Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-06-05 / 40. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 junius 5. A nemes cél, melynek szolgálatában a gróf Széchenyi-Wolken- stein Ernőné fővédnöksége alatt álló Sátoraljaújhelyi Népkonyha Egyesület hétfő esti hangversenyét rendezte, ragyogóan díszes és előkelő közönséget vonzott az uj városi színházba. Városunk és vármegyénk minden előkelőségét, notabilitását fel kellene sorolnunk, ha névsorba akarnánk foglalni azokat, akik közelből és távolból egybesereglettek a jótékonycél szolgálatában. Egyhangúlag elismerhette azonban a díszes publikum, hogy a minimálisra szabott belépőjegyek ellenében olyan ellenértéket kapott az est programszámaiban, olyan kiváló művészi teljesítményben lelhette gyönyörűségét, amely messze túlhaladott minden várakozást és a legmelegebb tüntetés színhelyévé tette kulturális életünk ragyogó otthonát, az uj városi színházat. A programot Dr. Oláh Istvánná alkalmi prológja vezette be, melynek formáiban a költő és a mü- vász adott egymásnak kezet. Dr. Oláh Istvánná, ahogyan megírta az ő bensőséges, magasabbrendü asszonyi lelkének megérzéseivel és Újváry Zoltánné, ahogyan elmondotta az ő nagy intellektusával, a költői felfogás dús változatú intrerpretálásával. A prológot tárcahelyünkön közöljük. A prológot megragadóan színes és bájos előkép, az angyalkórus bemutatása követte a karácsonyi fenyőkertté varázsolt színpadon. Egészen kivételes sikert aratott énekszámaival ifj. gróf Mailáth Józsefné olyan hatással, mely feladásra késztette a kritikai állás- foglalást és feltétlen meghódolásra birt mindenkit az illusztris szereplő széles skálájú énekmüvészete előtt. Meleg tónusu, gazdagon árnyalt hangjának kiváló iskolázottsága, a hang és beszéd legtisztább összeolvadása a legmelegebb siker központjába állították. Fergeteges taps köszöntötte az illusztris szám után színpadra lépő Mécs Lászlót, irodalmunknak a Magyar Géniusztól ezt az olyannyira szárnyára vett és gazdagon megáldott robosztus és végtelen rokonszenves tehetségét, aki két Ízben is — szünet után ellenállhatatlan közkívánatra - megcsillogtatta tündöklő, sugárzó fényű, szilaj tűzzel csapongó költészetének ékköveit, Mécs László költészete a szent hevület izzó mámora, csupa szin, csupa káprázatos zengés, a magyar lélek legmélyebb, legátfogóbb, legtelje sebb fascináló erejű vallomása. A nézőtér ujjongó lelkesedése forró köszönet volt azért a nemcsak 1 esztétikai, hanem etikai értékben is páratlan lelki vigaszért, melyet a trianoni határ magyarjainak leikébe sugároztatok elszakított testvéreinknek ez a kivételes egyénisége. Vay Mikes grófné kitűnő diszpozícióban előadott színes, kifejező és hangulatos zongorajátéka adott még alkalmat a közönségnek, hogy a szünetben a legmelegebb elismeréssel adózzék a maradandó hatású művészi élményekért. Szünet után Friedmann Manci tökéletes zongorajátékával csak még jobban aláhúzta a róla már sokszor elhangzott elismerő kritikákat. Játéka ezúttal is kiváló technikai készségét és kiforrott komoly tehetségét igazolta. Kondor Sándor szép magyar nótákat énekelt szivhezszóló, hangulatos közvetlenséggel hegedűjén is megcsillogtatva zenei intellegincáját. Végezetül a gésák tánca —- gyü- nyörüen színes és ügyes beállításban lejtett táncprodukció — váltotta ki a közönség elismerő tetszését. Az előadást jól sikerült hangulatos táncmulatság követte a vigadó helyiségeiben. A jó ügynek vélünk szolgálatot tenni, mikor a nyilvánosság előtt tolmácsoljuk az est kiváló, a jótékonycélt megértő és honoráló szereplőinek, a Népkonyha vezetőségének, a rendkívüli érdeklődést eláruló közönségünknek is őszinte háláját és meleg köszönetét. Az előadás után mindenfelől megnyilvánult osztatlan elismerés azonban szólt az est rendezőségé- ségének is — és különösen Zemplén nagyasszonynak a Népkonyha fővédnökének Széchenyi-Wolken- stein Ernőné grófnénak és asz- szony társainak, akik ilyen ragyogóan nemes szórakozást ajándékoztak közönségünknek. És nem , volna teljes beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg a fáradhatatlanul agilis Mattyasovszky Kálmánról, akinek rutinja, lelkesedése önzetlen fáradozása, mint már annyiszor, ezúttal is legfőbb előmozdítója volt a sikernek. azokat az aktuális problémákat, amelyeket hazánk változott viszonyai között a renesszánszát élő modern népiskolai pedagógia felvetett. Nemcsak a jó pap, hanem a jó tanító is holtig tanul. Az évszázados, szilárd alapokon: a valláserkölcsi és hazafias nevelés fundamentumán rendületlenül állva, át kell vennie a megszűrt modern pedagógiai törekvéseket, módszereket, meg kell értenie a psziho- lógia legújabb vívmányait s alkalmaznia kell azokat a tanításban és nevelésben, hogy munkája az újabb célkitűzéseknek megfeleljen s eredményes legyen. A zempléni tanítói kar megértette a kor szavát, megértette vezérét : gróf Klebelsberg Kunó minisztert, szeretettel követi Petreczky Jenő kir. tanfelügyelőt s ezért gyűlései mindenkor nívósak s nagyon komoly, alapozó munkásságban folynak le. Erről tanúskodik a május 3-án tartott gyűlés is, amelynek lefolyásáról a következőkben számolhatunk be: A polg, iskola tágas tornaterme zsúfolásig megtelt. A legtávolabb fekvő tanyák tanítói is eljöttek a gyűlésre. A kultuszminiszter képviseletében Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő jelent meg, de ott volt a kir. tanfelügyelőség tisztikara is. A vendégek közt ott láttuk Beregszászy István ny. kir. tanfelügyelőt, Damjanovich Ágoston gk. főesperest, Róth Sámuel főrabbit, dr. Bogyay Kálmán fő- ispáni titkárt stb. Az elnöki tisztet Molnár Gyula újhelyi igazgató töltötte be. Megnyitó beszédében a nemzet múltjára visszatekintve, megállapította, hogy a népek versenyében csak az a nemzet állhat meg. amely műveltségben előhalad. Kis nemzet, mint a magyar, nem építheti jövőjét a nyers erőre, hanem csakis a kultúra fegyvereiben bizhat. Ezért oly korszerű, ezért oly átfogó erejű gróf Klebelsberg Kunó miniszter programja, aki a népoktatást alapvető reformjaival a tömegek kulturszinvonalának eme- ( lésére oly kiváló sikerrel állította be. Törekvéseiben 16.000 tanítóból álló tudatos gárda áll mellette, töretlen munkakedvvel, magyar szívvel, lélekkel, szent hittel. A gyűlés megnyitása után Taj- dyné Früchtl Irén tokaji róm. kát. tanítónő tartott szabad előadást a családi nevelés fontosságáról. — Tajdynénak nem első szereplése ez. Munkássága széles pedagógiai körökben a legelőnyösebben ismeretes. Előadásának az kölcsönöz aktualitást, hogy az uj tantervnek egyik lényeges alapgondolatát dolgozta fel, mely szerint az iskola ne képezze egyoldalúan az értelmet, hanem neveljen is. Tajdyné