Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-07-21 / 49. szám

Hatvanadik évfolyam. 49. szám. Sátoraljaújhely, 1929 julius 21. K«|]«l»nlk hetenként kótxxer szerdán és exombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP ElSfixetéel ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. xxám. His zek egy Istenben, hiszek egy hazáb a Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 liga És a revízió Irta: Dési Géza dr. m. kir. korm. főtanácsos, orsz. gyűlési képviselő. Ha bármely kérdésben le­het is köztünk nézeteltérés, ha lehetnek közöttünk világ­nézeti, vagy bármilyen ter­mészetű külömbségek, a re­vízió kérdésében egységesek­nek, magyaroknak kell lennünk és nem szabad, hogy bármi­féle egyéb tekintet közénk éket verjen. A revíziós Ligát Herczeg Ferencnek, a nagy magyar Író­nak kedvezményezésére 1927. nyarán alapította tizenhét tár­sadalmi és gazdasági egyesü­let, amely egyesületek száma az idők során száznál többre szaporodott és ide csatlakoz­tak a törvényhatósági városok és a vármegyék is, úgy, hogy ma a Revíziós Ligának több mint egymillió tagja van. Hogy milyen mozgékony és milyen összeköttetései van­nak, bizonyítja az, hogy ami­kor Lord Rothermerének az pengőt költött, egész admi­nisztrációja pedig összesen 3000 pengőbe került. Ebből is látni, hogy se nem „asz­taltársaság“ se nem váróterem, ahol állásokat és javadalma­zásokat lesnek, hanem önzet­len, buzgó magyar haza­fiak egyesülése. A liga kiadott eddig két könyvet, mindegyiket német, olasz, francia és angol nyelven, számtalan füzetet és ismerte­tést, külföldön felállítottunk titkárságokat, megalapítottuk a tengerentúli magyarok szö­vetségét, tessék elbírálni, hogy ennek milyen jelentősége van. Adtunk adatokat, sőt támo­gatást is külföldi Íróknak, úgy hogy a magyar kérdést az egész civilizált világ hom­lokterébe helyeztük, hogy megértsék, hogy itt nem csupán elszigetelt magyar sé­relemről van szó, hanem ez európai kérdés, a világbékének, a világ igazságosságának kér­dése. Amikor ilyen nemzetmentő munkát végeznek önzetlen, becsületes magyar emberek és mikor szerény, derék mun­kások a maguk jószántából jelentkeztek és május 1-én dolgoztak azért, hogy sanyarú napszámaikból fejenkét 50 filléreket adhassanak a ma­gyar Revziós Ligának, akkor tárgyilagosan nem lehet azt az ellenvetést tenni, hogy a Revíziós Liga nem jelent egyet a revízióval, mert ak­kor erre azt mondhatni, hogy a szociáldemokrata párt vi­szont nem jelent egyet a munkássággal. Mikor a do­rogi munkásság felszólítás nél­kül 50 fillért adott fejenként, — voltak, akik többet adtak — az abonyi munkásság is csatlakozott hozzájuk. Lehet valakinek akármilyen világné­zete, — de azt a munkássá­got megtámadni azért, mert magyar és szereti a hazát és megérti, hogyha tágabbak lesznek a határok, akkor több lesz a kenyér, több lesz a munka, több lesz a békesség és a gyermekeinek jobb sor­suk lesz mint neki, ezeket a derék magyar munkásokat ezért nem szabad megróvás- sak illetni. 65 helyett csak 30 városatyát fog választani Ujhely Átmenetileg minden alap pénzét a háztartásra és a Vörös Ökör építkezésre fordítják. A „megyei város“ első közgyűlése üdvözlő köteteket elküldték, majdnem kétmillió aláírást gyűjtöttünk össze huszonöt kötetben, már pedig nem szükséges bizonyítanom, hogy egy kis „asztaltársaság“ ami­nek egyszer az egyik szociál­demokrata képviselő nevezte — talán csak nem tudna a magyar nemzet egyetemében ilyen eredményeket elérni. Hangsúlyozom azt is, hogy a Liga a magyar kormánytól soha egy fillért nem kapott s még külön kiemelem, hogy mig Benes külügyminiszter­nek saját nyilatkozata szerint, Csehszlovákia évenként 100 millió szokolt, vagyis 17 mil­lió pengőt fordít propaganda­célokra, ami annyit jelent, hogy mi ellenünk, — mert legyünk tisztában, hogy a propaganda a magyarság ellen folyik — és mig Románia és Jugoszlávia körülbelül ha­sonló összegeket fordít e célra, addig a Reviziós Liga fennállása tehát majdnem két év óta, összesen 240.000 Sátoraljaújhely, julius 18. A „megyei várossá“ átminősített Sátoraljaújhely Orbán Kálmán dr. polgármester elnöklete alatt ked­den délután tartotta meg első köz­gyűlését. Bár a tárgysorozat máso­dik pontja a város egy fontos anyagi ügyét jelentette — a kép­viselőtestületi tagok érdeklődése alig közepes volt és egyetlen fel­szólalás sem hangzott el. Az uj közigazgatási törvény in­tézkedéseinek megfelelően megal­kották azt a szabályrendeletet, a mely az uj képviselőtestület tag­jainak számát, a választókerületek beosztását, valamint az egyes ke­rületekben választandó képviselő- testületi tagok és póttagok számát állapítja meg. A szabályrendelet szerint a város közel 5500 válasz­tója hat kerületben — kerületen­ként 5 rendes és 2 póttagot — összesen 30 rendes és 12 képvi­selőtestületi póttagot fog választani az uj képviselőtestületbe a 30 vi- i rilis mellé. A közgyűlés második és utolsó pontjaként egy polgármesteri elő­terjesztést hallgatott — és szava­zott meg a képviselőtestület. Hoz­zájárult nevezetesen a közgyűlés ahoz, hogy a városi különféle ala­pok készpénz vagyona 1S29 dec 31-iki visszafizetési kötelezettség­gel ideiglenesen fölhasználtassanak a háztartásnál és a Vörös Ökör építkezésnél; mégpedig ugy,~ hogy a visszatérítéskor ugyanannyi ka­matot kapjanak az egyes alapok, mint amennyit a pénzintézeteiktől kaptak volna. A határozat indoko­lása szerint a különböző adóknak a nehéz gazdasági viszonyok foly­tán bekövetkezett visszaesése és késedelmes befizetése annyira le­apasztotta a háztartás készpénz­vagyonát, hogy a város e megol­dás nélkül nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek; a szük­séges összeg bankkölcsön alakjá­ban leendő biztosítása pedig a magasabb kamatlábbal súlyosabb terhet jelentene a városra nézve. Rövidesen megkezdik az Ujhely-Sárospatak közötti villanyvezeték épitését Sátoraljaújhely, julius 18. A sátoraljaújhelyi Közmüvek és Sárospatak között létrejött villany­áram adás-vételi szerződés végre­hajtásának egy jelentős mozzanata játszódott le e héten, amikor is megtörtént az Ujhelyből Patakra haladó távvezeték műszaki bejárása. A bizottság vezetője Balogh Jó­zsef kereskedelmi minisztériumba beosztott felsőipariskolai tanár volt és a tagjai pedig a következők.: Zawadovszky Fedor a Máv. villa­mossági osztályának képviselője, Fináli Lajos kér. min. tanácsos, Zsendovics László posta tanácsos, Jancsó Jenő műszaki főfelügyelő, a debreceni postaigazgatóság ré­széről, Feid Lajos selyemtenyész­tési főfelügyelő, Petter Gyula kér. min. oszt. tanácsos és Boross Adolf a Bodrogközi Gazdasági Vasút igazgatója. Zemplénvárme- gyét Bernáth Aladár alispán kép­viselte, az államépitészeti hivatalt Kallivoda Jenő főmérnök, Sátoral­jaújhelyt Gruber Károly műszaki tanácsos és Malártsik György dr. városi ügyész, végül az érdekeltek részéről — az újhelyi Közmüvek nevében Geiger Ottmár igazgató­főmérnök, Sárospatak nevében pe­dig Rácz Jenő főjegyző, Philip Kurt főbíró és Genszky Kálmán községi mérnök vettek részt a bi­zottságban. A helyszíni szemle legjelentősebb eredménye az, hogy a vezeték oszlopai sehol sem fognak magán­területen állani, ami jelentős köny- nyebbség a kivitelezés szempont­jából, már csak azért is, mert a Máv.-al és az államépitészeti hi­vatallal a hely igénybevételére vonatkozó további megállapodá­soknak már pontosan körülirt for­mái és módjai vannak, tehát zök­kenő nélkül rövidesen leszögez- hetők. És mivel a kereskedelmi minisztérium képviselői az ideig­lenes építési engedélyt máris meg­adták, mi akadálya sincs a kiírási művelet végrehajtásának. Hogy pedig annak is mielőbb meg le­gyen az eredménye, a Közmüvek

Next

/
Thumbnails
Contents