Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-10-31 / 72. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 október 31 Főtitkári jelentésében külön mond köszönetét Széli József főispán és Bernáth Aladár alispán­nak. Széli József főispán volt az, aki a Kör súlyos helyzete köze­pette a Magyar Tudományos Aka­démiától 500 pengős támogatást eszközölt ki. Bernáth Aladár alis­pán nagyértékü adománya mellett mindenkori érdeklődésével tüntette ki a Kört. A főtitkári előterjesztésekre vo­natkozólag úgy határoztak, hogy azokat a szükség és lehetőségek­hez képest fogják megvalósítani. Emödy László elnök ismertette a könyvtáros és pénztáros jelenté­sét. Az uj helyiségben november hóban átrendezik a könyvtárt. Kö­szönetét mond Bernáth Aladár alispánnak és mindazoknak, akik lehetővé tették a másfélezer kötet könyvvel rendelkező könyvtár meg­teremtését. Sajnálattal állapítja meg, hogy a pénztárban egy fillér készpénz sincsen. Megemlékezik arról, hogy a Kör a várostól kapott helyiséget, de azt megfelelőbbel — beleegyezéssel — elcserélte. A berendezés képezi a legnagyobb nehézséget. A közgyűlés elnöki indítványra Kazinczy Gábort, Kazinczy Ferenc unokáját tiszteletbeli taggá válasz­totta. A megválasztott meghatottan mondott köszönetét, a közgyűlés résztvevőinek meleg ünneplése közben. A tisztikar lemondása folytán tisztujitást tartottak s mint korel­nök, Kazinczy Gábor vette át az elnöklést. Bernáth Aladár alispán javaslatára a következő vezetősé­get választották meg : elnök Emödy László, alelnökök; Stépán Sándor és Mattyasovszky Kálmán, ház­nagy : Szeszlér Ödön, főtitkár: Mészáros Ödön, titkár és könyv­táros : Láng Gyula. A közgyűlés utolsó számaként lőtt, széttagolt, szomorú korszakba született bele. Magyarország politikai és terű- ; leti egysége, a magyar királyság szuverén ereje ott maradt a mo­hácsi csatamezőn, kevésbé annak következtében, ami e csatában történt, amikor Perényi, a szikrázó szellemű, fiatal váradi püspök a kereszténységnek 20.000 vértanúját jelenthette be egyszerre kanonizá- cióra mindenek urának, a Minden­ható Istennek, saját személyét sem véve ki, — elbukott inkább annak következtében, ami azután történt. Király és ellenkirály kerül egy mással szembe. Az ország két pártra szakad. Az egyik párt a habsburgi hatalom tekintélyébe fogódzik; arra esküszik, hogy Magyarországot a végpusztulástól csak ennek a hatalomnak ereje és kormányzó pálcája mentheti meg. — a másik párt ellenben úgy érzi, hogy itt az idő, amikor a nemzeti királyság életadó forrását meg kell nyitni a magyarság számára és a fehérvári királyválasztó országgyű­lés szimbolikus dárdáját nézi, a : volt kitűzve Rácz Lajos dr. szék­foglaló beszéde, ami az előadó gyászára való tekintettel elmaradt. se i e e k:. Halottak napján. Magasztos eszméjü gyászünnep napja virrad. A hajnalhasadása pirosló fény, a napkelte suttogó szél. Emez az arcokat üli arra a tudatra, hogy most újra magunk között érezzük elköltözötteinket, akiknek örülhetünk a viszontlátás minden örömével. Amaz pedig a lágy szellő fuvalmával lengedez az arcok körül és eszünkbe juttatja: ébredj, jöjj halottaid közé, akik ép úgy éltek mint te, de már pihennek az agyagos anyaföld méhében . . . Majd nemcsak felkel, de süt is a nap. Meleg fényt áraszt felénk. Szent fény ez, mely meg­olvasztja a haragot, megbékíti az ellenséget, szelíddé teszi a vadat és hívővé a pogányt. Szi­vünket, telkünket az áhitat me­legével táplálja és mint anya a gyermekeihez szól hozzánk: fiaim, emlékezzetek!... Fény üli a temetőt, ahol az emlékezés szent fénye fennen lobog. Égő gyertyák sok ezrei körül az emlékezők, akiket a sze­retet hoz ide azokhoz, akik már a múlté. Jusson eszünkbe ekkor, hogy mi a jelen vagyunk, de nyomunkban a jövő, akikből lesz a jelen és belőlünk a múlt. Ez a természet rendje, melyen változtatni nem tudunk. Ha alkonyul a nap — milyen rövidnek is tetszik ilyenkor — jusson eszünkbe, hogy egyszer eljő az élet alkonyodó órája is, amikor majd bennünket hiv pi­henőre az a kemény, agyagos .