Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-11-27 / 79. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 november 27 be a választó közönség a város parlamentjébe. Olyanokat-e, akik az országos politikai pártok után igazodnak, vagy olyanokat, akik minden párt és politikai szempont figyelmen kívül hagyása nélkül alkalmasak arra, hogy önzetlenül részt vegyenek a város közérdekű ügyeinek intézésében ? A városnak olyannyira súlyos az anyagi helyzete, a határszéli Ujhelyben annyi szinte megold hatatlannak látszó probléma kese­ríti nap mint nap után az embe­reket, hogy igazán nevetségesnek és érthetetlennek kell tartanunk, ha a mindennél elöbbvaló józanság helyett a politikai tivornya élné ki magát a községi választásokban. Pedig a jelek arra vallanak Ezen az utón indult meg azonnal a törvényhatósági választások után a kortézia azokban a titkos kon- ventikulumokban, melyek a régeb­ben elszenvedett vélt sérelmekért a mindenáron való bosszuállást hirdetik. Mi eddig nem ismerünk lisztá- kat, a szembenálló feleknek is még csak a kontúrjait látjuk, de már ma figyelmeztetnünk kell a város szavazásra jogosult közön­ségét, hogy ne üljön föl üres, hangzatos jelszavaknak s azokra bízza a város jövőjét, akiket erre egyéni és politikai szempontoktól mentesen a legalkalmasabbnak tart. Nem engedhető az meg ma, hogy bárki is, kicsinyes ambíció­ból s jól vagy rosszul vallott po­litikai felfogásból, hiúságból fut kössék a városi képviselőtestületi tagság után, mert azoknak van ott egyedül helye, akik e minőségük­ben minden mástól elvonatkoz­tatva kizárólag a város érdekeit akarják előbbrevinni. Ujhely választó közönsége bir annyi önállósággal, van annyi ítélőképessége, hogy meg tudja látni a legsajátabb érdekeit a je­löltek kijelölésénél és megválasz­tásánál s a legjózanabb megfon­tolással bízza jövendő sorsának intézését az arra leginkább érde­mesekre és illetékesekre. Tőlünk áll a legtávolabb, hogy lovat adjunk bármilyen politikai párt alá, messze eltávolodnánk evvel mindig vallott programunk­tól. A legnagyobb lelkiismeretlen­ség volna ez, mert csak lejjebb csúsztatná a várost azon a lejtőn, melyen a szomorú adottságok csak percekre engednek megál­lást és pihenést. M — Köszönöm ismét jól vagyok. Igen, nyomban As­pirin tablettákat vet­tem, amelyek meg­hűlésnél és fejfájás­nál mindig segítettek. Bizonyára ismered Zempléni gazdáit gyűlése Szerencsen Az a szorító gazdasági helyzet, melyben a csonkaország többi gazdáival együtt a zempléniek is sínylődnek, arra késztette a sze- rencsvidéki mezőgazdákat, hogy kérelemmel forduljanak a Várme gyei Gazdasági Egyesülethez, hogy hívná össze gyűlésre a vármegye mezőgazdasággal foglalkozó kö­zönségét s adjon ezzel alkalmat panaszaik, sérelmeik feltárására a sivár és kilátástalan gazdasági vi­szonyok ismertetésére és arra, hogy feltárassanak azok az eszközök, amelyek alkalmasak volnának a mezőgazdák siralmas helyzetének szanálására. E kérelemnek eleget teendő, az Egyesület mezőgazdasági osztálya a vármegye mezőgazdáit, úgy a nagy-, mint a közép- és kisbirto­kosokat Szerencsen, a Nagyszálló nagytermében f. évi november hó 30. napján délelőtt 9 órára gazda- gyűlésre