Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-09-08 / 57. szám

2. oldat ZEMPLÉN 1929 szeptember 8 telkének megajánlására vonatkozó javaslat elfogadása már csak azért is, mert a nagyobbszabásu épít­kezés nagyobb munkaalkalmat szolgáltathat a város iparosainak és munkásságának. A budapesti pénzintézetek helyi fiókjainak az általuk nyújtott köl­csönök kamatlábainak felemelésére vonatkozó értesítését tudomásul vette a közgyűlés. Nyolcszáz D-öl ingyentelket, építkezési anyagokat szavazott meg a Magyar Turista Egyesület hegyaljai osztályának s elősegíteni óhajtván a Szár-völgy­ben a villák építkezését három fo­lyamodónak ingyen telket szava­zott meg és a városi kőbányából kőfejtést engedélyezett azzal, hogy egy éven belül építkezni kötelesek. Azon vidékieknek pedig, akik a dr. Burger Jakab által üzembe helyezni szándékolt malomban őröltetni fognak, elengedte a kö vezeti vámot. A kácsárdi iskola építkezésére □-ölenként 1 Párban 1600 Q-öl telek vásárlását hagyta jóvá a képviselőtestület s kérvénnyel for­dul a kultuszminisztériumhoz, hogy az állami polgári fiúiskola elvont tandiját engedje vissza, vagy ennek ellenében vállalja át a városi felső kereskedelmi iskola személyi terheit Mit tehet és mit kell tennie a falujegyzőjének az iskolánkiVüli nép­művelés érdekében? Irta: Dr. Koncz János az Országos Jegyző Egyesület elnöke, csepeli főjegyző — 2 Közlemény. — II. Van helyi gyakorlati jelentősége is a népművelési tevékenységnek a műveltség terjesztésen kivűl is és ez nem más, mint a községi lakosság közérdekű tájékoztatása. A tekintélytisztelethez, törvénysze- retetéhez, nehéz kötelességet ki­rovó rendelkezések elfogadható megértéséhez az ilyen tájékoztatás- Ha a népet érdeklő törvényeket, rendeleteket, községi hatósági in­tézkedéseket, vagy vármegyei hi­vatalos kívánalmakat időnként is­mertet a jegyző tájékoztatásképpen az ilyen előadásokon; igen jó eredményt ér el a falu lakossága között, mert ebben azt látják, hogy még a közigazgatásnak hi­vatalos, vagy önkormányzati része is nyitott könyv. Mindenki tanul­hat belőle és könnyen tájékozódik- Ezen túl pedig van még egy ko­moly jelentősége az ilyen közér­dekű tájékoztatásnak s ez azf hogy községi közérdekű alkotások céljára ezzel a módszerrel köny- nyedén elő lehet készíteni a falu lakosságának hangulatát. Úgyszól­ván hasznos segédeszköz ez a módszer és eredmény biztositó terület a népművelés arra, hogy a falusi életnek hivatalos szándé­kát (pl. iskolaépítés, vízvezeték létesítés, népház építés, fásítás stb.) átplántálhassuk a lakosságba ' és a hangulaton keresztül köny- nyüvé tegyük a képviselőtestület­ben egy-egy ilyen szándék valóra- váltását. A keresztény erkölcs szerinti élés is egyik olyan tárgya a nép­művelésnek, amelyet ápolni tudunk minden demagógia nélkül tárgyi­lagosan és célravezetőén. Nem szabad megfeledkezni a népmű­velési tevékenység vezetésén belül arról, hogy földi életünknek és hazai boldogságunknak nélkülöz­hetetlen feltétele az, hogy minden cselekedetünkben a keresztény er­kölcs szerinti élés vezessen. A falu népét a háború előtt e kér­désről sohasem tájékoztatták és ezért vált lehetővé az, hogy az 1918. és 1919. évi forrongások idejére az egész ország hangulata deformálódott a helytelen libera­lizmus, a magyartalan nemzetkö­ziség és az idegen destrukció irányában] A jegyző a keresztényi élésnek tárgyilagos hangoztatásá­val faluját nemcsak az iskola és az egyház érdekében erősítheti meg, hanem apró, de erős bás­tyává alakíthatja a nemzeti ma­gatartás és az országos boldogu­lás szempontjából.' Nem kell szégyelni a keresz­tény erkölcs szerinti élésnek han­goztatását, még kevésbé kell félni ettől. Hiszen öntudatosan kell vállalnunk azt, hogy születésünk­től kezdve a családi vonatkozáson túl magán és közéleti pályákon egyaránt ez a lelki motívum se­gítheti országosan a magyarság közboldogulását. A keresztény er­kölcs szerinti élésnek művelése tehát hozzátartozik a népművelés­hez. A gazdasági felvilágitás terén is sokat tehet a jegyző az isko- lánkivüli népművelés érdekében. Talán ellentétes beállításnak lát­szik ez, de igazában úgy van, hogy amint a falu népe megérzi( hogy gazdasági tájékoztatást és gazdasági felvilágosítást is nyújt a népművelés, mindjárt jobban fogja kedvelni ezt. Látni fogja, hogy nem szólamokból áll a népművelés, hanem komoly törek­vést jelent egyebek között a gaz­dasági boldogulás érdekében is. Olyan kevés kell ehhez?! A ter­mésről, a falu gazdasági termékei­nek értékesítéséről, a gazdasági szövetkezésről kell felvilágosítani a hallgatóságot. Nem világverő elmélet kell ide, csupán a gazda­sági életnek mindennapi megnyil­vánulásaiból le kell szűrni a vL dékenként is hasznosítható tanul­ságot. Például keveset szoktunk beszélni a népművelés