Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-11-10 / 74. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 november 10 mi nem is érezzük azoknak pompás levegőjét úgy, mint az az idegen, aki csak néha jön ide s nem tud eléggé csodálkozni a természet itt szétszórt pazarságán. Soha meg nem bocsájtható bűnt követünk el, ha végre nem kezdünk hozzá a természet e kincseinek javunkra leendő kihasználásához. Gyönyörű magyar nyelvünk megteremtőjének, Kazinczy Ferencnek széphalmi csodaszép sírhelye is olyan propaganda anyag, melynek megfelelő felkarolásával legalább minden igaz magyarnak ide kellene zarándokolni. Ausztriának nincs egy eldugott faluja, mely nem árasztja el Európát az ő — a miénket sokszor meg sem közelitő — természeti szépségeit dicsérő propaganda irataival és ezért jönnek az idegenek. Miért nem hirdetjük mi is mindenfelé csodaszép hegyeinket, völgyeinket, erdőinket, a mai magyar Kárpátokat ? Miért nem hívjuk, csalogatjuk mi is az idegeneket ? Hadd lássák természeti szépségeinket, hadd szívják magukba fenyveseink, tölgyeink kitűnő levegőjét, hadd igyanak messze földön található jó vizünkből és kóstoljanak még messzebb található borainkból! Tudom, hogy szegények vagyunk, de azt is tudom, hogy akarattal minden keresztül vihető- Polgármesterünkben van akarat, tudatában van az idegenforgalom jelentőségének, meggyőződtem, hogy a legjobb indulattal és sze- relettel karolja fel és támogatja anyagi áldozatok árán is az idegenforgalmat, de éppen ezért csodálkozni kell viszont azon, hogy a költségvetésben egyetlen fillér sincs idegenforgalmi célokra felvéve. A város legeminensebb érdeke az idegenforgalom; gazdaságilag a legjobb befektetés az e célra kiadott pénz, miért ne lehetne kevésbé szükséges kiadások mellőzésével az idegenforgalom fejlesztésére áldozni ? Talán a képviselőtestület köti a polgármester kezét? Nem szabad s nem lehet engednie, a képviselőtestületnek pedig nem szabad akadályokat gördíteni. Ennél a kérdésnél — meg vagyok győződve — hatalmas segítő társ Széli József főispán, Bernáth Aladár alispán és Görgey István dr. országgyűlési képviselő, mint olyan férfiak, akik mindig ott vannak támogatásukkal, ahol a közönség érdekeiről van szó. Ennél a kérdésnél a képviselő- testület, mint egy ember, csak egy szóval válaszolhat: „Megadjuk!“ Amit elmulasztottunk, pótoljuk; még pedig inkább ma, mint holnap. Egyelőre nem sok pénzre volna szükség. Elsősorban a szállodák fejlesztésére, kifogástalan voltára kövessen el mindent a város, mert szálloda nélkül nem lehet és nincs idegenforgalom. A szálloda az idegen második otthona, ha ez rossz, otthagyja s megy tovább. (Talán jól járna egy részvénytársaság. ha a „Magyar Király“-ból egy modern szállodát emelne.) — Másodsorban állítsa fel a város az idegenforgalmi hivatalt, de legalább is alakítson rátermett egyénekből egy idegenforgalmi bizottságot; a városról és környékének szebb, érdekesebb részeiről készíttessen felvételeket s ezek rövid, szabatos, vonzó leírásával nyomasson prospektusokat akként, hogy 1930 nyarán már külföldön is ismerjék Sátoraljaújhelyt; a MÁV-ot kérje fel a város, hogy Sátoraljaújhely és környékéről az eddigi MÁV propaganda plakátokhoz külön plakátot adjon ki s engedélyezzen weekend-jegyet Budapestről Sátoraljaújhelybe azért a sérelemért, melyet azzal követett el a MÁV, hogy a kiadott propaganda plakátokon Sátoraljaújhely egyáltalában nem is szerepel. Határállomás: Sárospatak. Vájjon mit szóltak bécsi, berlini, párizsi