hívta össze. A gyűlés foglalkozni fog a me­zőgazdák elviselhetetlen helyzeté­vel, még pedig azon keretek kö­zött, amelyeket a gyűlés összehí­vását kérő alvidéki gazdák felfek­tettek s amelyek pontonként fel­sorolva a következők; 1. Az évek óta tartó súlyos gaz­dasági helyzet következtében el­adósodott gazdák intézkedést kér­nének arra, hogy a hiteleik meg- hoszabbittassanak, egyébként a föld kicsúszik a kezeik közül, ha ez részükre nem lesz biztosítva Előadó: Csáki Dániel kisgazda. 2. A pénzintézetekkel szemben ellenőrzést kérnek az indokolatla­nul magas kamatterhek miatt, a melyet semmiféle gazdasági üzem­ág nem bir és amelyek csak arra valók, hogy az igazgatósági juta­lékot emeljék. Előadó: Fedák Miklós esperes. 3. Az iparcikkek és egyéb ke­reskedelmi áruk értékét legalább is oly árnivóra kérik hozni a me­zőgazdasági termelvényekkel szem­ben, mint külföldön, ahol ily árak mellett is jobban ki van elégítve a munkásosztály. Előadó : Tantó János ref. lelkész. 4. Az adózás, vámrendszer és a vasúti tarifák módosítását kérik a mezőgazdaság javára. Előadó: id Körömi Gábor kisgazda. 5. A vidéken elterjedt gabona­uzsora legsúlyosabb büntetését kérik. Előadó: Tanló János ref, leik. 6. A mezőgazdasági termelésnél kérik a földmivelésügyi kormány­zatot arra nézve, hogy adjon sürgős irányt, hogy a ki nem küszöbölhető gabona félék termesztése mellett mely ipari és kereskedelmi áruknak tud piacot biztosítani. Előadó: Czagány László kisgazda. 7. Kérnének gondoskodást arra vonatkozólag, hogy az eladósodott kisgazda és a munkanélküliség előtt álló munkásosztály téli mun­kát kaphasson közmunkáknál. Elő­adó: Kása Szabó László ref. lelkész. 8. Kérnek valamelyes intéz­kedést, hogy valamelyik hazai gyárválialattól, tömegben és jutá­nyos árban, a lerongyolt mező- gazdasággal foglalkozók megfelelő meleg ruhát kaphatnának a téli munkák elvégzéséhez. Előadó: Rácz Sándor kisgazda. * A közgyűlés után a Nagy Szál­loda éttermében közebéd lesz. jiKilyen lesz a meggyorsított adminisztráció? Fegyelmit kap a lusta tisztviselő — Minden nem sürgős aktát nyolc, legfeljebb tizenöt nap alatt kell elintézni. Hatvanöt paragrafusból áll az uj ügyrend tervezete, amelyet a takarékossági bizottság előterjesz­tése alapján az e célra kiküldött miniszterközi bizottság szombaton kezdett tárgyalni. A kormánynak az a terve, hogy újévkor meg­kezdik az uj adminisztráció be­vezetését. Maga a tervezet szigorú szank­ciókkal kívánja biztosítani az adminisztráció egyszerűsítésének sikerét. A jövőben az állami tisztviselők minősítési lapjaira fel kell jegyezni, hogy mennyire veszi figyelembe az illető az ügyrendi szabályokat. A jó és gyors elintézésre fe­gyelmi felelősség mellett kell törekednie minden hivatali alkal­mazottnak. Ha valaki ismételten megszegi az ügyrendi szabályokat, azt nemcsak fegyelmi eljárás alá kell vonni, hanem a hivatalvesz­tést is ki lehet mondani az illetőre. Érdekes rendelkezése az uj ügyrendnek, hogy a főnök a munka mennyisége tekintetében a lassabban dolgozó alkalmazottra nézve hosszabb (hivatali időt szabhat meg, Nyílt probléma, hogy a fűtésben, világításban, a szolgaszemélyzet visszatartásában előálló