Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-12-04 / 81. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 december 4 Tantó János Megyaszó ékes szavú ref. lelkésze. Komor, kemény, de hűséget lehelő szavakkal adta elő Füzesséry Károly legyesbényei rk. plébános, miként válik a paraszt gazda proletárrá. Óva intette az ország vezetőit, hogy óvják meg az országot a gazdatársadalom elproletá- rosodásátől. Mi, a magyar falu — végezte beszédét Füzesséry Károly — adjuk a kenyeret, a húst és a legdrágább kincset: a magyar vért, azt követeljük tehát, hogy ebben az országban minden intézkedés a falut szolgálja, mert ez a magyar nemzet. A gazda az ország szive és ha ez a szív beteg, elpusztul az egész test. A magyar paraszt nem akar Kanadába menni, az itt akar élni e földön, amely az övé, melyet vérrel szerzett és vérrel védett meg. Ne a bank, a nagyipar és nagykereskedelem legyen az első, hanem a falu. Nem tarlózok tovább a szerencsi gyűlés keresztjei között. A tarlóról felszedegetett kalászok, a nagy lelkesedéssel elfogadott határozati javaslat rámutatnak, hogy mi fáj a magyar gazdának: nagy-, közép-, kis- és törpebirtokosoknak egyaránt. A kormány kötelessége megszívlelni az elhangzott panaszt s nemcsak megfontolás tárgyává tenni a hozzá érkezett felterjesztést, de letérni az eddig követett útról s más irányban kormányozni az állam hajóját. Zemplénvármegye gazdái, mint az állam Ieghübb gyermekei, ma csak panaszkodnak, kérnek, hogy sérelmeik orvosoltassanak. Ne hulljanak a kérelmek, mint a vetőmag a kopár sziklára, meghall- gatatlanul: ne engedje a kormány, a törvényhozás, a kétségbeesés martalékául Ieghübb, legértékesebb fiait, de hallgassa meg kérő szavaikat. Nehogy bekövetkezzék az a készülő vihar, melynek pusztításairól oly találólag emlékezett meg a megnyitó beszéde során a gyűlés elnöke, Itt közöljük a gyűlés által elfogadott határozati javaslatot: 1. Mondja ki agyülés, hogy az évek óta tartó súlyos gazdasági helyzet következtében eladósodott gazdák arra kérik a Magas Kormányt, hogy törvény- hozás utján intézkedjék bankhiteleiknek meghosszabitása iránt. Mert másképen a föld kicsúszik kezeik közül. 2. Mondja ki a gyűlés, hogy a váltóadósságokkal küzdő gazdák arra kérik a magas kormányt, hogy vezessen be a pénzintézetekkel szemben erélyes ellenőrzést a kamatláb tekintetében. Mert a mai indokolatlanul magas kamatterheket semmiféle gazdasági üzemág nem birja ki és azok az egész világon példátlanok. 3. Mondja ki a gyűlés, hogy a vásárlóképtelen gazdák arra kérik a magas kormányt, hogy egyrészt a kartellek megrend- szabályozásával, másrészt külföldi olcsó iparcikkeknek mező- gazdasági termékeinkért cserébe való behozatalával hozza olyan árviszonyban az ipari és a mező- gazdasági termékeket egymással, mint az van Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Mert a mai iparvédő politika megöli a mezőgazdaságot, lerongyositja a mezőgazdaság munkásait és még azoknak az iparcikkeknek az élvezetéből is kizárja a földműves osztályt, J amely iparcikkeknek a nyersanyagát ő maga termeli. Mint pld. a gyapjú és vászon, ruházati cikkek, lábbeliáruk, cukor, sör, péksütemények, szalámi, sajt. Szomorú ez, hogy mig a sörárpa, a répa és a sertés falun terem, addig a falusi ember csak hírből ismeri, hogy mi az a sör, cukor és szalámi. 4. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy az adózás, vámkezelés és vasúti tarifák rendszerét módosítsa a mezőgazdaság javára és valóságos teherbírásához. Mert a termelési költségek a régiek a mezőgazdaságban, de az értékesítésnél az árak 50%-ot estek és igy a gazdálkodásnak a haszna is, következésképen teherbírása is majdnem semmi. S mig a mezőgazdaság termékeinek árát alacsonyan ttartja a világpiaci ár és a vámmentes szabadkereskedelem, addig a védelem bástyái mögött a világpiaci áraknak kétszeresét, sőt háromszorosát éri el Magyar- országon a nagyipar. 5. Mondja ki a gyűlés, hogy felkéri a magas kormányt a vidéken elterjedt gabonauzsora üldözésére és legsúlyosabb megbüntetésére. 6. Mondja ki a gyűlés, hogy a piac pangása miatt saját zsírjában megfuló mezőgazdaság sürgősen irányítást kér a magas kormánytól arra nézve, hogy a ki nem küszöbölhető gabonafélék mellett milyen ipari és kereskedelmi mezőgazdasági termékek azok, melyeknek a magas kormány itthon, vagy külföldön piacot tud biztosítani. 7. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormánytarra nézve, hogy az eladósodott törpebirtokosok és a munkanélküliség előtt álló munkásosztály a közmunkáknál téli munka- alkalmakat kaphassanak. 8. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy valamely hazai gyárvállalat utján a lerongyolódott mezőgazdasági munkások számára nagy tömegben, olcsón téli ruházatról és téli lábbeliről gondoskodjék. 9. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy minden intézkedésében elsősorban a földmives osztály érdekeit tartsa szem előtt. Mert lehetetlen, hogy egy országban, melynek 7 és fél millió lakosából közel 6 millió a földmivelő, más foglalkozási ágaknak a földmives-társadalom érdekeivel ellentétes előnyöket biztosítsanak. 10. Mondja ki a gyűlés, hogy felkéri a magas kormányt arra, hogy a vásárokat nem hogy megszüntesse, de sőt szaporítsa és ezáltal is tegye lehetővé azt, hogy a falu népe egyrészt terményeinek elhelyezésére piachoz jusson, másrészt szükségleteit könnyebben szerezhesse be. 11. Mondja ki a gyűlés, hogy jelen határozatát küldöttségileg fogja a magas kormány színe elé juttatni és hogy jelen határozatban körvonalazott kivánsá gát mindaddig napirenden fogja tartani és annak kivitelét mindaddig fogja a mindenkori magas kormányzattól szorgalmazni, a mig csak kérelme méltányos elintézést nem nyer. 12. Mondja ki a gyűlés, hogy tiz pontban foglalt jelen határozatát megküldi a csonkaország valamennyi törvényhatóságában lévő társ Gazdasági Egyesületnek azzal a céllal, hogy a végpusztulás előtt álló magyar mezőgazdaság és életmegmentésére irányuló ezen mozgalmát kiterjessze az egész magyar hazára. 9 községi választások Befejezett dolog immár, hogy december hó 15 én lesznek a képviselőtestületi választások, de hogy milyen eredménnyel, azt ma igazán nehéz volna megjósolni. A ma egy hete irt cikkünket, úgy látszik, rossz helyekre címeztük, mert amint sajnálattal értesülünk, a paktum tárgyalások nem vezethettek eredményre. — Nem akarjuk ezért egyik szemben álló félre sem tolni az ódiumot, nem tételezhetjük föl, hogy akár egyik fél is szem elől téveszthette volna a város érdekeit, de ha mégis úgy történt, mégis csak kár, hogy néhány ember nem képes Ujhely városában harminc olyan férfiút találni, akikre megnyugvással lehetne rábízni a városi érdekek képviseletét. A baj nem is onnan van, mert újabban már az a belátás vált uralkodóvá, hogy nem a legkényelmesebb a képviselőtestületi tisztségre vállalkozni, ami mégis csak jár némi önbirálattal és felelősségérzette!, hanem azon fordult fel a paktum, hogy nehány személyben nem tudtak az egyezkedő felek kiegyezni. ügy vagyunk értesülve, hogy az egyik tárgyaló felet, pártokról nem is akarunk beszélni, annyira elkedvetlenítette volna a paktum- tárgyalások sikertelensége, hogy nem is kiván részt venni a választásokban. Ez volna talán a legcélravezetőbb, mert ebben az esetben azok az illetékes körök, melyek erre leginkább hivatvák, olyan lisztát állíthatnak össze, mely leginkább fedhetné a város érdekeit s amelyik leginkább megnyerhetné a legközelebbről érdekelt város közönségének tetszését. Ha a kiküldött bizottság nem tudott személyi okokból zöldágra vergődni, az volna a legkézenfekvőbb megoldás, ha mindenféle pártszinezetü bizottságok mellőzésével azok állítanák össze a jelöltek lisztáját, akikről kétségtelenül megállapítható, hogy arravaló, komoly, személyi motívumoktól men- * tes, a város közjavát szolgálni kész tagokat akarnak látni a képviselőtestületben. Ez vezethetne egyedül arra, hogy ne legyen harc és háború s hogy közmegnyugvást keltsen a küszöbön levő választás.-r*T« -p -y—s -rn -r^ «■Ln mim entoe w a£nJ — Elutaztak a radvónyi vendégek. Lapunk előző számában megírtuk, hogy Horthy Miklós kormányzó, József főherceg és gróf Bethlen István miniszter- elnök a gróf Károlyi László rad- ványi erdeiben folyt vadászatokra városunkon keresztül Radványba utaztak. Az őszutói vadászatoknak az esőzések miatt ezúttal nem kedvezett az időjárás s ezért a szokottnál kisebb mennyiségű vad került terítékre. A kormányzó csak másnapig élvezte a vendéglátó gróf sziveslátását. Vasárnap már visszautazott kenderesi birtokára. Este 7 órakor gördült be autója a vár- megyeházára, ahol mintegy óra hosszat Széli József főispánunk vendégeként időzött, majd autóra szállva, a főispán kíséretében kirobogott a pályaudvarra, ahol a budapesti személyvonathoz csatolt szalónkocsijába szállva, 20 óra 10 perckor elutazott. Másnap, hétfőn József főherceg és gróf Bethlen István miniszterelnök tért vissza Radványból és a 20 óra 10 perckor induló személyvonathoz kapcsolt szalónkocsiban hagyták el városunkat. — Páyer Ferenc püspöki belynök ünneplése. A tegnapi Ferenc napja kedves alkalmat nyújtott városunk társadalmának, hogy lelkes és meleg szeretettel tüntessen csonka egyházmegyénk főpásztora, Páyer Ferenc ap. protonotárius, ált. püspöki helynök mellett. A délelőtt folyamán teljes számban keresték fel a katolikus egyházi és társadalmi szervezetek és Széli József aSINGER varrógépek mégis A. LEGJOBBAK !