stb. magyarjaink, amikor e plakátokon Ujhelyt keresték? Nehéz, de csakis javunkra szol gáló munkánkhoz van egy biztató jelünk is. Az október havi varsói vasúti menetrend konferencián nagy harcok árán a MÁV 1930 május 14- től kieszközölte Sátoraljaújhelyen át a lemberg—budapest—wieni közvetlen összeköttetést, ami ránk nézve nagy horderejű lehet azért, mert előreláthatólag meg fog szűnni az a több éves és többször tárgyalt anomália, hogy a tőlünk keletre fekvő területek utasai ezentúl nem Kassa -Pozsonyon át, tehát Sátoraljaújhely, illetve egész Magyar- ország elkerülésével fognak Wienbe, Svájcba, Riviérára stb. utazni, hanem Sátoraljaújhelyen, illetve Magyarországon át, annál inkább, i mert a MÁV bizonyára közvetlen Sátoraljaújhely—wieni kocsikat fog közlekedtetni s mert külügyminiszterünk kijelentése szerint remény van a vizűm megszüntetésére; fontos e konferencia eredménye Sátor aljaujhelyre és a Tokajhegyaljára azért is, mert kellő szorgalmazás sál reményünk van art a a szintén több éves kérésünk megvalósítására, hogy egyik budapest—poprádfelkai (tátrai) közvetlen vonat Sátoraljaújhelyen át fog közlekedni. Kérve kérek mindenkit, fogjunk össze legalább ebben az egyetlen, de kivétel nélkül mindnyájunk érdekeit előmozdító kérdésben, támogassa idegenforgalmunk fejlesztésére irányuló törekvéseinket mindenki minden erejével, mert hiszem és vallom, hogy csak az idegen- forgalom önthet belénk életet, csak az idegenforgalom húzhatja ki Tokajhegyalja és Sátoraljaújhely város kátyúba jutott szekerét, szem előtt tartva mindenkor egyik idegenforgalmi szakirónak megállapítását: „az anyagi és erkölcsi javak megszerzésének az idegenforgalom a legjobb eszköze, mert az i a nép, amely országában fel tudja tartóztatni hosszabb időre az idegent, egyaránt elnyeri annak szivét és — pénzét.“ Juliért szűrhettünk holdanként 16 hektolitert? Ezen kérdésre igen röviden azzal felelhetek, hogy azért mert előmetszettünk, illetve részben zölden metszettünk, vagyis akkor metszettünk véglegesen, mikor a rügyek már mozogtak, sőt ki is hajtottak s igy a sok fagyott rügyekkel biró csapok között már kilehetett válogatni a jókat, amelyeket tehát meghagytunk. Erről a Zemplén ezidei március 13-án és április 14-én megjelent számában „Hegyközségeinkhez“ cimü cikkekben részletesen megemlékeztem s az a kevés szőlősgazda, akik követték a tanácsot, mint pld. Mádon néhányan, szintén igen szép szüretnek örvendhettek, már t. i. mai viszonyokhoz képest. Röviden összefoglalva ezen metszésnek az a lényege, hogy a fedés felett minden vesszőt lemetszünk már februárban, avagy ha ez elmarad, úgy a kinyitott tőkén is minden vesszőt 2—3 rügyes csapra metszünk s azok közül akkor hagyunk meg a tőkeerejéhez mérten 3—5 csapot, amikor a rügyek jósága megállapítható, mivel már fakadni kezdenek, esetleg már ki is hajtottak. Ugyanekkor a rosszakat tőben eltávolitjuk. Ezen módszer szerint a téli fagykárt szenvedett tőkékről is biztosabban kaphatunk termést, mint ha csak rendes metszést végzünk márciusban, mert lehet, hogy a 6—9 csapnak való közül éppen a fagyott rügyüket hagyjuk meg. De a késő tavaszi fagykár esetén is beválik ezen késői után metszés, mert a sok meghagyott csapból jut is, marad is úgy a fagynak, mint a gazdának. Tárcái 1929 nov. 6-án. Hegedűs Sándor kerületi borászati főfelügyelő. X EE XT. Levél egy fireg-hez Tisztelt bátyám, legutóbbi beszélgetésünkhöz — amelynek során oly mérgesen korbácsoltad bennem a mai magyar fiatalságot, végül