Nándor a közgazdaság terén, legfőkép a Tokajhegyalja felvirágoztatása körül kifejtett, el- mulhatatlan emléket állít az ő személyének. Mint a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke hosszú esztendőkön át fáradságot és ál­dozatot nem ismerő buzgósággal dolgozott azon, hogy csonka ha­zánk egyik legnagyobb kincse, a Hegyalja visszanyerje a külföld előtt régi, büszke hírnevét. A kül­földi piac újból való megszerzése céljából sokszor bejárta Európa nyugati országait és ott a hegyaljai borok elhelyezési lehetősége érde­kében propaganda előadásokat tar • tott, csakhogy segítsen a szőlőbir­tokosok gazdasági elesettségén. Az a szeretetreméltó készség, mely a megboldogultnál vármegyénknek úgy társadalmi, mint egyéb köz­ügyeivel szemben mindenkor meg­nyilvánult, tették őt népszerűvé és igen rokonszenvessé a közönség előtt. Meggyőződésem, hogy báró Maillot Nándor emlékét szivünk legmelegebb bensőségével fogjuk megőrizni. Nagy részvét mellett végbement temetésén vármegyénk törvényhatósága képviseletében főispánunk Öméltósága és Mizsák József dr. vármegyei főjegyző je­lentek meg. Bernáth Aladár alispán további jelentése szerint a népjóléti mi­nisztérium évi 900.000 pengőről 600.00 pengőre szállította le a vármegyei Erzsébet közkórház évi ellátmányát, ami nemcsak az ápo­lási napok kényszerű csökkenté­sét fogja maga után vonni, hanem azt is, hogy a betegek hús és kenyér adagját is le kell majd szállítani. Redukálta továbbá a népjóléti minisztérium a családi ápolt elmebetegek napi ápolási diját is és pedig 2 60 pengőről 1 60 pengőre, aminek folytán a kórház családi ápolásban levő elmebetegei közül legalább százat kénytelen lesz elbocsátani, illetve más kórháznak átadni. A közigazgatási bizottság meg­döbbenéssel vette tudomásul a közegészségügyi, szociális és gaz­dasági szempontokból egyaránt szomorú jelentést és feliratilag kérte a népjóléti minisztériumot döntésének visszavonására. Zboray Károly pénzügyigazgató részletes jelentésének lényege az volt, hogy az 1929. évi kivetésü adóhátralék 803.000 P azaz a ki­vetés 43.6 százaléka; ami bizo­nyára hatásos indokolása lesz an­nak a feliratnak, amelyet a köz- igazgatási bizottság egyidejűleg intézett a pénzügyminiszterhez a vármegye gazdaközönsége érde­kében, hogy t. i. az adókivetés során az elmúlt gazdasági év nagy fagykárai vétessenek figyelembe. Róth Lajos törvényhatósági fő­Mozgalmas munkanap a vármegyén Sátoraljaújhely, jan. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents