Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-30 / 9. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 január 30. mérések vasár- és ünnepnapokon délelőtt 12 óráig leendő zárva* tartása ügyében. Sátoraljaújhely város képviselőtestületének az uj villamostelephez tartozó transzformátor házak építésére s a városi mozgóképszínház és hangversenyterem részére szükséges székek, festési munkákra stb. kötött szerződését a törvényhatósági bizottság utólag jóváhagyta ugyan, de kimondotta, hogy a város képviselőtestülete szabálytalanságot követett el, amikor a törvényhatósági bizottság jóváhagyása nélkül ezen munkálatokat elvégeztette és megrendeléseket eszközölt. A törvényhatósági bizottság utasította a várost, hogy állapítsa meg, kit terhel a felelősség a szabálytalanság elkövetéséért. Ugyanígy rendelkeztek több községi határozatnál is. A népjóléti miniszternek az Erzsébet közkórház alapszabályai ügyében küldött leiratát levették a napirendről. Ugyanerre a sorsra jutott a tárgysorozaton lévő sárospataki határozat a község villany világítási szerződésének jóvá hagyása, illetve ezen szerződésnek felmondása tárgyában. Több kisebb ügy elintézése után elnöklő főispán a rendkívüli közgyűlést bezárta. Legszebben 'Iw, özd. Raftomfy Sándorrá helmefestd Bercsényi ncca 5. szám fi csecsemő- és anyagondozó otthonról Irta: Lehoczky Sándor A gyermekáldás Istenáldás. Gyermek nélkül nincs élet, nincs életcél, »Vedd el a gyermeket és eltaposod az élet virágait.* Mindenkit bizonyos meghatottság kell, hogy elfogjon, amikor egy csecsemő lelett áll, aki a bölcsőben vagy az anyja ölében szendereg. Nézzük, látjuk: íme egy kis emberi teremtmény. Még alig piheg, csöpp szive még alig dobog. De tudjuk, hogy már várják ezt a kis teremtményt az élet küzdelmei, bajai, szenvedései, amelyek elviseléséhez erő, egészség szükséges az embernek, hogy idő előtt össze ne roppanjon. És ide kapcsolódik be az állam, a társadalom és minden érző ember kötelessége, hogy a gyer- > meket vegye gondozásába már születése előtt is, amikor az élet hivó szavára ébredni kezd mint tavasszal a rügyfakadás. Akik bőségben élnek, talán nem is tudják a legtöbben, mily rettentő helyzetben van a nő, aki anyának érzi magát és arra kell gondolnia, hogyha életet ad a gyermeknek, a nyomor, az Ínség sötétsége borul rá és a csecsemőre. A kétségbeesés környezi az ilyen anyát. Sem mint a nyomornak, szenvedéseknek legyen kitéve a kisded, sokszor inkább bűnös elhatározásának engedi át magát. És így elpusztul sok száz élet még csirájában. A világtörténelem legigazságtalanabb, legrutabb békeszerződésének, a Trianoni békeszerződésnek revízióját mind inkább erőteljesebben kezdjük követeini. És az nem is fog elmaradhatni sokáig. A felvirradó szebb jövőt azonban csak úgy fogjuk biztosíthatni, kogy ha a magyar nemzet a szláv áradat közepén konzervált emberanyaggal rendelkezik és életerős lesz. £ célra törekszik most ujult energiával a Stefánia-Szövetség is, amikor városunkban a csecsemő- és anyagondozó otthont építteti, amely tavasszal minden bizonyára át lesz adva a rendeltetésének és teljesíteni fogja a nemzetmentő munkáját. Báró Waldbott Frigyesné Mária Alice k ir. hercegnő nevéhez fűződik az újabb intézmény létesülése is. Elösmeréssel kell kisérnünk a kir. hercegnő áldásos tevékenységét amelyet a Stefánia Szövetség élén kifejt. Azonban hála a Gondviselésnek, vannak még mások is, akik a honmentő munkából nagy áldozatkészséggel és lelkesedéssel kiveszik a részüket. Ki ne ös- merné városunkban a Napközi Otthon és a Népkonyha intézményeit ? Ezek napról-napra éreztetik a jótékonyságukat, amellyel százakra menő szegényeknek, aggoknak és gyermekeknek nyújtanak - védelmet az elpusztulás ellen. A Napközi Otthont főispánunk neje létesítette azért, hogy a szegény szülők gyermekei ne legyenek elhagyatva ne legyenek nélkülözéseknek kitéve, amikor a szülök nem képesek róluk gondoskodni. Életet lehel a pusztulásba. Erőket ment meg a nemzet javára. A Népkonyha régibbintézmény. Nyilván a háborús viszonyok érlelték meg létesítésének a gondolatát azokban, akik enyhíteni akarták a nyomort, amely vészterhesen lépett fel. A Népkonyha tüze mái rég kialudt volna, ha nincs, aki odaadja nemesen