Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-06-02 / 39. szám
Hatvanadik évfolyam. 39. szám. Sátoraljaújhely, 1929 junius 2. Megjelenik hetenként kétezer «zárdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház ZI. udv) I I I Zemplén I Előfizetést ár: Negyedévre. POLITIKAI HÍRLAP 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Ryllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aiám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Műveltség és termelés A Zemplén számára irta: dr. Nevetős Oyula min. tanácsos. Miért nem végzi el a népművelést az iskola? Az isko Iák számát egyre szaporítják, berendezésüket, felszerelésüket egyretökéletesitik, mégis mind- erősebben érezzük, hogy nem adják meg azt a teljes szellemi utravalót, amelyre ma szükség van. Mindjobban érezzük a szükségét annak, hogy gondoskodás történjék az iskola elvégzése után, az iskolán túl való művelődés lehetőségéről, a szerves, sőt intézményes iskolánkivüli népművelésről, Ezt a szükségérzetet elsősorban az az általános követelmény váltja ki, hogy az élethez ma sokkal többet kell tudni, mint azelőtt. Ezért az iskolának ma — főleg a természettudományi ismeretek fejlődése és szüntelen változása miatt — hova-tovább meg kell elégednie azzal, hogy az iskolai esztendők alatt csak alapköveket rak le, mig az építményt magát, az iskolán kivül, iskolán túl kell, a szükségnek megfelelően kiépíteni. De kiváltja ezt a szükségérzetet az is, hogy az egyéni műveltségnek, mégpedig mind a szaktudásnak, mind az általános műveltségnek mélyebbnek és biztosabbnak kell lennie ma, mint amilyennel boldogulni lehetett még a háború előtt is. A háború után a nemzetközi politikai élet uj formákat és a népszövetségben közös összefogó szervet is kapott; néhány év óta a szellemi érintkezést a mozi és rádió a föld legtávolabbi népeivel is könnyeddé, szinte akadálytalanná tették; a közlekedési eszközök, az autóipar folytonos fejlődésével, a re pülőgépek tökéletesedésével, úgyszólván, minden térbeli és időbeli akadályt legyőznek. Ezek a dolgok a nemzetek életét egymás közvetlen közelébe hozták és ezzel a nemzeteket egy nagy közös versengés forgatagába sodorták. Ebben a versengésben akarva, nem akarva, részt kell venni. Tartani kell az iramot, mert elnézésre itt számítani nem lehet. Aki a verseny bármely terén szükségesebbet, jobbat, olcsóbbat és gyorsabban termel, az birja ezt az iramot, a többi lemarad. Ezért a termelési tényezők között döntő fontosságot nyer a szakértelem, a helyzetek gyors felismerése és általában a műveltség. De ezt folytonosan fejleszteni kell, esetleg változtatni is, mert a gyermeki, vagy ifjúi korévekre eső iskolai ismeretek, az élet gyors változása miatt, mostanság hamar elavulnak és uj, élő ismeretek szerzését teszik szükségessé az iskolán kivül. Nálunk, Magyarországon meg épen különös jelentősége van a népművelés megszervezésének. Az európai nemzetek nagy versenyforgatagában a leggyengébb versenyző ma mi magyarok vagyunk, nemcsak azért, mert csonka hazánk lakossága számbelileg kicsiny, hanem azért is,mert a csonkaság nem csupán a geográfiái határoknak de még inkább egész életünknek, összes életerőinknek cson- kaságát, töröttségét jelenti. Arról nem lehet szó, hogy magunkból pótoljuk e cson- kaságot, mert nemzeti kulturális, ipari, gazdasági veszteségeinket csak az integritás szüntetheti meg. Ám az lehetséges, hogy erőinket felfokozzuk, hogy a lágy vasat acéllá edzzük. Az lehetséges, hogy állandó, céltudatos, korhatárhoz nem kötött, önkéntes önműveléssel megtanuljunk kitartarni és többet dolgozni, többet, jobbat és könnyebben termelni, szellemi és anyagi téren egyaránt. Lankadás nélkül kitartani, az