Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-08-25 / 54. szám

Hatvanadik évfolyam. 54. szám, Sátoraljaújhely, 1929 augusztus 25. Megjelenik hetenként kétezer «érdén ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként HyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKE8ZTÓ: Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. >iám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MiZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. imám. Megalakulóban a Tokajhegyaljaí Bortermelők Pinceszövetkezete Főispánunknak a Tokajhegyalja szanálására vonatkozó programjának egyik legfontosabb részlete Pinceszövetkezetek alakítása. Most, amikor a kölcsön akció csaknem teljesen befejezést nyert, időszerűvé vált a program ezen rendkí­vül fontos részletének végrehajtása is. Ennek érdekében a Tokajhegyalja szőlőbirtokosai a főispán-kormánybiztos intencióihoz képest máris megtették a kezdeményező lépé­seket s a Pinceszövetkezet megalakítására a következő Alapítási Tervezetet bocsátották ki: Abból a célból, hogy a Tokaj hegyaljai borvidék jel­legének megfelelő, egységes és nagyobb borkészletek áll­hassanak a kereskedelem rendelkezésére, — alulírottak egy pinceszövetkezet létesítését határoztuk el, melynek feladatát a tagok szőlőterményeinek egységes és egyöntetű feldolgozása, kezelése és értékesítése, valamint a tagok hitelszükségletének a kielégítése fogja képezni. Ez a szövetkezet állami támogatásban részesül és ál­lami ellenőrzés alatt áll. A Szövetkezet cége: „Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete, állami ellenőrzés alatt“, — székhelye: Sátoraljaújhely, időtartama: 25 év. A szövetkezet tagja lehet azon tokajhegyaljai szőlő- birtokos, vagy szőlőhaszonbérlő, aki a szövetkezetbe leg­alább egy üzletrész jegyzéssel belép és ezzel aláveti magát az alapszabályokban előirt kötelezettségeknek. Tagjai le­hetnek továbbá a szövetkezetnek olyan jogi személyek, erkölcsi testületek, kereskedelmi társaságok és magánosok is, akik a szőlőtermelők érdekeinek előmozdítása végett tőkéjükkel kívánják a szövetkezetei támogatni. Egy üzletrész ára 40 Pengő, amelyből 16 Pengő 1929. okt. 1-ig készpénzben fizetendő be, 24 Pengő pedig 30 liter 20 cukorfokos musttal egyenlítendő ki. Nem termelő tagok az egész 40 P-t készpénzben fizetik be 1929, évi november 1-ig. Minden belépő bortermelő kát. holdankint legalább 1 üzletrészt tartozik jegyezni. A szövetkezeti tag, jegyzett üzletrészeinek kétszeres értékéig felelős. A tagság az üzletrészjegyzésen felül azzal a további kötelezettséggel jár, hogy minden bortermelő tag tartozik évi termésének legalább 20%>-át kezelés és értékesítés végett a szövetkezetnek beszolgáltatni. A beszolgáltatás must alakjában a szüreti idő alatt történik. Hogy milyen lehet a beszolgáltatandó must minimális minősége, — va­lamint, hogy legfeljebb milyen mennyiségű mustot tar­tozzék a szövetkezet a fenti 20%-on felül elfogadni, azt az igazgatóság esetenkint határozza meg. A beszolgáltatott must vagy bor értékét előzetesen egy három tagú bizottság határozza meg, melynek egyik tagját a termelők delegálják. Ennek a bizottságnak a meg­állapítása alapján dönt az igazgatóság a beszolgáltatáskori érték végleges összegére nézve s ezt az összeget a szö­vetkezet a tag javára elkönyveli. A kifizetés azonban csak akkor történik