érző szive melegét. Minderről legközelebb fogunk megemlékezni bővebben a legnagyobb elösmeréssel. Kiadó Kazinczy utca 59. szám alatt 5-6 lóra vagy tehénre istálló, kocsiszín (garázsnak is alkalmas), pince és padlás, gazdasági udvarral. — Érdeklődni lehet Petőfi utca 4. szám alatt. dúlt, aminek a magyarok is örvendtek. A zipserek azzal viszonozták a magyarok meleg, kemény kézszoritását, hogy fiaikat a magyar városokba adták a magyar szó, a magyar érzés, a magyar becsület, a magyar jellem, a magyar vitézség elsajátitására. De a magyarok sem maradtak adósok és ők is követték a zipserek nemes példáját: a magyar fiuk a Szepességen elsajátították a német nyelven kivül a zipserek hires tulajdonságát. Az évszázados gyermekcsere szoros lelki kapcsolatba hozta a zipse- reket és magyarokat egymással. A tradicionális gyermekcsere, jóllehet, már nem oly nagy mértékben, mint az első századokban, mert a sze- pességi jobb házakban a magyar nyelv az utóbbi időben kiszorította a német nyelvet, a csehek betolakodásáig dívott. A magyar nyelv térhódítása nem az állítólagos „magyarositási erőszak" eredménye, hanem arra a spontán, önként nyilvánult közóhaj és szeretetre vezethető vissza, mely a zipsereket a magyar nyelv elsajátitására ösztönözte. Hiszen az természetes is. Minden elfogulatlan ember, aki tud gondolkozni, megállapíthatja, hogy a zipserek és magyarok az első naptól kezdve rokonszenveztek egymással, megbarátkoztak, kiismerték egymást, összeházasodtak, testvérek lettek. Ha a magyarokat öröm érte, a zipserekkel együtt örvendeztek; ha pedig szenvedés szakadt a magyarokra, a zipserek kivették belőle a maguk részét mindenkor. Így fejlődött ki az a lelki kapocs, mely a zipserereket a magyarok kai egyszer s mindenkorra összekapcsolta s a kapcsolat soha meg nem lazulhat. A zipserek a kis Zipserországot megteremtve hozzáláttak a magukkal hozott magasabb kultúrát nemcsak a Szepességen, hanem az Alföldön is terjeszteni. Ipán kereskedelem, művészet és a tudomány, magas fokon állott a Szepességen. Egy szepességi céhbeli kézmüvesmester világlátott ember volt. Tudását a zipser hires iskola és a kötelező „vándorlás“ adta meg neki. Mint felszabadult céhbeli segéd köteles volt néhány évet a külföldön „világot- próbálni" és csak azután jöhetett haza. Sokszor az édes szülei sem ismertek reá hirtelen, annyira megváltozott testben, lélekben. Egy idevágó zipser nóta igy kezdődik: Ein Sträusschen am Hute, den Stab in der Hund, Zieht rastlos ein Wanderer von Lande zu Land. Er sieht manches Städtchen er sieht manchen Ort! Doch weiter (huss er, immer weiter fort. s. U A külföldön szerzett tapasztalatai és lényegesen gyarapitott tudása intelligens, használható szepesi polgárrá tették a hazatért ifjút, aki később tudása révén a közügyek intézésében is hasznos tevékenységet fejtett ki. A szepesi kereskedők meg épenséggel tudósemberek számba menjek. A szepesi kereskedők igen müveit emberek voltak ; ők alkották a zipser intelligencia túlnyomó többségét annak idején. Most is él a Szepességen még nehány patrícius kereskedő család. Művészekben sem szűkölködött a kis Zipser- ország. Sok tehetséges művészt adott az országnak a múltban. Jelenleg is több neves müvén szerez dicsőséget ózondus, bérces, szükebb hazájának Budapesten és külföldön. A tanügy terén pedig vetekedett a külföldi hires tanintézetekkel. Mindenki alkothat magának képet a zipser iskolákról, ha felemlítem, hogy még a hetvenes években is sok olyan evan gelikus iskola működött, melyben okleveles tanár vagy végzett teológus volt a tanító. Most is sok magas állásban levő közfunkcionárius van, aki ugyan nem szepesi születésű, de szepesi középiskolában tenult. A Szepességnek eredetileg 24 királyi városa volt, amihez később 3 szab. kir, váro6 csatlakozott. i Folytatjuk.) VÁROSI A Városi Vigadóban (volt Vörös Ökör) Szolid árak! ! VIG9DÓ UENDÉGLŰ megnyílt az Étterem és a Sörcsarnok Figyelmes kiszolSÁTORALJAÚJHELY Délelőtt Változatos Villásreggeli, délbeu meuü l P gálás. Abonensek■ 60 fill, az étlapból szabadon Választott ételekből nek nagy árengedmény TULAJDONOS : Esténkéit állandóan cigányzene Állandóan frissen csapolt részvénysörök VENESZ JÁNOS Su.- PARAGELZIUS IDÉNYSÖR CSATOLÁS ‘m