eddiginél jobbat, többet és gyorsabban termelni azonban csak fokozott erkölcsi és szellemi fel- készültséggel lehet. Tudatlan embernek nincsen tudatos meggyőződése és természetesen kellő szakértelme sincs, az ilyentől sem a saját érdekének, sem a közérdeknek kellő szolgálását nem várhatni. Ha ezek után felemlítjük még azokat a magyar kulturális terheket, amelyeket részben a háború előtti, részben a háború alatti körülmények idéztek elő, t. i. az analfabetizmust és a fogyatékosán megszerzett elemi alapismereteket, akkor nagy vonásokban előttünk áll az iskolánkivüli népművelés szükségszerűsége és ennek feladata is: állandóan lépést kell tartani a szüntelenül haladó és változó kultúrával, ott ahol szükséges gondoskodni kell a hiányosan megszerzett elemi alapismeretek pótlásáról és ki kell irtani az analfabetizmust. A magyar iskolánkivüli népművelés szervezete e feladatokra már céltudatosan j Junius 1. A város villamoserő központjának mostani áramszolgáltatása mellett igen nagy fontossággal bírnak azok a folyamatban levő tárgyalások, amelyeknek célja: az uj villanytelep rentabilitásának fokozása. E tárgyalásokról szólva elsősorban kell megemlékeznünk a Hun gária malom uj tulajdonosával, dr. Burger Jakab sátoraljaújhelyi ügyvéd és birtokossal elvileg létrejött megállapodásról, amelynek értelmében, ha üzembehelyezi a napokban lefolyt árverésen megvásárolt malmot, úgy azt teljes mértékben villamos erőre rendezi be és az áramot a Közmüvektől vásárolja. Az uj tulajdonos megerősítette előttünk, hogy a malmot üzembe óhajtaná helyezni és azt ez esetben megnyitja nemcsak a város, de a megszállott területek 10—15 kilométeres határmenti zónája részére is. Az üzembehelyezés azonban attól függ, hogy sikerül-e az állam és a várostól megfelelő kedvezményeket kapni, sikerül-e olcsó kölcsönt szerezni a nagy befektebeállitotta és foglalkoztatja is mindazokat a didaktikai tényezőket, amelyeknek tanitói ereje a felnőttekre hatni tud, vagyis az élőszót az előadásokon és tanfolyamokon, a szemléltetést a vetitett képek és filmek által, a könyvet a népkönyvtárak révén, a rádiót (Rádió-Szabadegyetem), sőt a játék tanító erejét is, a műkedvelői szinelőadások által. A magyar nép szívesen fogadja az iskolánkivüli népművelést. Istenadta okosságával átlátja annak szükségét. Szomjasan szivja leikébe a kultúrát s ezzel biztató jeleit adja annak, hogy a magyar életben uj és friss nedvkeringést indit el a nemzeti élet legerősebb gyökere: a nép. tést igénylő vállalkozáshoz, mert ezek hiányában a vállalkozás nem lehet rentábilis s így nem is valósulhat meg. A villamoserő szolgáltatására nézve a Közmüvek megfelelő álláspontra helyezkedett. A Közmüvek ügyvezetőjétől, Geiger Ottmár igazgató-főmérnöktől az utóbbira vonatkozólag a következő felvilágosítást nyertük: — Az uj malomtulajdonos bejelentette, hogy a megvásárolt malom — saját kalorikus erőszolgáltatását meg akarná szüntetni s a Diesel-motor és a jelenlegi villanymotornak háromfázisú motorrá való átcserélése, megfelelő transzformátor beállítása mellett — városi áramot kívánna igénybevenni Uzembehelyezés esetén. — Ez az igénybevétel csupán évi 200 munkanapot és napi 10 munkaórát feltételezve, — tehát csak a minimális munkát, — évi 200.000 kilowatt-óra áramfogyasztást jelentene. (A város közönsége ennek kétszeresét fogyasztja.) — Az uj malomtulajdonos olcsóbb, illetve olyan áramot kért, amely a Diesel-üzemnél olcsóbb, vagy azzal legalább is azonos áru. 9 Közmüvek áramszolgáltatásának fokozására van kilátás A Hungária malom üzembehelyezése kétszázezer kw. óra fogyasztást jelentene — Városi áramot kér a Gyártelep, Dohánygyár és a Petroleumgyár is Sgrsree sasércl ára lO Allér,
