Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-11-17 / 76. szám
Hatvanadik évfolyam. 76. szám. Sátoraljaújhely, 1929 november 17. Megjelenik hetenként kétezer «aerdfcn ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I I i Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ivám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Blőflietéai ár: I Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: gj négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF ÍX3 Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök" igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 falu jegyzői Saját ügyeik megvitatására közgyűlést tartottak a fővárosban a falu jegyzői s amikor a lényegre térve előadták ügyes-bajos dolgaikat, határozati javaslatokban megfogalmazták kívánalmaikat, kitűnt, hogy ez a népes összejövetel tulajdonképpen a falu közgyűlése volt. Semmi élénkebben nem bizonyítja ennek a fontos poszton szolgálatot teljesítő hazafias lelkületű jegyzői karnak elválaszthatatlan kapcsolatát a néptől, mint az, hogy akkor is, amikor saját ügyeiketkellenemegbeszélniök — hisz évente egyszer van módjukban e célból a fővárosba utazniok —, akkor sem a maguk ügyét helyezik a gyűlés központjába, hanem feltárják a falu sebeit, felhiva a kormányzat figyelmét azokra a módozatokra is, ahogyan a bajokon segíteni lehet. Van-e örvendetesebb dolog a hazafiasán gondolkozó közvélemény számára, mint látni a falu jegyzőjének öszeforrását azzal a néppel, melynek körében neki kell, mint végső fórumnak végrehajtania a kormányzat kívánságait. Ezek igen sokszor népszerűtlenné tehetnék a jegyzőt, ha munkája közben nem a legnagyobb bölcsességet, méltányosságot s higgadtságot árulná el. Semmi esetre sem szabad a falu intelligenciája között olyan megkülönböztetést tenni, hogy egyiknek a szerepe és hivatása fontosabb a másikáénál. A papnak, a tanítónak, orvosnak és jegyzőnek egyformán vezető s nagy fontosságú szerepe van a magyar nép kulturális, közgazda- sági, szociális, hitbeli és erkölcsi élete körül. Az élet zavartalan menetét az állam keretében elsősorban s legkézzelfoghatóbban, mintha mégis az okos közigazgatás biztosítaná. Tisztelet s elismerés a hazafias lelkületű magyar jegyzői karnak, mert a legnehezebb időkben, amikor közgazdaságilag valóban sok tennivalója van s országunk a vesztes háború s pusztító forradalmak után a problémák egész özönével áll szemben, mégis tapintatos vezetéssel kezében tudja tartani a nép irányítását. Igen megszívlelendő figyelmeztetés hangzott el a községi jegyzők közgyűlésén a felekezeti villongás beszüntetése érdekében. Igazuk van a jegyzőknek, hogy ezt a veszedelmes betegséget nem szabad kivinni a nép közé, ha akadnak is papjaink és politikusaink között olyan meggondolatlan személyek, akik valakiben nem az embert s a magyar fajhoz tartozó testvért, hanem azt keresik, hogy katolikus, luteránus, vagy református-e az illető. Nagy veszedelem rejlenék abban, ha a hitfelekezeti villongás átcsapna a falu népére is s ugyanazokba a hibákba esve tenné meg a nép is megkülönböztetéseit miként azt látja több Írástudótól és papi fejedelemtől. Jól tette a jegyzői kar, hogy foglalkozott ezekkel a problémákkal, nemcsak önmagáért a dologért, de azért is, hogy a nemzet minden rétege megnyugodva értesülhetett arról, hogy a falu jegyzői saját problémáiknál sokkal fontosabbnak tartják annak a falunak kérdéseit, amelynek felvirágoztatásán fáradoznak. A közgyűlés legfontosabb problémának tarotta a községi háztartás revízióját. .Megnyugvással vehették tudomásul a belügyminiszter megbízottjának ama bejelentését, hogy a községi háztartások kérdésének rendezésénél a jegyzői kart is bele kívánja vonni a kormány az előkészítés munkájába. Ennek a törvénynek megalkotása során a belügyminiszter szeme előtt elsősorban az lebeg, hogy a községek terheit csökkentse s azok mozgási szabadságát biztosítsa. Nyilván megelégedéssel vitték hirül községeikbe az egybe- gyült jegyzők a belügyminiszter eme szándékát. fiz uj törvényhatósági Bizottság alakuló közgyűlése A közigazgatás rendezéséről alkotott 1929. évi XXX. t.