hallgatói előtt a pénz útjáról, az adók útjáról, hogy miként üzérkednek a papirosbuzával a tőzsdén, hogy mennyire visszaélnek a nép til­tásnak az oka, hogy némelykor egy-egy ipari, vagy kereskedelmi érdekcsoport miként tarolja le egész országos verejtékes munká­jának gyümölcsét — lelkiismeret­lenül és érdemetlenül? Ha a népművelést felhasználha­tom a nép gazdasági iskolázására egészen természetesnek látszik az is, hogy a gazdasági felvilágosítás témájával megkedveltetem hasznot jelentőén a népművelést is. E téren, vagyis a gazdasági felvilágosítás terén kapcsolódhatik be a fajvédelem gondolata is a népművelésbe. Ha védeni tudom és merem fajomat, akkor ezzel együtt megvédtem a magyar nép­művelés emberanyagát is. A falu népe pedig a legtipikusabb és emellett értelmes anyaga az isko- lánkivüli népművelésnek. Ennek védelmében még a fajvédelem gondolatát is csatasorba kell ál­lítani. És ennek olyan természetes ágya van a népben. Hála Isten­nek, még igy van a mi népünk­ben, hogy mindenki a maga gyermekét tartja legszebbnek, a maga jószágát ismeri legjobbnak, a maga portája legkedvesebb neki stb. Ebbéli érzését öntudattá kell fejleszteni — még akkor is, ha nem az ő gyermeke a legszebb, ha nem az ő portája a legkívá­natosabb stb. Majd lefaragjuk az ebbeli önteltség hajtásait, ha ön­tudattá nemesedett benne a maga fajtájának megbecsülése. Megtaníthatjuk népünknek azt, hogy belőle és közülük kerüljön ki a kereskedő, az iparos, a hi­vatalnok stb. Később rávezetődik arra, hogy a maga fajtáját támo­gassa a földművelésben, iparban, a kereskedelemben, a politikai és társadalmi stb. 'érvényesülésben- A magunk fajának védelmében — a népművelés terén — erős tábort üthetünk és a népművelés áldásaiban részesített népnek ma­gyar karaktert adhatunk. E tekin­tetben sokat tehet és tegyen is a jegyző. Ebbéli tevékenysége fal- vanként fel tudja vértezni a népet, a nemzetköziség felhigitó és ma­gyartalan eszméjével szemben. A népművelés sokoldalúságát le­het szolgálni, ha a való életet figyelve a hallgatóság figyelmét időnként rátereljük a községi éle* változataira. Ugyszélván a helyes értelmezésű községi politikát is a népművelés szolgálatába lehet ál­lítani. A helyes értelmezésű köz­ségi politika nem egyéb, mint a községi élet minden változatát a közjó és a közboldogulás érde­kében hasznosan irányítani. j&Ez életváltozatokat nem szabad sem a sors szeszélyére, sem a magyar nép érdekeitől távolálló felfogásra bízni. Összetett erővel irányt kell szabni az életviszonyok változatának úgy, hogy az lehe­fájdalmak ellen! Minden ^ csomagoláson és tablettán a Bayer-kereszt látható. A községi jegyzők, a községi tisztséget viselő egyének és a fa­lusi értelmiség tudja ’összeadni ezt az irányt szabó erőt.’ Sokoldalúvá tehetjük a népmű­velést ezenkívül a társadalmi szer­vezettség ápolásával. A népműve­lés által kifejleszhetjük az embe­reknek) a társadalmi szervettség iránti érzését. Viszont a társadalmi szervezettség nagyon könnyűvé teszi az iskolánkivüli népművelés belterjes ápolását. Valahogy úgy kell irányítani a községi életet, hogy a község hivatalos szerve­zete a falu társadalmának szer­vezettségén keresztül a népműve­lés területe köré védősáncot von­jon. E védősáncon belül legyen az egész falu népének érdeklődése és a védősáncon a falusi értelmi­ség legyen látható mindig. összefoglalva az elmondottakat, azt látjuk, hogy az iskolánkivüli népművelés terén több az, amit a jegyző megtehet, mint az, amit tennie kell. Ha a hivatali vezetés­ben a jegyzőre van bízva a falu népe, nem zárkózhatik el a tár­sadalmi vezetés befolyásolátol sem. A község társadalmi biztonságát el sem lehet képzelni a népmű­velés akciója nélkül. Ezért sem­mit sem szabad megvonni, ami anyag, a népműveléstől és min­dent megadni annak, ami erőink­ből kitelik. H I 3R E 2T. — Dr. Pécsi Jenő ny. jog- tanár a sátoraljaújhelyi adófelszólainlási bizottság elnökhelyettese. A m. kir. pénzügyminiszter f. évi 114,092. sz. a kelt rendeletével dr. Pécsi Jenő ny. jogtanárt, a Tokajhegy- aljai Segitőakció Kormánybiztos­ságának előadóját a jövedelem- adó, vagyonadó és ált. kereseti adó másodfokú megállapítására hiva­tott és az 1929/31. évek tartamára a sátoraljaújhelyi m. kir. adóhiva­tal területére kiterjedő illetékes­séggel, Sátoraljaújhely székhellyel alakuló adófelszólamlási bizottság rendes tagjává kinevezte s egy­ben a bizottságban az elnökhe­lyettesi teendők ellátásával is meg­bízta. tőleg a legtöbb jót eredményezze. székenységével az ügynökök, hogy mi az olcsóságnak, vagy drágu­PORGELrlrÁN PUDER legjobb a világon. Egyetlen púder, mely a pórusokat nem tömi el; alatta az arcbőr él, lelekszik és szépül. Háromféle nagyságban minden üzletben kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents