Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-10-02 / 64. szám

Hatvanadik évfolyam. 64. szám. Sátoraljaújhely, 1929 október 2. Megjelenik hetenként kétaser «■érdén éa asombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegy eháx XX. ndv) I I Zemplén I BISflietóal ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: m négyzetcentiméterenként. POLITIKAI HÍRLAP I HyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 1Ó8. fixám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. i. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Hám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Racionalizálás a főiskoláknál Irta: Orói Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter. Azért, mert a frissen meg­alkotott törvények után azt mondottam, hogy nem lenne okos mást kezdeni, engem úgy állítanak a közvélemény elé, mint akinek nevéhez az egyetemi ügy szuperfetálása fűződik. Tnljesen viselem tetteimért a felelősséget, mert soha sem teszek olyant, ami lelkiisme­retemmel nem áll összhang­ig nem én javasoltam s nem is alattam alkották meg a tör­vényt, amely a két menekült egyetemet fentartotta és nem javasoltam azt a törvényt sem, amely a közgazdasági fakultást, tehát egy újabb egyetemi fa­kultást létrehozta. Én ezeket a dolgokat olyan stádiumban találtam, hogy Kormányzó Urunk Ő Főméltóságának alá- j Írásáról még a porzó sem hullott le, amikor a kultusz- tárcát átvettem. Kérdem: nem vétettem volna-e a magyar törvényhozás komolysága el­len, ha pár hónappal meg- | előzőleg megalkotott törvé- ! nyekre azt mondottam volna : I nem, kezdjünk mást. Ez fe- i jetlen kapkodás lett volna, méltatlan a magyar nemzethez és a magyar törvényhozáshoz, amely mindenesetre tudta, mit csinál akkor, amikor el­határozta, hogy a két mene­kült egyetemet fenntartja és ! ezen felül még egy negyedik | kart, a közgazdasági kart lé­tesíti. Ezek a törvények nem én alattam jöttek létre. lehetett tennem? Miután tel­jesen szolidáris vagyok azok­kal a miniszter elődeimmel és helyeslem eljárásukat, akik ezt csinálták, én reám az a feladat várt, hogy viszont megszüntessek minden olyan csökevény-főiskolát, amelyet a négy egyetem mellőzhe­tővé tesz. Amint köztudomású, volt külön férfi-pedagógium, ahol a férfi polgári-iskolai tanáro­kat képezték és ezzel párhu­zamosan egy másik főiskola, az Erzsébet-nőiskola, ahol a polgári iskolai tanárnőket ké­pezték. Ezeket összevontam és kapcsolatba hoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karával. Ezzel egy főiskola megszűnt. Most minden erővel azon vagyok, hogy a jogakadémiák is megszűnjenek. Hogy miért nem léptem fel erélyesen? Azért, mert mint minden fe- lekezetileg vegyes országban, nálunk is, nagy az egyházak érzékenysége. Azt hittem, időt kell adni, hogy az iskolafenn­tartó felekezetek belássák ezt és, hogy ne állami kényszer­rel, amelynek mindig brutális mellékize van, hanem kapa- citációval vigyem rá az isko­lafenntartókat arra, hogy ezt a három jogi fakulást, amelyre a négy egyetem jogi fakultása mellett szükség nincs, saját belátásukból szüntessék meg. Úgy tudom, a református konvent hozott is már hatá­rozatot, amely felhatalmazta az elnökséget arra, hogy a Széli József főispán Zemplén- vármegye Törvényhatósági Bizott­ságát Sátoraljaújhelybe f. évi okt. hó 15-én d. e. 11 órai kezdettel tartandó rendes évnegyedes köz­gyűlésre összehívta. A közgyűlés nevezetesebb tár­gyai: Az országos Bethlen Gábor ünnepélyek intéző bizottságának megkeresése, Bethlen Gábor er­A központi választmány tagjai­nak az 1930—32 évekre való megválasztása. Bernáth Aladár alispán évne­gyedes jelentése. A vármegye 1930. évi költség- előirányzata. Tokaj község szabályrendelet­megszüntetés