-i-. szép magyar anyaföld . \vd^l — Bncsn a „Jó bíró*-tói. Hétfőn délután búcsúzott el a bíró­ságtól Lehoczky Sándor, a sátoralja­újhelyi kir. törvényszék elnöke, akit az igazságügyiminiszter majd­nem 44 évi buzgó és eredményes szolgálat után, saját kérésére he­lyezett nyugalomba. ... őszi levélhullás szomorú szakában úgy hat ez a hir, mint amikor emlékké finomult régi di­csőségünket, szivünknek- lelkűnk­nek visszahozhatatlanul elmúlt szép nyarát siratjuk. Rövidülő napok, megritkult lombok, elné­mult madarak ... Jön a tél. És bele-beleborzongunk egy-egy lel­kűnkig ható szélroham gúnyos intésébe, amint a fülünkbe sivitja : lám megmondtam ugy-e, gyüjts és gazdálkodjál, itt a tél... hül a vér. . Mily boldogság e mementókkal szemben az öntudat zavartalan biztossága: jöhetsz, zúzmarát, havat szórhatsz a szemem közé, folyóknak, szendergő mezőknek sziveverését megállíthatod, de én még sem félek tőled, mert van hova visszavonulnom támadásaid elől: meleg szivem és meleg lel­kem fellegvárába. Ebbe a fellegvárba vonult most el Lehoczky Sándor is. „Aequa mente“, mint a római klasszikus költő mondaná, nyugodt öntudat­tal, amely abból táplálkozik, hogy majdnem félszázadon át fáradha­tatlan buzgósággal teljesítette kö­telességét s tudott egyszerre em berbarát és az emberi rosszindu­latot fékező és sújtó szigorú biró ; TRETORN HÓCIPŐ Világhírű Minden leumafik«^» • fájdalmat megszüntetnek az Jtsmrin tabletták; fokozza a hatást, ha fájó tagjait SpitOSül ££ oldatta! dörzsöli w be. Csak gyógyszertárakbau kaphatók kitűnő hivatalnok, bölcs kormány­zó s egyben az erkölcsnek a jog­nál is felsőbbrendü világában, ennek kipróbált hüségü őre is lenni. Azóta, hogy királyi birósá gok működnek, ő volt a hetedik, aki a sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék elnökének díszes állását vi­selte, de elmondhatjuk, hogy ezt az állást az egyéniségből fakadó több komoly dísszel senki sem töltötte be, mint ő. Melegségével, közvetlenségével mindenkit le tu­dott bilincselni, a hivatalban is, azonkívül is egyaránt. A régi jó táblabirák szivjósága és erkölcsi feddhetetlensége élt benne és vi­lágított, de — melegített is egy­szersmind. E széthúzó korban örök peldaadás volt minden egyes megnyilatkozásával arra: mimódon kellene az erőknek a tisztesség, az egymást megbecsülés, a közért dolgozás jegyében, megcsonkított hazánknak üdvére, alkotó, építő munkában egymásra találniok és elvállhatatlanul összeforrniok. Szivünk legmelegebb érzéseivel kisérjük el e derék férfit abba a nyugalomba, amely tulajdonképen csak változatát jelenti élettevé­melyre ki van tűzve az idegeneket Magyarország trónusairól kizáró 1505-ös országgyűlési cikkely. Eközben pedig az egyik koronás fő támogatásának örve alatt meg­jelen s az ország szivét hasítja ki magának, be a Kárpátok szegé­lyéig, elválasztva egymástól a két koronás fő által képviselt két csonka országrészt, a nevető har­madik : a hóditó török hatalom. így született meg Erdély külön állása valóságos homunculusként abban az időben, amidőn az ozmán hatalom már tagja az európai koncertnek s résztvesz keresztény j fejedelmek között felmerült vitás kérdések elintézésében, amikor a francia királyi udvarból igy leve­leznek Szulejmánnal: „Kedves, sőt a hitbeli különbséget leszá­mítva, legkedvesebb testvérem.