költségtöbbletet megéri-e ez a rendszabály. A hét egy kijelölt napján kérelem felvételi napot kell tartania valamennyi hivatalnak, amelyen a közönséggel közvetlenül érintkezik. Ezeken a napokon jegyzőkönyvbe veszik azoknak az ügyfeleknek panaszait, kívánságait, akik nem tudnak beadványt szerkeszteni. A hivatal­főnöknek a halasztást nem tűrő beadványokat „ma“ vagy „sürgős“ jelzéssel kell ellátnia és azt az aktát, amelyre a főnök nem jegyzi fel a H betűt (hozzám), az előadó maga intézi el. Megszigorítják az iktatási rendet. Uj és figyelemreméltó intézkedés, — hogy amig az ugyanazon a napon érkezett ügyek beiktatva nincsenek, az azzal megbízott tiszt­viselőnek vagy egyéb alkalma­zottnak hivatalos helyiségéből eltávoznia nem szabad. — Bár­melyik minisztérium elrendelheti, hogy az iktatószámot a féllel egy ilyen célra szolgáló levelezőlapon, postán közöljék. A bizalmas ügye­ket külön kell kezelni, a rájuk vonatkozó külön' iktatókönyvet maga a főnök vezeti. A nagyobb hivataloknál megszűnik az eddig vezetett központi iktatókönyv. A mellékleteket tiz darabig szám­mal, azonfelül súly szerint kell fel­tüntetni. Egy-egy vaskos akta tehát a jövőben igy fest: 14,592—1930. K. M. 0.82 kilogramm melléklet. A jövőben az előadók közbeeső intézkedéseit nem szabad iktatni. Tömegesen érkező, egyszerűen és egyszersmindenkorra elintézhető ügyekre vonatkozóan fontos újítást vezet be az uj ügyrend. A hivatalfőnök elrendelheti az iktatatás mellőzését és a kartoték- rendszer bevezetését. Nem kell iktatni azokat az ügye­ket, amelyek adatgyűjtésére, pályázatra vonatkoznak. Ezeket a gyűjtő kimutatásba veszik fel, amelyet maga az előadó szerkeszt- Megszüntetik a kétszeres munkát: amiről nyilvántartást vezetnek, azt nem kell iktatni. A nehézkes keze­lésű számmutató könyvek feles­legessé válnak, ezeket csak kivé­telesen vezetik a jövőben egyes hivatalokban. Rendkívül érdekes az uj ügyrend­ben megszabott elintézési hi jridő. A nem soronkivüíi ügydarabokat nyolc nap alatt, a terjedelmes és bonyolult ügyeket pedig más rendelkezés hiányában tizenöt nap alatt kell elintézni. TT T "ED “f1 "TÍT" ««■■Li JL «■¥ JCj JEw»« — Személyi hír. Dr Dréhr Imre népjóléti államtitkár folyó hó 26-án a Dr. Mizsák József kontra Szabó Zoltán ellen a helybeli kir. törvényszék előtt folyamatban lévő sajtó perben tanúként való kihallgatása végett városunkban időzött. Az államtit­kár főispánunk vendége volt s kihallgatása s az Erzsébet köz­kórházban tett látogatása után visszautazott a fővárosba. — A törvényszék elnö­kének bemutatkozása. Dr. Oláh Lajos, a sátoraljaújhelyi kir. törvényszéknek a napokban kine­vezett elnöke szombaton délben érkezett Debrecenből városunkba. A pályaudvarról egyenesen a tör­vényszéki patotába hajtatott, ahol mindenek előtt hivatalos helyisé­gébe vonult, majd sorra látogatta szobáikban a törvényszék és já­rásbíróság bírói karát, valamint az ügyészi kart. Bemutatkozó látogatása után az elnök még az nap visszatért Debrecenbe. Hiva­talát csak a jövő hó második felében fogja átvenni. — A képviselőtestületi választások. Amint értesülünk a polgármester f. évi december hó 15-ére — vasárnapra — tett ja-

Next

/
Thumbnails
Contents