Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-10-27 / 71. szám

Hatvanadik évfolyam. 71. szám. Sátoraljaújhely, 1929 október 27. Megjelenik hetenként kétezer «■érdén ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP ElBfli.téal ár: Negyedévre . . 2 pengi Hirdetések: négyzetcentiméterenként HyUttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. mim FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Nem fizetünk Irta vitéz Mándoky Sándor, a Tesz. társelnöke. Még a szanálási kölcsön feltételeinek megállapításakor történt... Amikor üres ta­risznyával, lerongyolódott el- hagyottságunkban, bátortalan alázatossággal alamizsna köl­csönért házaltunk a genfi uzsora szövetségnél... Ami­kor néhány száz milliócskát bőséges kamatra, száraz ke­nyér kölcsönbe visszakértünk a rablók hadától, kik vértől bódult részegségükben, vad gyülölségtől megvakitva elra­bolták javaink háromötödét... Akkor ott Genfben kimond­ták, hogy a kölcsönt meg­kapjuk, ha az úgynevezett népkizsákmányoló szövetség minden egyes tagja hozzájá­rul ahhoz. Nem olyan régen történt, ki ne emlékeznék és ki ne undorodnék ma is, a rágondolásnál is, hogy egy hullarabló sakál, az oláh, csak külön díjért volt haj­landó „magas“ beleegyezését megadni I Ez az aljas náció, mely — amikor fegyvertelen ájultságunkat megneszelte — bocskoros, züllött rabló ha­dával nemcsak az országot fosztotta ki, de tisztjeivel, katonáival kilopatta a pénz­tárcát, az órát az utón járók zsebéből is, ennek volt mersze, hogy szorult helyzetünket ki­használja és arcátlanul ellen­szolgáltatást követeljen akkor, amikor csak neki volt fizetni valója. A felbecsülhetetlen ál­lami javakon kivül ötmilliárd arany koronára becsülték azt a temérdek élő állatot, gaz­dasági eszközöket, gépeket, műtárgyakat, amelyeket az oláh csürhe a szó legszigorúbb értelmében országunkból ki­lopott és amelyről nekünk le kellett mondanunk, hogy kétszázötven millió korona kölcsönt felvehessünk. A vészesen morajló orszá­gos felháborodást, mely erre a becstelen oláh pimaszságra kitörni készült, a magyar il­letékesek azzal csendesítették, hogy ez a lemondásunk egy­értelmű minden lehető és várható jóvátételi fizetséggel. Sőt az ezen felül kényszer- eszközökkel kizsarolt százmil­lió fizetésével összes háborús tartozásainkat formálisan 1943- ig, a valóságban egyszers- mindenkorra elintézték. És most jön a dermesztő meglepetés! A jóvátételi kér­dések végleges rendezése so­rán előkerül a keleti államok háborús tartozásainak és kö­veteléseinek egységes elinté­zése is! A mi ügyünk rendbe van — halljuk mindenfelől — de azért mi is elmegyünk Párizsba, mert meghívtak . .. Hetek óta folynak már a tárgyalások légmentesen zárt ajtók mellett. Biztosat sem­miről sem tudunk, egyetlen illetékes nyilatkozatot nem kaptunk s mégis szorongó kétségek gyötörnek, hogy újra valami pokolian ravasz, gaz merénylet készül ellenünk. Angol-francia lapokhól — pedig ezek mégiscsak eléggé tájékozva vannak — semmi jót sem olvashatunk ügyünk­kel kapcsolatban. Sőt úgy hirlik, hogy az oláhok erkölcs­telen vakmerőséggel újabb zsarolási manővert indítottak s az egyes magyar optáns birtokosok elrablott javaiért járó kártalanítást jóvátételi fizetés címén a magyar állam nyakába akarják varrni. Ez mintegy hatszázmillió arany­koronát jelentene, de beszél­nek még ezenfelül más fan­tasztikus összegek fizetéséről is... Eltekintve attól, hogy a magyar optánsoknak a rab­lást elkövető oláh állammal szemben fennálló követelésé­nek behajtása az illetékes nemzetközi birói fórumok elé tartozik, ennek a gaztettnek az elintézésébe