Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-04-20 / 29. szám
2 oldal. ZEMPLÉN 1930 április 20 anyagi lehetőségek, ott nagyobb a segítés lehetősége is. A megcsonkított és szinte életereitől elvágott kis Magyarország erejét meghaladó erőfeszítéseket tesz, hogy mindazokat a bajokat kipari rozza, amelyek a világ gazdasági krízisének hullámaiként Magyar- országra is eljutnak. Nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kormánynak nincs gazdasági programja s nem mond igazat az sem, aki itt bármiféle egyoldalú osztályuralomról beszél. Hát a mezőgazdaság nem ugyanolyan válsággal küzd-e mint az ipar, vagy kereskedelem ? s a kormány nem ugyanúgy igyekszik-e mindegyiken segíteni abban a mértékben amilyen jelentőséggel bírnak Magyarország gazdasági háztartásában. A miniszterelnök végzett munkáját mindenkinek el kell ismerni, akiben a jóhiszeműségnek csak egy szemerje is van. Minden müvet lehet kritizálni, de az emberek nagyon gyakran csak később eszmélnek rá, hogy az, amit valaha olyan erősen megkritizáltak, tulajdonképpen mégis csak nagy és jelentős dolog volt s bizonyosak vagyunk benne, hogy ha majd a történelem visszatekint arra a munkára, amit Bethlen István végzett, helyét az országépitők sorá ban fogja kijelölni. Szokatlan hangok Húszezer ember él a tépett országtestnek ebben a legnehezebb életfeltételek közé szorított városában. Húszezer lélek lesi, várja itt riadtan az életért, a jövőért remegve mit hoz a holnap? Kibontakozást-e a halálos ölelésből vagy újabb, még zsibbasztóbb konvul- ziót. A lét vagy nem lét aggodalma meredezik föl itt egy porbasujtott polgárság minden osztálya előtt a családja s a maga holnapjáért s amikor tudva ezt, azt kellene látnunk és Írnunk, hogy minden olyan megértéssel, önzetlenséggel és céltudatossággal történik, amilyet az idők, a feladatok komolysága, a mindenkire egyaránt ne hezedö felelősség nagyvonalúsága megkövetel, azt kell sajnosán tapasztalnunk újabban, hogy néhá- nyan e város sorsának intézésében szerephez jutottak s nem is kevesen a város polgárságának olyan tényezői — akiktől mi akarjuk legkevésbé elvitatni a közügyekben való részvétel vagy a kritika jogát — olyan módon homályositják el a közügyek tárgyalása vagy megítélése alkalmával a helyesnek és helytelennek, a jogosnak és jogtalannak határait, amely annak a gyanúnak enged helyet, mintha a közérdeket nem annak céljai, hanem csak kizárólag egyéni és érzelmi szempontokból vizsgálják. Nem juthatunk más következtetésre, ha egy a Tokajhegyalja boldogulásával elválaszthatatlan kapcsolatban lévő kérdés tárgyalására gondolunk vissza, amelynél a képességnél méltóbb erővel és iparkodással helyezte egyik-másik képviselőtestületi tag a formát a lényeg elébe — azt a formát, amelynek megítélése nem is tartozott a képviselőtestület hatáskörébe, de amelynek helytállóságát az idevágó kormányrendelet idézésével ezúttal is megerősithetnők. A Tokajhegyalja székhelyének, de a maga elhagyott árvaságával, a maga egyedülvalóságával, százszoros kényszerűségben minden jóindulatra utalt Tokajhegyalja közönségének legvitálisabb érdekével is szöges ellentétben áll az ilyen keresett lótás-futás az olcsó népszerűség hajhászás után s mi önmagunkat tagadnók meg, ha nem fejeznénk ki a Tokajhegyalja minden őszinte, komoly és igaz barátjának megrovását azokkal szemben, akiknek munkájában a veríték az öncéluság és az ettől fűtött egyéni szereplés