is hozzám vágván struc politikátok elseprőnek hitt utolsó bombasztját, mondván: hát repüljenek a fiatal sasok! — mondom e legutóbbi beszélgetésünkhöz most a vádlott utólsó szójogán egy levelet szeretnék hozzácsatolni. Egy levelet, amelyet a magyar katolikus egyház Fejéhez intéztek: a magyar katolikus ifjúság 35 vezérei. A levélben fiatal magyar testvéreim — ime — arra kérik a hercegprímást, hogy a klérus nagybirtokainak bérbeadásánál a nagybérlők helyett forduljon inkább — megértő magyar szivével — a magyar kisbirtokosok és agrár proletárok felé. Hallod Bátyám ?! A fiatalok összeakaszkodtak a magyar föld egyik legnagyobb (szerintem: legnagyobb) problémájával 1 Mertétek Ti ezt valaha ? Nem j Vagy mertétek ? Kétlem! Jutott eszetekbe ilyesmi ? Nem hiszem ! Jó, azt tudom, hogy ankéteztetek e problémáról (de nem vele), összebújtatok (de csak magatok s nem vele); elhiszem, hogy olykor törögettétek kopasz fejeteket — de tenni nem mertetek I Az élet pedig fütyül az ankélra, fehér szakállas meditálásra, az élet tevéseket vár... Tenni merni! Ezt a különös zengésű két magyar szót — tudom — nem szereted, hogy már a ritmusában annyi mozgás van, de ha már nem szereted, legalább ne bélyegezd bűnös célkitűzésnek... Különben azt sem bánom, átkozd ! Ti öregek az 1000 éves haza tüneményes, de potemkin alapra épült csillogó házát magatok tömjénezésére fölhúztátok szépen, — de aztán össze is dü- tögettétek alaposan, — mit bírnátok hát tenni még? Beszélni még hiába beszéltek, ha úgy beszéltek mint Te szoktál Bátyám, — egyre kevésbé hallgatunk Rátok, hanem megyünk a magunk utján, hogy ne potemkim alap kerüljön a 2000 éves haza alá. Végül: mi fiatalok nem haragszunk Rátok öregekre, csak sur- lódunk Veletek (az örök törvény szerint), de vigyázz’ mert ha el- harapódzik és általánossá lesz az az öreg fejű nézet, hogy mint ellenséggel tárgyaltok, illetve szóba sem álltok velünk, — akkor az katasztrófához fog vezetni, A Ti katasztrófátokhoz. Amit én nem kívánok, már csak azért sem, mert hiszen köztetek van az édes apám is, aki pedig ráadásul sokad magával együtt nem is néz olyan görbe szemmel ránk, mint Ti — a fórumról. Köszöntelek, aki vagyok szerinted : bűnös eltévelyedése a kornak nemzetem kárára, — igazában pedig a maga idejére — egyelőre — türelemmel váró, de megfeszített inú és utánalok könyörtelenül következő magyar fiatalság egy „szemtelenül szókimondó“ tagja. (—s) — A Maiisz üiiuepélyé- uelk programija. Múlt lapszámunkban hirt adtunk arról, hogy a sátoraljaújhelyi Mansz a magyar hadsereg bevonulásának 10 éves évfordulója alkalmából ünnepséget rendez. A f. hó 16-án d. e. 10 órakor kezdődő ünnepély programja : 1. Himnusz. Énekli az ünneplő közönség. 2. Ünnepi beszéd. Tartja: dr. Szirmay István. 3. Magyar zsoltár. Énekli a Lavotta Dalkör. 4. A tiz tölgyfa elültetése. 5. Virrasztók éneke. Énekli a La votta Dalkör. 6. Magyar Hiszekegy. Énekli az ünneplő közönség. Nem csoda a nátha és cne< ebben a cudr ben. Vegyen i ban Aspirin ta és igy mege meghűlés 1 lyabb köv ményeit. M csomagolás' tablettán a B kereszt lé „HATTYÚ“ Sátoraljaújhely Zemplénvármeg; dája. Nem gyüji Gallér, kézelő, függöny és női saját tisztit 24 Vidéki tisztitá visszaküldetnek FOG a közönség kö rend és előzék« 20°l0 e adása mellet elé legol nálunk étkezh ból külön I (P'TöO-f engec s költsége sem elutazáskor, i a KELETI 1 Magyaros ví családi parkBudapest, JSMbÜlÖXi minden hánda VAF MINDENT VAF Keduezőft Alac*<xny SINGER VAfíf Sátoraljauj