a családi nevelés szükségét bizonyította, mert csak igy lehet eredményes az iskolai nevelés. Glóriát font az anya homlokára, ostorozta az ettől az ideáltól eltávolodott modern nőket- Mint mondta, van egy hely, ahol a nő a legnagyobb, ahol senki túl nem szárnyalhatja tökéletességben : ez a család. Szűnni nem akaró taps jutalmazta az értékes előadást. Ezután Kántor Mihály „A tanítói munka védelme“ címen tartott előadást. Kántor Mihály cigándi ref. ig. tanító kiváló tanítói értékeink közzé tartozik. Ideális magyar lelke teljesen az iskoláé; a szivével gondolkodik s minden érzése gondolata a magyar gyermeké, mert a felnövő uj nemzedéktől reméli szebb jövőnk kivívását. A tanítói munka fogalmából indult ki. Sokan ma sem értékelik érdeme szerint e munkát. A „csak tanító“ lekicsinylő kifejezés még mindig hallható de, hála istennek, nem a vezető, nem a mértékadó körökben, hanem csak a társadalom selejtesebb rétegeiben. Ő a „csak tanító“ kifejezést úgy értelmezi, hogy a magyar tanító ne legyen más csakis tanító. Ne ossza meg munkaerejét hivatásától távol álló munkák vál, lalásával. legyen egész szivével- lelkével a rábízott magyar gyermekeké, mert csak egész lélekkel lehet egész embereket nevelni s csak ezektől lehet remélni, hogy az egész Magyarországot fogják megteremteni. A „csak tanító“ magasságot jelentsen, szent hivatást, azzá tegye azt a tanítói öntudat. A tanítói munka a legnemesebb, de egyúttal a legnehezebb [ munkák egyike, melyhez ma már nagy szakképzettség szükséges s abba senki, aki nem pedagógus, bele ne avatkozzék. Határozati javaslatot adott be, mely szerint az egyesület az Országos Tanítói Szövetséghez azon kérelmet terjessze fel, hogy ragaszkodik a III. Egyetemes Tanügyi Kongresszusnak a népiskolai szakfelügyelet , tárgyában hozott határozatához s kéri, hogy megvalósítása érdekében illetékes helyen járjon el. Az előadáshoz Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő fűzött észrevételeket. Aláírja a Kántor Mihály által előadottakat. A tanítói munkát valóban csak egész ember végezheti. De hogy a tanító ne legyen kénytelen más mellékmunkát vállalni, el kell őt látni anyagiakkal. Ez a magyar társadalom kötelessége. Ami a tanítói tekintélyt illeti azt elsősorban a tanitő teremtheti meg. Tekintélyt adhat a születés, a vagyon és ... a munka. A tanító nem válogathat a tanító csakis munkával szerezhet tekintélyt. A tekintély forrása tehát önmagában a Tanítóságban van, onnan kell azt kitermelni. A közgyűlés Kántor Mihály javaslatát elfogadta. Most a zempléni és abauji tanítók sátoraljaújhelyi otthonának ügye került tárgyalásra. A tanítóság hálás szívvel emlékezett meg Széli Józsefné főispánná Öméltóságáról s az üdülő otthon felszerelési költségeire személyenként évi 6 pengő hozzájárulást szavazott meg. gyakorlati iskola a fiatalságnak arra, hogy majdan a közéletben, a közösség érdekében is lelkiismeretesen teljesítse kötelességeit. Ä Népkonyha Hangversenye 9 Zemplénoármegyei általános Tanítóegyesület közgyűlése Május 3-án Sátoraljaújhelyben az áll. polg. fiúiskola tornatermében, a szokásos évi rendes közgyűlését tartotta a vármegye össz- tanitósága A 325 tanító, tanítónő közül — mert ennyien vannak a vármegyében — mintegy 200-an gyűltek egybe, nem azért, hogy felpanaszolják sérelmeiket, hanem 1 hogy megvitassák, megtárgyalják