meg, mikor a szövetkezet az ekként átvett bort tényleg értékesíti. Viszont az értékesítés folytán elért esetleges nyereségből az illető tag az alapszabályokban előírt módon részesül. A beszolgáltatott borokra a szövetkezet a megállapított érték 60%-a erejéig előnyös kölcsönt fog folyósítani a tagoknak. Egyébként a tagok jogaira és kötelezettségeire nézve a törvény szabályai lesznek az irányadók. A szövetkezetnek 15 tagból álló igazgatósága és 5 tagból álló felügyelő-bizottsága lesz. Az alapítók fenntartják maguknak a jogot arra, hogy az első igazgatóságot 3 év tartamára ők nevezzék ki. Az üzletrész aláírásának határideje 1929. szeptem­ber 8. napja. Az alakúló közgyűlés Sátoraljaújhelyben 1929. szeptember hó 15. napján délelőtt 11 órakor lesz megtartva a Vármegyeháza nagytermében. Erre az alakúló közgyűlésre a tagokat az alapítók már ezúton is meghívják. Tekintettel végül arra, hogy a szövetkezet lehetőleg földrajzilag összefüggő és egységes területek megszerve­zését tervezi, az alapítók fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a tagúi való jelentkezéseket ebből a szem­pontból felülvizsgálják s ott, ahol ez a fenti céllal ellen­tétben állana, a tagságot egyelőre töröljék. Sátoraljaújhely, 1929. augusztus hó 10. Herceg Lónyay Elemér sk. Báró Maillot Nándor sk. szőlönaffy birtokos, Bodrogolaszi. szőlőnagybirtokos, Tállya. Páyer Ferenc sk. rk. püspöki helynök, szőlőbirtokos, Sátoraljaújhely. Vaskó József sk. rk, plébános, szőlőbirtokos, Mád. Dr. Bessenyey Zénó sk. országgyűlési képviselő, szőlőbirtokos, Sátoraljaújhely.] Kurucz Károly sk. ny. tábornok, szőlőbirtokos, Tolcsva. Illésházy Endre sk. m. kir. gazd. tanácsos, Sátoraljaújhely. Dr. Szirmay István sk. várm. t. főügyész, Sátoraljaújhely. Dr. Príhoda László sk. szőlőbirtokos, Sátoraljaújhely. Kolozsy Ferenc sk. szőlőbirtokos, Olaszliszka. Veres Viktor sk, szőlőbirtokos, Tokaj. Zimmermann Lajos sk. szőlőbirtokos, Mád. Dr. Búza Béla sk. ügyvéd, Sátoraljaújhely. Harsányi Gyula sk. takarékp. igazgató, Sárospatak, Dr. Molnár János sk. szőlőbirtokos, Sátoraljaújhely. “ Fuchs Jenő sk. szőlőbirtokos, Sátoraljaújhely. Dr. Haas Bertalan sk. ügyvéd, Sátoraljaújhely. Helffy Rezső sk. bankigazgató, Olaszliszka. Kornitzer Lípót sk. szesznagykereskedő, Sátoraljaújhely. Abonyi Sándor sk. urad. intéző, Bodrogolaszi. Az alapítók száz példány aláírási ivet bocsátottak ki, gondoskodván, hogy az érdekelteknek alkalmuk legyen az üzletrész jegyzésére. 9 szorosan nett tohaji hepidélt Riilönlcges szanálási akciója Általánosan ismeretes, hogy az idei rendkívüli fagykárok a To­kaji hegyen elterülő szőlőbirto­kokban katasztrofális és csak évek alatt helyrehozható pusztításokkal jártak, már pedig az is köztudo­mású, hogy a tokaji hegyen ér­tett Tokaj, Tárcái és Bodrogke- resztur községek határában fekvő szőlők a Tokajhegyaljának úgy­szólván legértékesebb bortermő helyei. Szélt József főispán, a Tokaj­hegyaljai Segélyakció kormány- biztosa szerencsés érzékkel mél­tányolva azokat a nagy közgaz­dasági érdekeket, amelyek az egész Tokajhegyalja magvának tekinthető ezen borvidék külön­leges megsegítéséhez fűződnek az említett három községbeli fagy- kársulytotta szőlőbirtokosok külön­leges megsegítését a most lebo­nyolítás alatt álló akciójába rész­Egrsreo szám é,x& IQ ;£Illér.

Next

/
Thumbnails
Contents