kellemetlen illatával vegyül. És mindezek mellé beszélhetnénk még megint csak az újabb időkben kiterebélyesedett, sötétben lappangó, hátmögött meghúzódó gyanúsításokról, bátortalan mende-mondákról is. De minek vesztegessük a szót ezekre ? Csak megállapíthatjuk, hogy szomorú tény az, nagyon szomorú, hogy Csonkamagyarország és Csonka- Zemplénben, a legfeketébb gondok közepette, még ma sem múlta divatját sarat fröccsenteni a közélet legtisztább alakjaira akkor is, ha kétségtelen, hogy azokhoz a gyanú árnyéka sem férhet. Eljő megint az idő s bebizonyosodik, mint már a múltban is» hogy mit és mennyit vétkeztek a közös érdekkel szemben azok, akiknek saját lármájuk teszi süketté a fülüket, hogy nem hallják meg az intő szót, mely ha későn is, de még mindenkor felhangzott. fi „Stefánia“ uj otthonában Egészségügyi és szociális szempontból örvendetes eseményről adhatunk rövid beszámolót. A Stefánia Szövetség sátoraljaújhelyi fiókja emeletes épületének belső munkálatai is befejeződtek és igy az anya és csecsemővédelem kibővített otthonában folytathatja eddigi áldásos működését. A Stefánia Fiókja tudvalevőleg nem uj intézmény vármegyénkben. Dr. báró Waldbott Frigyesné sz. Mária Alice kir hercegnő fiókelnök, Fejes Ernőné ügyv. főtitkár és dr. Varga Béla igazg.-főorvos- sal az élén eddig is olyan eredményt értek el, hogy azzal nemcsak a karitativ intézmények iránt fogékony társadalom, hanem a népjóléti minisztérium figyelmét is sikerült felkelteni. Ennek eredményeként könyvelhette el a fiók vezetősége,hogy az elnöknő közbenjárására Vass József népjóléti miniszter ötvenezer pengőt, Sátoraljaújhely város árvaegyesülete pedig az árvaházat bocsátotta rendelkezésre, miáltal megadták a Mint annyi millió magyar s hordjon Ön is Most is egy ily tudományok csari ezelőtt kikerült i földink vett bucsi jától és kivándi idegen földet mü biztosítsa jövőjét, [megszerezze a min Valóban szomo cipőt Kaptató szürke, íeiiér ás fekete színtan, vörös gumitalpai, yumikéregyel byerotfckeknek 22—27 nagyság P 3-251 hiányoknak 28—34 nagyság P 3-451 Nőknek 35—41 nagyság P 4' Féri>akaak 42—46 nagyság P 4BSS I Ezek az olcsó árak, a csinos kttlsó, a szolid kivitel, a tartós anyag teszik olyan nópsze- einfft am®ht h*zi, kerti, uccari és sportviseletnek rlivó a ^/oZco"0l|ÍUI, egyformán kényelmes és egészséges. az, melynek végp De azért ez az reméli a jobb jöt gtámadást,. . ... Ha majd c ß rengetegben balt, törzsre és a kiirtó mán megkezded Csak CDoteä védjeggyel a talpán valódil lehetőségét egy mintaszerű egészségügyi intézménynek. A sátoraljaújhelyi fiók anya és csecsemővédő otthonában elsősorban a zemplénmegyei anyák és csecsemők nyernek elhelyezést. A szülészeti otthon az épület emeleti részét foglalja el, mig a földszinten a védőintézet, csecsemőosztály, tejkonyha, tálaló, ebédlő s más helyiségek nyertek elhelyezést a legjobb beosztásban. Az emeleti szülőotthonban lévő 20 ágy közül 12 gyermekágyas, 6 nőgyógyászati betegek és 2 (esetleg több is) szoptatós anyák részére van berendezve. Itt nyert elhelyezést a szülőszoba és a műtő a legmodernebb orvosi felszereléssel. Az otthonban minden szülőnőt és szüléssel kapcsolatos beteget díjmentesen helyeznek el. Ugyanitt kapnak helyet a nőbete gek. A közös termeken kívül egy, két és három ágyas különszobák Is vannak fizető betegek számára. A földszinten nyert elhelyezést a védőintézet, melynek célja az anyák és csecsemők gondozása, egészségben