módozatairól ta­nácskozzék. Én tehát meg vagyokarról győződve, hogyha ez, mind a három érdekelt felekezetre nézve, egyidőben történik meg és olyanfélekép­pen, hogy az ott működő existenciák meg nem semmi­sülnek, akkor ez méltányosan keresztülvihető lesz és megint három feleslegessé vált főis­kolával lesz kevesebb. A ta­nárok elhelyezéséről is gondos­kodni fogunk, mert nagyon szomorú módja volna a ra­cionalizálásnak az, amely az exisztenciák hullásával jár. További lépés lesz ezen a téren, amely akció most van folyamatban, a közgazdasági kar egyesítése a Műegyetem­mel, amit az tesz szükségessé, hogy a Mügyetemen is van egy közgazdasági kar. Úgy gondolom, a raciona­lizálásához tartozik az, hogy a párhuzamos intézményeket összeolvasszuk. Azt hiszem ezen a téren megtettünk min­dent, amit lehet. Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet, de körülöttük eltüntetjük azo­kat a felesleges alakulatokat, amelyekre, szerény nézetem szerint, már szüség nincs s amelyek a költségeket csak felesleges módon emelik. tervezete, községi mérnöki állás szervezése iránt. Tokaj község csatornázási sza­bályrendelete. Tiszakarádon és Megyaszón fel­állítandó gyógyszertár engedélye­zési ügye. A Sárospatakon felállítandó har­madik gyógyszertár engedélyezési ügye. A már beérkezett és a még beérkezendő összes, a közgyűlés által elintézendő ügyek. Az állandó választmány ülését a közgyűlés napjának d. e. 9 órájára tűzte ki a főispán. aSINGER varrógépek mégis A LEGJOBBAK I Meg volt egy nagy adott­ság. Ilyen helyzetben mit délyi nagyfejedelemről való meg­emlékezés iránt. 9 Töríényhatúság őszi rendes közgyűlésé 9 berlini magyar borház Mayer János földmivelésügyi miniszter a képviselőházban, egyik költségvetési felszólalásában, egye­bek között ezeket mondotta: — A mezőgazdasági termények értékesítése terén folytatni akarom azt az akciót, amelyet már az el­múlt évben megkezdtem. Külö- sen a borházak felállításában ér­tünk el nagy eredményt. Nem­csak az elveszített külföldi piacot szereztük vissza, hanem jelentős üzleti hasznot is értünk már el. Ennek az akciónak nem az a célja, hogy egy monopólisztikus export intézményt létesítsünk, nem az a célja, hogy azok, akik exportálnak, kevesebbet exportál­janak, hanem az a célja, hogy azok, akik exportálnak, többet exportálhassanak és akik nem exportálnak, azok előnyösen tud­janak ebbe az akcióba belekap­csolódni. Ezeket a külföldi bor­házakat, az összes mezőgazdasági terményeink külföldi értékesítése céljából, külön értékesítési kiren­deltségekké akarjuk áifejleszteni. így az összes mezőgazdasági ter­mények értékesítésének expozi- turája lesz ott, amelynek utján törekszünk az egyéb mezőgazda- 'sági termények részére is piacokat szerezni. E borértékesitési akciónak leg­közelebbi, igen jelentős mozzanata a berlini magyar borház megnyi­tása lesz. Az állami pincegazdasá­gok borai kerülnek itt, Berlin leg­forgalmasabb részében egy nagy­szabású, előkeld magyar vendéglő révén bemutatásra és a németor­szági borpiac forgalmába. Emellett állandó kiállítás keretében mező- gazdaságunk, különösen gyümölcs­termelésünk specialitásait árusítják. A borház vezetésével a földmive­lésügyi kormány Spolarich Károly közismert budapesti nagyvendég­lőst bízta meg, aki a Spolarich Testvéreknek kitűnő hirü vendéglő és kávéház üzemeit vezeti. A ber­lini magyar borháznak — épugy mint a budapesti Spolarich kávé­háznak és vendéglőnek — egyebek közt külön magyar pékmühelye» külön cukrászata is lesz, amely magyar lisztből, magyar termények­ből kizárólag a vendéglő részére dolgozik. A berendezés, a díszítés a magyar ipar és művészet értékes ozára é,rs, 1.0 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents