Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-06-09 / 41. szám

1929 junius 9. ZEMPLÉN 3. oldal 28-án reggel 8 órától kezdődőleg Sátoraljhely város, a sátoraljaúj­helyi, sárospataki és bodrogközi járás gazdaközönsége részére dí­jazással egybekötött állatkiállitást rendez. A kiállításon lovak és szarvasmarhák állíthatók ki. — A reálgimuáxinm fel- hivóaa. Akik a gimnázium I— IV. osztályából tesznek külömbö- zeti vizsgálatot, azok f. hó 10-én reggel 8 órakor jelentkeznek írás­beli, kedden pedig szóbeli vizs­gálatra. A magántanulók írásbeli vizsgálata szerdán és csütörtökön lesz, szóbeli pénteken. Az igaz­gatóság. — A fngybároimlt gaz­dák érdekében a Zemplén- vármegyei Gazdasági Egyesület e hó végén értekezletet fog tartani a vármegyeháza nagytermében. — JMluvlálfü lelet JHexö- zomburon. Mezőzomboron a napokban egy homokbányában mintegy 3 m. mélységben őslény­koponyát találtak, melyről Viseg- rády János dr. felsőkereskedelmi iskolai tanár megállapította, hogy egy diluviális rinocerosz kopo­nyája. Az őskori lelet a Zemplén- vármegyei Múzeumba kerül. — (!«ek gazdálkodás. A munkácsi járási képviselőtestülete közelebbről tárgyalta a járás ez- évi költségvetését. A 812 000 cseh-koronás előirányzatnak több mint a fele 413.000 korona fede­zetlen a deficit eltüntetésére a törvényesen megengedett legna­gyobb mértékű 110%-os pótadót kényszerült kivetni a képviselőtes- tület. Megmagyarázza ezt a képtelen állapotot, hogy a kiadások 25°/o-a igazgatási költségekre, vagyis az importált cseh tisztviselők fizeté­sére, napidijaira stb. megy el. — A kontárkérdés gyö­keres megoldása. Az iparos­ság egyik legrégibb kívánsága, hogy képesítéshez kötött ipart csak olyan egyén folytathasson, aki az ipart tényleg ki is tanulta és aki az ipar folytatására törvény- szerint is jogosított. Ez a kíván­ság tartja napirenden azt a moz­galmat, mely a kontárkérdés ra­dikális megoldását kívánja és a mely a kereskedőt is el akarja tiltani attól, hogy mértéket vehes­sen, megrendeléseket fogadjon el javításokat vállaljon és általában képesített iparok tevékenységi kö­rébe tartozó bármilyen működést, kifejthessen. Az ipartestületek kö­rében ismét mind élénkebbé lesz az óhajtás, hogy az ipartörvény erre vonatkozó szakaszainak meg­változtatását követeljék. Az IPOSZ ezért országos demostrációt ren­dez minden nagyobb ipartestület székhelyén. — Erdő én vadőri szak­vizsgák. Akik erdő vagy vadőri képesítést óhajtanak szerezni, a szakvizsga iránti kérvényüket f. évi junius hó 20-áig a lakóhe­lyükre nézve illetékes erdőigazga­tósághoz nyújtsák be, ahol köze­lebbi felvilágosítást is nyerhetnek. — Áldott állapotban lévő nők és Ifjn anyák a termé­szetes „Ferenc József“ keserüvíz használata által rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. A mo­dern nőgyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nél­kül gyorsan, megbízhatóan és táj- dalomnélkül hatónak találták. Kap­ható gyógyszertárakban, drogéri­ákban és füszerüzletekben. — Nyilvános nyugtázás. A Lavotta Polgári Dalkör által junius hó 1-én rendezett hangver­seny és táncmulatság alkalmával tiszteletjegyeiket megváltották; Pá- yer Ferenc, Görgei István 20—20 pengő. Dr. Orbán Kálmán, Ga­lambos Béla, Dr. Barna Géza, Kapor Aurél 5—5 pengő. Éhlert Gyula, Bernáth Aladár, Boronkay László, Kádár Gyula, Kudlicska Károly, Homer Gyula, Grósz Jenő, Paulovits István 3—3 pengő, Foog* Béla, Bujdosó István 2—2 pengő. A jegyváltásokért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a Dalkör Elnöksége. — Feltört borházak, is­meretlen tettes f. hó 5-ére virradó éjszaka három borházat tört fel. Először betört Hericz Sándor mo­csárdűlői borházába, honnan egy meleg pokrócot vitt el anélkül, hogy nyugalmi helyzetükben az egyéb értékes tárgyakat is hábor­gatta volna. Az éjjel esett az eső s a pokróc bizonyára takarónak kellett a fázékony betörőnek. At- melegedve azután feltörte Timkó Gyula kunyhóját, ahonnan meg egy nadrágot és egy csupor lek­várt vitt el. Az értékesebb tár­gyakhoz itt sem nyúlt. — Majd Otiepka József melegoldali bor­házát törte föl. Itt hosszasabban időzhetett, mert a melegebb levegő irányában betömte a szelelőket s lekváros tésztát főzött a belső me­legítés érdekében. Innen is ellógva két kendőt vitt el, de viszont egy kapával és egy kanállal gyarapí­totta a borház felszerelését. A belterületen azután reggel egy cso­móban visszahagyta az ellopott holmikat. A betörésekkel egy sző-, kött elmebeteget gyanúsítanak. — Pályázat. A miskolci Ke- resk. és Iparkamara külön-külön pályázatot hirdet egy az 1929/30. tanévben valamely hazai felső ipariskolán es valamely hazai ke­reskedelmi főispolán tanulmányait folytató kamarakerületbeli iparos- ifjú, illetve kamarakerületbeli fő­iskola hallgató számára adomá­nyozandó 4 - 400 (Négyszáz) pen­gős tanulmányi ösztöndíjra. Pá­lyázhatnak elsősorban kamarake­rületbeli (Zemplén) szegénysorsu iparos, illetve kereskedő szülők gyermekei, akik atyjuk iparát foly­tatni akarják vagy akik gyakorlati kereskedelmi pályára készülnek s szakmájukban való tökéletesbe- dés céljából magasabb szaktanul­mányokat végezni óhajtanak. A legutóbbi iskolai bizonyítvánnyal (leckekönyvvel), valamint vagyon­talansági bizonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvények a Kereskedelmi és Iparkamarához címezve az illető tanintézet (főiskola) igazga­tóságánál 1929. évi szeptember hó 15-ig nyújtandók be. — Egy tanyai fin gya. logieljesitménye. A majsaja- kabszállási állami népiskola tanu­lóit az iskola tanitója és a lelké­sze felhozták Budapestre világlátni. Az ötödik elemibe járó Fekete Pál lekésett a vonalról, de nem ijedt meg s gyalog utána indult társainak. Egy keddi nap reggel 4 órakor indult el és másnap, szerdán este érkezett a fővárosba, hol egy rendőr elvezette a Simon utcában tanyázó társaihoz. Egy­folytában tette meg a 120 kilo­méteres utat. Társai Budapesten igen megörvendeztek utána jövő társuknak, ki csak azt nem ért­hette, hogy — miért csodálkoz­nak olyan nagyon e gyaloglási teljesítménye fölött? Hát csak ter­mészetes, hogy a többi után jött, ha már lekéste a vonatot. Ilyen a magyar tanyai gyerek. TURISTASÁG „Majális.“ A késői tavaszodá6- ra való tekintettel a MTE Hegy­aljai Osztálya ez évben julius 7-én fogja megtartani egész napos „majális“-át az u. n. Táncterem­ben. ügy a konyhát, mint az ita­lokat házi kezelésben fogja az Osztály a megjelentek rendelke­zésére bocsátani, hogy építendő turista-otthonának költségeihez se­gítséget kapjon. Turista-otthon. A rég vajúdó turista menház, illetve otthon ügye végre a megvalósulás útjára lé­pett. Eddig hosszas viták folytak, hogy hol építkezzenek tulajdonké­pen, közel-e a városhoz mintegy szállodai igényeket kielégítendő, vagy pedig távolabb a menházi jellegnek megfelelően? Most vé­gül is úgy határozott az Osztály választmánya, hogy elsősorban a város közelében, nevezetesen a Sátorhegy keleti, a Májuskuti völgy­re néző oldalán kezd építkezést, további munkájához igy akarván egy nyári vendéglővel kapcsolatos jövedelmező alapot biztosítani. A legelső előmunkálatokra, főként a megfelelő kút keresésére máris utasítást kaptak a tisztviselők a választmánytól. Kirándulások. Az eddigiek nem nagy érdeklődés mellett ugyan, de sikeresen folytak le. így pünkösd­kor a debreceniekkel Gyöngyöst, a Mátrát, Parádot járták meg az Osztály vállalkozott tagjai. Űrnap­ján pedig Diósgyőr, Lillafüreden voltak, főként azért, hogy a nem­rég alakult diósgyőr-vasgyári osz­tályt személyesen is meghívják Ujhely vidékére. És a vállalkozás sikerrel is járt, t. i. diósgyőriek népes csoporttal jelentették be magukat junius 7 éré. A debre­ceniekkel együtt rendezett Gyön­gyös—Parádi túra pedig azt hozta, hogy e hó 15-én mintegy 15 deb­receni fog Ujhelybe érkezni a környék megtekintésére. Mennyibe kerül egy kirán­dulás? A nagy közönség ama téves hitének eloszlatására, hogy a turista kirándulások sokba ke­rülnek ! — az Osztály vezetősége ellenőrzés alá vette az urnapi lil­lafüredi túra költségeit. A kirán­duláson négyen vettek részt. Reg­gel indultak vonaton Miskolcig, onnan Diósgyőrig villamoson, az­tán gyalog a győri várba, a Sze- leta barlangba, Dolka tetőre s onnan Lillafüredre. Lillafüredről este az erdei vasúton Miskolcig, végül a Máv. vonatán Ujhelybe. A kirándulás résztvevői egyenként 4 (négy) pengő 20 fillért költöt­tek, amiből 80 fillér a felesleges sörözésre esett. Igaz, hogy ezért a megázott kabátok is megszárad­tak a kis korcsma konyháján. ___

Next

/
Thumbnails
Contents