-c. alapján újjáalakított Törvényhatósági Bizottság f. hó 18-án, hétfőn d. e. 11 órai kezdettel tartja a vármegyeháza nagytermében alakuló közgyűlését, melyet már eleve is nagy érdeklődés előz meg. Valójában szinte helytelen uj Törvényhatósági Bizottságról beszélni, mert ha a virilis választások, a szak- és érdekképviseletek folytán sok uj névvel is találkozunk az alakuló közgyűlésre ösz- szehivott Törvényhatósági Bizottságban, valójában nem uj ez, mert névsorában ott találjuk a volt Törvényhatósági Bizottság előkelő és érdemdús tagjainak nevét is, sokakat a régiek közül, ami biztos garanciája annak, hogy az utód a maga érintetlen tisztaságában veszi át elődjének hagyományait, azokkal a minden szempontokat megelőző kötelezettségekkel, melyek ezer éves vármegyei rendszerünknek mindenkor fundamentumát képezték. Ha a haladó, modern élet megkövetelte is a közigazgatásnak a mai kívánalmakhoz mért átszervezését, ez a legtávolabbról sem érinti azt a mindenkor fenkölt, magasztos hazafias szerepet, melyet a municipiumok az ország életében betöltötték. S legkevésbé érintheti Zemplénben, mely területének több mint kétharmad részétől megfosztva, minden eddiginél súlyosabb feladatokat hivatott betölteni. A »Zemplénben“ egymást köve- vetőleg leközöltük már a virilis és november 3-iki általános választások alapján megválasztott tagok jegyzékét, ezúttal módunkban van a vallásfelekezetek, érdekképviselet, szakszerűség és hivatali állásuk címén tagsági joggal bírók névjegyzékét bemutatni. Mint tudvalevő, a Törvényhatóság örökös tagjaiul eddig megválasztattak : Dókus Ernő földbirtokos, Meczner Béla ny. főispán, Barthos Tivadar ny. h. államtitkár és Diószeghy János ny. h. államtitkár. A törvény rendelkezéséhez képest a nov. 18-iki közgyűlés választ még 5 örökös tagot. A vallásfelekezetek képviselete címén törvényhatósági bizottsági tagsággal biró lelkészek: Páyer Ferenc püspöki helynök, a sárospataki rk. lelkész (az állás jelenleg üresedésben van), Damjano- vich Ágoston gk. főesperes. Janka Károly és Kiss Ernő ref. lelkészek és Róth Sámuel főrabbi. Szakszerűség képviselete címén : Ghyczy Tihamér kér. főkapitány, Zboray Károly min. tanácsos m. kir. pénzügyigazgató, Löwy Ignác a m. kir. államépité- szeti hivatal főnöke, Baudiss Gyula m. kir. gazdasági felügyelő, Ady Lajos tankerületi főigazgató, Pet- reczky Jenő kir. tanfelügyelő, Roth Lajos th. főállatorvos, Vozár Ede az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárának ügy- | vezetője, Cseh István vm. számvevőségi főnök, Szy Dénes m. kir. erdőfelügyelő és Molnár Gyula a vm. általános tanítóegyesület elnöke. Érdekképviselet címén törvény- hatósági bizottsági tagok: Búza Béla dr. (ügyvédi kamara), Kovács Gábor dr. (közjegyzői kamara), Ulrich J. Nándor (mérnöki kamara), Varga Béla dr. (Orsz. orvosszövetség fiókja), Kvaszinger József, Nádasdi József, Komporday Andor, Gecsey Lajos és Gergely András (vármegyei mezőgazdasági bizottság), Kornitzer Lipót, Blumenfeld Jenő, Fekete Károly, Ka- cziány Gyula, Poós József és Kovács Lajos (kereskedelmi és iparkamarák), vitéz Zombory József vm. vitézi szék, Korcsmáros János (községi és körjegyzői egyesület). Egy tagsági hely (a Társa- sadalombiztositó Intézet részére) betöltetlen. Hivatali állásuknál fogva biz. \ tagsággal biró tisztviselők: Bernáth I Aladár alispán, dr. Mizsák József j főjegyző, Görgey Géza és Mattya- j sovszky Kálmán II. főjegyzők, i Szirmay István dr. t. főügyész, | Bajusz József árvaszéki elnök, | dr. Schmotzer György t. főorvos, , Bernáth Béla, Bornemisza Miklós, gróf Hoyos Viktor, Fejér Andor és Gosztonyi István főszolgabírók, Szent-Györgyi Zoltán dr. árv. ülnök, h. elnök, Diószeghy József árv. ülnök, dr. Orbán Kálmán polgármester.