tartása. Ezen célból minden csütörtök és szombaton az anyákkal tartanak tanácskozási órákat, mig hétfő, kedd és szerda délután csecsemők és gyermekek részére van fenntartva. A földszinten épült a tejkonyha, ahol különböző összetételű tejet gyártanak táplálkozási zavarban szenvedő csecsemők részére. Ebből a tejből nemcsak az intézetben elhelyezett betegek, de az intézeten kívüli csecsemők is részesíthetők. A földszinten van továbbá a csecsemőosztály, ahol csecsemők és beteg gyermekek 3 éves korukig kórházszerű elhelyezést nyerhetnek. A csecsemőosztály 16 személyre van berendezve. Fertőző betegek részére elkülönitőt létesítettek. Minden berendezés a korszerű igényeknek legmegfelelőbben és teljesen modernül létesittetett. Se® & & ££&stel PO .SZŰRSZ LaüNSIHB., HELYISÉGESEI TEREMI EHÍR SZMIILII <ffif*tóK( Magyar sors * múink. a „ Kapható: Ifj. Klein JakabJfestékkereskedőnél Sátoraljaújhely. Saujhely, 1930 ápr. 19. (já) Nézheti-e valaki fájdalmas érzés nélkül azt a mérhetetlen tülekedést, melyet a megélhetésért való folytonos, nagy küzdelemben folytat a magyar jövő reménysége, a főiskolát és egyetemet végzett ifjúság. Mint töri magát, hogy ácsorog naphosszat bizakodó reménységgel a hivatalfőnökök szobáinak ajtaja előtt, hogy kilincseli végig mindazokat, akiktől egy biztató szót, egy kis jóindulatot, támogatást vár. Hogy ontja ez a jobb sorsra érdemes ifjúság a kérvények tömegét, mikor al kalma nyílik egy-egy fizetési osztályba sorozott állást megpályáznia. És mennyi ifjúnak reménye, bizakodása foszlik szét mindun tálán, mennyi csalódás jár a nagy , tülekedés nyomában. Csoda-e hát, ha ilyen reményt vesztett, az elérhetetlen vágyak után állandóan loholó ifjú végső elkeseredésében vándorbotol ragad kezébe és útnak indul a végtelenbe, soha nem látott, nem ismert tájak felé abban a reményben, hogy amit idehaza, szülőföldjén nem volt módjában elérnie, azt a távol idegenben biztosítsa a maga számára. A fiók rendkívül agilis elnök- \ nője Mária Alice kir. hercegnő és munkatársai az eddigi lelkes am- j biciójukkal törekednek a rendkívül megnagyobbodott munkakör legjobb ellátására. Dr. Varga Béla igazgató-főorvos, a csecsemőosztály vezetője erős segítőt kapott dr. Kerekes Lajosban, aki a debreceni szülészeti klinikának öt éven át volt tanársegédje. Dr. Varga Béla mellett dr. Kerekes Lajos főorvos a szülő és nőgyógyászati osztály vezetője, aki egy bentlakó orvos segítségével látja el a két osztály orvosi teendőit. Az ápolást két szülésznő végzi. A külsó védői munkát 1 fővédőnő, 2 védőnő, 2 v. jelölt teljesitik, akik felkeresik az anyákat és csecsemőket, azokat a helyes ápolásra és a gondozásra vonatkozólag hasznos tanácsokkal látják el. művelését, az el verejtékes munkc eszedbe az elhag melyben visszatér tőleg már a rég magyarország m fogod viszomláti ifjú vándora: Le HII — Lapunk It ma f. hó 26-á rendes időben — Meghalt Néhány sort hat is arra a fejfára legjobb, legked' tebb zempléni ját jelöli a mai pilisi Pilissy E megye volt ám kir. gazdasági f volt 5-ös húsz. főhadnagya, f. 1 korában, boldoj évében rövid s: kolcon elhunyt, hosszú idejét v; kénél, mint am el s elmúlása iránta mindig I tettel érző jó mély gyászba. . volt, kemény, i aranyos jó szi hordozott s nag még itt, akik roknyi hantját tesszük sirdom’ vegye gyerme jedt körű rok( — S»t»nf li A rk. Olvasó tanuló ifjúság Szent Imre h< éves centenc Csak gyógyszertárban kapható.
