Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-29 / 63. szám
Hatvanadik évfolyam. 63. szám. Sátoraljaújhely, 1929 szeptember 29. Megjelenik hetenként kétezer eserd&n ée eeombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház ZZ. udv) ElSflzetéel ár; Negyedévre . . 2 pengd Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. iiam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Visszaélés a vendégjoggal Miközben az őszi lomb- hullajtás idején egyes politikusaink a gyászosemlékü októberi forradalom szelét szeretnék a meggyötörtségéből még alig talpraállt nemzetünkre zúdítani, ebben az atmoszférában a szociáldemokraták sem maradnak el forradalmi tradícióiktól. A szociáldemokrata munkásság szakszervezeti adóiból fenntartott kebli orgánumuk hasábjain, egy vezércikkbe gyanúsan beágyazva olyan nyilatkozatot közölnek Rennie Smith angol munkáspárti képviselőtől, amely ha valóban elhangzott, — amit fel sem merünk tételezni — akkor ez az idegen ur alaposan kiábrándított bennünket az angol munkás gentleman felöl táplált hiedelmüknből. Nagyon jól ismerjük mi szociáldemokratáinkat, akik saját politikájuk szempontjából képesek még a vendégül látott idegent is olyan helyzetbe hozni, hogy visszaéljen ven- dégmivoltával. Mit szólna Anglia, vagy bármely más külföldi állam, ha akadna olyan magyar politikus, aki élvezve azok vendégjogát, a leghallatlanabb polikai birál- gatásokba bocsájtkoznék s azt állítaná, hogy mindaz, amit cselekszenek, a legsúlyosabb kritikával sem bélyegezhető meg eléggé, mert Smith ur ezt tette. Szerinte a háború és forradalmak után Magyarországon „olyan kormányzati rendszer tolódott előtérbe, amely kevéssé különbözik a háború- előtti uralmi rendszertől.“ Szo- ciálistáink vendége azonban — egész bizonyosan rosszindulatú ugratásra — még tovább ment s a híradások szerint azt az állítást merészelte megkockáztatni az egész brit közvélemény nevében, hogy őket egyenesen ingerültté teszi, ha azt akarják elhitetni velük, hogy itt Magyarországon a demokrácia irányában haladnak a dolgok; mert ők nagyon jól tudják, hogy a mai magyar kormány- rendszer a középkori feudalizmusnak csodálatosképpen fennmaradt maradványa. Ha nyomtatásban nem lát nánk s ha a Népszava hangsúlyozottan nem állítaná, el sem mernénk hinni, hogy ezt egy brit törvényhozó mondhatta egy idegen állam vendégjogának védelme alatt. De igy is meg tudjuk ennek a nyilatkozatnak a helyét találni. A magyarországi szociáldemokraták közismert múltjuk szerint a nemzeti közvé lemény hatása és törvényeink tilalma alatt államiságunkat veszélyeztető s a közélet erejét pusztitó beszédeiket nem merik elmondani, de időnként vendégül hívnak külföldi egyéneket, akik előbb Prágában tesznek látogatási, hogy azokkal mondassák el a vendégjog védelme alatt azokat a beszédeket, amelyekért őket felelősségre lehetne és kellene vonni, viszont az idegen, lerakván a bomlasztás és rágalom petéit, illa-berek, nádak erek, szépen elillan. Ezt fogja tenni Smith ur is, miután elmondotta Rot- henstein Móric helyett, hogy »olyan ország, amelyben hiányzanak a közszabadságok, olyan kormányzat, amely meg- j akadályozza a szakszervezetek fejlődését, amely úgy meg- ! rendszabályozza a sajtót, mint- ! ha vásott gyerekről volna szó, amely polgárait börtönbe | veti csupán azért, mert más a meggyőződésük, mint a : hatalomé, ilyen kormány ma már egy brit konzervatív j párttal szemben sem tartaná magát. No és végül, hogy a j pecsétet is rátegye Smith ur a szájába adott szörnyű rá- 1 galmakra, nagy bölcsen ezt mondja; »demokrácia nélkül j nincs revizió“. Semmiképpen sem vagyunk hajlandók a dolog érdeme felől vitázni, annyira átlátszó és rosszindulatú mentalitásból fakadtak Smith ur szavai s annyira érzik minden szaván, hogy előbb Prágában időzött, de meg kell bélyegeznünk ennek a nem igen előkelő lelkületről, de tájékozatlan magatartásról és botrányos udvariatlanságról tanúbizonyságot tett angol képviselő nyilatkozatát, aki ha ilyen gonosz szándékból készül is- i mét hazánkba utazni, bizo- j nyára nem várja meg egész ! nemzeti közvéleményünk til- j takozását, vagy előzőleg tájékozódik a viszonyokról s ’ csak azután beszél. A politika hírei A parlamenti szünet vége felé már mindinkább mutatkoznak azok a jelenségek, melyek a hamarosan meginduló politikai élet programját lesznek hivatva irányítani. A fővárosban tartózkodó nem nagyszámú képviselők és felsőházi tagok érdeklődését nagy mértékben köti le az ausztriai események alakulása s azok a reformtervek, melyek Schober kancellár prog ramjának kereteit alkotják. Az osztrák kormányváltozással kapcsolatba jutott alkotmánymó- dositó reformtervek igen lényeges módosításokat Ígérnek a köztársaság elnöki jogkörének kiterjesztése tekintetében s a választójog terén, amennyiben a iajstromos rendszer helyett az egyéni választási rendszer bevezetését helyezi kilátásba. jelentős az Anschluss mozgalom i jövőjére az uj kancellár azon ki- j jelentése, hogy az uj kormány po- ! litikája hozzásimul a német biro- j daloméhoz, mellyel jóban és rossz- j ban testvériséget érez. A nemzeti j tanács ülésén hangzott el továbbá j az a külpolitikai programkijelentés is, hogy Ausztriának a kisántánt- hoz való csatlakozásáról egyáltalán j nem lehet szó. Ausztria oda tar- '' tozónak érzi magát, ahová a kul- i túra és egy* ezeréves történelem > utalja: németbirodalmi testvéreihez. Nem jelentéktelen politikai esemény közelünkben a cseh parlament feloszlatásának váratlan ténye sem. A cseh politikában a legutóbb történt események elkerülhetetlenné tették ezt s bennünket közelről érdekel az uj parlament összetétele s abban a magyarság számaránya. A belpolitikában sokat foglalkoznak — különösen a baloldali körökben — Nagy Emilnek jász- ladányi beszámoló beszédjével, melynek végén, a dolgok lényegének súlyos félreértésével, oda lyukad ki, hogy a helyzeten csak a kormány távozása és rendszerváltozás segit. A komolyabb politikai köröknek azonban az a véleménye, hogy csak a legnagyobb naivitás hirdetheti s a demagógia fogásaival elkábitott frakciók hihetik el, hogy a mai kormányzati rend felbontása érdeke az ország további fejlődésének. Mindenki előtt világos az, mi idézte elő, hogy az ország 13 vármegyére zsugorodott össze. Ma mindannyiunknak őszintén meg kell vallanunk, hogy Nagy Emil jámbor óhajtása már csak azért sem teljesíthető, mert közéletünkben nincs olyan ellenzék, amelyik megfelelő férfiakkal rendelkezve, képes vojna a kormányzás terhét átvenni. Rendesen úgy szokott lenni, hogy a parlamenti szünetek idején egyre-másra burjánoznak föl a népboldogitó jelszavak, amint teljesen agyonnyargalt jelszóvá kezd válni már az annyit emlegetett demokrácia — a nesze semmi fogd meg jól — mert azzal mindig adósok maradnak, miként képzelik el a demokratikus átalakulást. Nehéz is lenne ezt megmondani, különösen ha arra gondolunk, hová juttatott bennünket az októberi demokrácia, de még inkább hogyha higgadt szemlélődéssel rájövünk arra, hogy akik ma a demokráciát annyira hirdetik, nem tudnák azt más elvekkel megtölteni, mint amilyeket a mostani kormány programja is hirdetfi kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a törvényhatósági utak portalanítására A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki az államépité- szeti hivatalokhoz, melyben értesíti azokat, hogy a gépjármű forgalom nagymértékű fellendülése, az útfenntartó hatóságoknak mindenütt komoly feladatává tette, hogy a közutak és főleg azoknak átkelési szakaszainak portalanítását megoldják.