“ Születési hibája miatt nem is volt képes Erdély jóidéig politikai jelentőségre emelkedni, sőt rendes állami életet sem élni. A Báthori István és Bocskay István féle fejedelemségek rövid évei kivéte­leivel nem is láttunk ott Bethlen Gáborig egyebet,' mint anarchiát, véres praetorianus jeleneteket, leg­jobb esetben a fejedelmi szék áruba bocsátását: ki ad többet érte? Ezt az anarchiát s az ezzel járó bizonytalanságot szüntette meg s változtatta renddé, nyuga­lommá, erő és jólét forrásává a Bethlen Gábor szervező keze olyan országban, ahol három nemzet uniója: a magyaré, a székelyé és a szászé volt az al­kotmány alapja, ami azt teszi, hogy a fejedelmi hatalom nem támaszkodhatott kizárólag ezek közül egyikre sem, legfeljebb ideig-óráig játszhatta ki ügyes taktikával egyiket a másik ellen. Bethlen fejedelemsége idejére esik az erdélyi ipar és kereske­delem fellendülése, ujult erőre kap a bányászat, különösen a ne­mes érczek bányászása, telepítési akciók folynak le, a közönséget árszabások u. n. árlimitilások vé­dik a kereskedelem túlkapásai j ellen, az oktatásügyet — ezt nem ' lehet eléggé kiemelni, — Erdély­ben ő szervezi meg s emeli bő­kezű támogatással magasabb szín­vonalra (Oppitz Márton, Bisterfeld» Fiscator, Alstedius) udvartartásá­ban is, azonkívül is építtet szépen, stílusosan. Pártolja a zenét a fi­nomabb iparágokat. Udvarát feje­delmi fénybe öltözteti. Emellett okos gazdálkodással növeli és gyűjti a fejedelemség jövedelmét. Szemmel láthatóan mindenből kiérezhetően készül a jövöre, ami­kor ez a konszolidált erő és nyu­galom tartaléka lehet egyéb, a békés szervezésen túlmenő akciók­nak. Az uralkodásában ez a nagy­szerű kormányzó képessége és kulturérzéke olyan, ami előtt ka­lapot kell emelnünk s még foko zottabb mértékben leszünk hajlan­dók bámulatunkkal adózni annak a képességének, hogy egy kis- ország fejedelme létére képes volt magát, országát s országán és személyén keresztül a magyar I ügyet belekapcsolni olyan ténye- . zők számvetéseibe, amely tényezők ■ anélkül, hogy ez az ügy őket kenységének, mert is jét és egyéniségét, l és reméljük, hogy a taitól most már nem dot fog keresni és tál; boldog családi fés: olykor kilépjen a fori gitsenilyenkép nekün is — megalapozni ki ményünket: Nagy-M; Lapunk legközel nov. hó 6-án, szén időben jelenik me — Áthelyezés« pénzügyminiszter di Dezső pénzügyi titki adóhivatali főnököt gében a szerencsi — dr. Bertsik Mat fogalmazót jelen m szerencsi adóhivatalt újhelyi kir. acjóhiv lyezte. — A hősök em elmarad. A hösö az előző évekhez hí ünnepélyt ez évben meg, mivel felsőbl folytán a hősök emlé túl minden év máj vasárnapján fog me vember hó 1-én, pé gyűjtés lesz a hősö lévő síroknak sir« ellátására, mely cél köztemető bejáratán urnát állítanak fel. szentek napján el kegyeletünket leróni kai szemben, pár s néhány fillért áldó szent célra is7 — Halálozás, érte dr. Rácz Laj< főiskolai tanárt. Fe nedek Ilona szom Sárospatakon, 64 hosszú szenvedés közvetlenül érdeke európai hatalmi v látnzásában ellentét Habsburgok hatalrc tehát azzal a hatal amelytől őt elválás lyel meg-megujulóa is szembeállította állásának, mint a ma biztosítékának alapi való tántorithatatlai Ilyen diplomáciai létesítésében sohase lódások érhetik, éril akkor a gummilabc gával pattan ismét más irányban a mi Elmondhatjuk: r a török szövetsége a cseheknél, akiki elsőül robbant ki í háború, volt a Pfa vetségese, Christiái majd kevéssel a h moly lehetősége sógorával: Guszt, királlyal való egyi s puhatolózott még ban is

Next

/
Thumbnails
Contents