tehát sem a magyar államot belekavarni, sem a jóvátételi problémát be­lezavarni nem lehet, eltekintve ettől már most előre egybe- kiáltón, világbahangzó erős­séggel és megdönthetetlen határozottsággal adjuk tudtul Párizsnak állásfoglalásunkat, hogy jóvátételt nem fizetünk. Kiraboltak, megnyuztak, ellopták Csonkamagyarorszá- gunktól a puszta megélhetés lehetőségét, minden fejlődés erkölcsi és anyagi feltételét. Nemcsak nemzeti javainktól fosztottak meg, hanem bűnös szegénységbe taszították, kol­dusbotra juttatták ennek a szomorú országnak dolgozó társadalmát. Iparunk elsorvadt, kereskedelmünk végelgyengü­lésben vonaglik, mezőgazda- sági termelésünk teljes csőd előtt áll — siralom, kétség- beesett panasz, keserű szitkok hallatszanak mindenfelől, ütésre emelt öklök, fogaknak csi- korgatása, bárhová nézzünk. Nem fizetünk jóvátételt. Szászorosan behajtottak már rajtunk minden tartozást. De nem is tudunk fizetni, mert nincs miből! Hiába minden A megyaszói országgyűlési vá­lasztókerület képviselője a napok­ban bejárta a kerület községeit s választóinál különösen a gazda­sági helyzettel kapcsolatos kérdé­sek iránt érdeklődött, mely érdek­lődésnek hatása abban is meg­nyilvánult, hogy az egységes párt értekezletén felszólalt választói ér­dekében s kérdésére az illetékes minisztertől kedvező választ nyert. A népszerű és agilis képviselő, aki egyébként azok közé tartozik, aki ugyancsak kibukott a törvény- hatósági virilis választáson, poli­tikai érintkezést is keresett válasz­tóival. A választók — s ez is igazolja a vármegye hangulatát — a legnagyobb felháborodással vet­tek tudomást a választás eredmé­nyéről s miután az is nyilvánva­lóvá vált előttük, hogy ezt össze­függésbe hozták főispánunk sze­mélyével — holott akkor még nem is ösmerték dr. Grosz De­zsőnek az Egyenlőségben megje­lent nyilatkozatát — elhatározták, hogy bizalmukat és ragaszkodá­sukat, a következő táviratban hoz zák Széli József főispán tudomá­sára. a SINGER VARRÓGÉPEK MÉmA LEGJOBBAK ! ravaszkodás, hiába mindé alku. Értsék meg mindé helyen, hogy ez a nép mai rettenetes terhek horde zását is csak igen-igen rövi ideig birja, de több ujab terhet egy parányit, egy 1» heletnyi súlyban sem vállalha mert összeroskad alatta! És mi élni akarunk! Mir den hitvány világcsalás, ni pékét ámitó gazság dacára i ragaszkodunk magyar életünl höz, mert ezeréven át hive teljesített missiónk van a emberiség életében! Mi ner akarunk aljas rablók kénye kedvéért összeroppanni: élr fogunk és további jogosulal lanul követelt összegeket ner fizetünk. Méltóságos Széli József főispán urnák Sátoraljaújhely A megyaszói országgyűlés képviselő választó kerület kép viselőjének körünkben tartózko' dása alkalmából, az egybegyül választók nevében, bizalomma üdvözöljük Méltóságodat és tör­hetetlen ragaszkodásunkról biz­tosítjuk, egyúttal kifejezésre jut­tatjuk, hogy a legélesebben el­ítéljük egy felekezetnek a virilis választások alkalmával megnyil­vánult azon törekvését, hogj magát a vármegyei közélet­ben elkülönítse. Isten áldá­sát és segedelmét kérjük Mél­tóságos Főispán urra, hogy ed­digi politikai és hazafias műkö­dését hosszú ideig sikerrel foly­tathassa. A megyaszói egységes párt nevében: Szepessy Géza, Tantó János pártelnök, Hosszu- falusy Miklós, Szilasi István, Fónagy Lajos, gesztéi Nagy Ber­talan, vitéz Soltész Bertalan, vitéz Helmeczi Zsigmond, Kos- nyider Gábor ref. gondnok, Hankó Adorján, Horváth János, dr. Filberger Gyula. Nem ! Nem! Soha! 9 megyaszói választókerület egységes pártja üdvözölte Széli József főispánt

Next

/
Thumbnails
Contents