Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-29 / 38. szám
Hatvanadik évfolyam. 38. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 29. Megjelenik hetenként kétezer «■érdén ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház IZ. udv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. HyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. I. Kirendeltség és | szerkesztőség, kiadóhivatal 1 109. a*ám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. 9 segélyhölcson második részletét már most kmtolja a kormánybiztos Az ezután tárgyalásra kreUlö és engedélyezendő szőlőkölcsőn két részletét pedig egyidejűleg utalja ki Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Bezárt templomok A román egyesülés ünnepének lefolyásáról beszámol tak a külföldi és az erdélyi újságok s Így képet alkothattunk magunknak arról, hogy mi is történt hát Gyulafehérvárt, abban az ősi erdélyi magyar városban, amely városnév lassanként bevonul az európai kulturhistóriába. Senkinek sem lehet kifogása az ellen, ha egy nép ünnepnapokat állít be az ő kalendáriumába, csak az ellen lehet kifogást emelni, ha valamely nép az ö ünnepét reá akarja erőszakolni más népekre, a melyek a sors rendelése szerint egy ország határán belül kénytelenek élni másnyelvü, idegen kultúrájú népekkel. Elvégre, az eszkimó kultúrája, a hotentotta nyelve, az ő legsajátosabb tulajdona s ha az eszkimó ünnepelni akarja az ő kultúráját: az az ő házi — családi — népi ügye. Az ellen azonban határozottan óvást kell emelni, ha valamelyik nép erőszakoskodással akarja ünneplésre bírni azokat, akik Isten és ember előtt nem ünnepelhetnek, mert nincs meg a lelki közösség, amely érzés pedig egyetlen alapja minden ünneplésnek. A Magyarországot körülvevő úgynevezett utódállamok egymásután ültek nemzeti ünnepeket s ezek az államok va lóságos kéjjel feküdtek reá a velük egy államban élő más nyelvű és kultúrájú népekre s követelték, hogy velük együtt ünnepeljenek. Ebből az erőszakos ünneplési hadjáratból a magyarságnak számtalan sok keserüpohár jutott osztályrészéül, mert a csehek, jugoszlávok, legutóbb pedig a gyulafehérvári román ünnepség alkalmával a románok követelték hatósági presszóval, hogy a magyarok velük együtt ünnepeljenek. A cél nagyon is átlátszó volt. Az ünnepségekkel akarták bizonyítani a csehek, jugoszlávok és románok, hogy a magyarok együtt ünnepelvén velük, meg vannak elégedve az ő uralmukkal. A gyulafehérvári román ünnepségről a magyarság távol maradt. Az ünneprendező román hatóságok azonban nem elégedtek meg azzal az eredménnyel, hogy a magyarok csendben, távol tartották magukat az ő ünnepségeiktől, hanem még a normális hétköznapi élet lefolyását is meg akarták állítani, hogy a magyarok érezzék, hogy kik Erdélynek uj urai! ? Gyulafehérvár az erdélyi püspökség székhelye. Évszázadokra tekint vissza a gyulafehérvári püspökség, mint a katolikus hitélet centruma. Székesegyházában fejedelmek és történelmi nagyságok alusz- szák örök álmukat, a Székes- egyház és a püspökség minden kődarabja, történelmi múltról beszél. Szentmisét mondottak éppen a reggeli órákban, maga az erdélyi püspök is, csendes, mindennapi szent misét mondott a Székesegyház oltára mellett, amikor a templom szentélyében megjelentek a román sziguranca emberei s a templomi áhítatban, hangos, durva szóval követelték a szentmise félbeszakitását s követelték a Székesegyház kulcsait. Amire talán a világon nem volt példa, az erőszakos, rendőri fellépésnek engedelmeskedni kellett s a román sziguranca emberei beszüntették a szentmisét és bezárták a Székesegyház aj- tait. Ugyanezt tették a város más részein lévő református templomokban. Ott is beszüntették az istentiszteletet s mint egy veszedelmes bün- barlangot, bezárták a magyarok templomait. A civilizált világnak fel kell jajdulnia erre a cselekedetre, mert az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság akkor is tiszteletben tartandók, amikor ünnepet ülnek. A bezárt templomok ajtai felnyitják az emberiség szemét, mert Európának ezt az uj rendjét emberi türelemmel elviselni nem lehet. Illetékes helyről arról értesítenek, hogy Széli József főispán, Tokaj- hegyaljai Kormánybiztos — a szőlőkölcsönigénylőknek mielőbbi pénzhez juttatása érdekében — akként intézkedett, hogy a kölcsönök első részletét már felvett szőlőbirtokosok nehány napon belül a részükre megállapított kölcsönösszegek második (júniusi) részletét is kézhez vehessék. Emellett az iránt is történt rendelkezés, hogy a még ezután tárgyalásra fi Bodrogköz és hegyköz telekkönyveit már legnagyobb részben /eldolgozták A cseh-szlovák telekkönyvi hatóságoktól január 27-én érkeztek Sátoraljaújhelyre a Bodrogköz és Hegyköz telekkönyvei. A telekkönyvi hivatal a Királyhelmec és Kassáról érkezett telekkönyvi betéteket eddig mintegy 80°/o-ában felülvizsgálta és a csehek által azokon eszközölt bejegyzéseket teljes egészében törölte. Ezek a már teljesen feldolgozott telekkönyvi iratok az érdekeltek által betekint- hetök és azokra nézve az esetleges észrevételeket is meg lehet tenni, a csehek által eszközölt bejegyzések helyett pedig a rendes hivatalos formák szerint a magyar Sárospatak köszöneté a föIdmioelésGgyi miniszternél! A sárospataki mezőgazdasági bizottság a következő táviratot küldte Mayer János földmivelés- ügyi miniszternek: „Sárospatak nagyközség mezőgazdasági bizottsága mai gyűlésén foglalkozott a fagykár által sújtott lakosság helyzetével, a segítés módozataival s ennek során hálatelt szívvel gonkreülő és engedélyezendő szőlőkölcsönöknek mindkét részlete egyidejűleg utaltassék ki. Uyképen azután mód fog nyitni arra, hogy a kölcsönben részesülő szőlőkben a hiányok pótlása (nyári pótlás) zöld oltásokkal idejében keresztülvihető legyen, viszont az első kölcsönrészlet — az idény előrehaladottsága folytán — inkább a tavasszal aktuális volt töke- és karóhiányok pótlására fordított kiadások utólagos részbeni megtérítésének lesz tekinthető. ! bejegyzést lehet kérni a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék telekkönyvi hivatalától. A bodrogközi és hegyközi községek közül a következőket érinti ez : Karcsa, Karos, Pácin, Kis- és Nagyrozvágy, — Őrös és Kiskövesd meg nem szállott részei, — Filkeháza, Füzér, Füzérkajáta, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza Nagy- és Kisbozsva, Kovácsvágás, Pálháza, Pusztafalu és Vágáshuta. A sátoraljaújhelyi telekkönyvi hivatal junius 15-re már az ösz- szes, megszállott területről érkezett telekkönyvi betétek feldolgozásával elkészül és igy azt rövid időn belül teljes egészében bocsáthatja az érdekeltek rendelkezésére. dől Nagyméltóságodra, hogy bölcs és gyors intézkedése folytán vetőmagvak kellő időben lettek a károsult gazdák rendelkezésére bocsátva. A kikelt szép vetés látása az elkeseredett gazdasziveket a jobb jövőbe vetett reménységgel tölti el. Nagyméltóságodnak atyai gondosságáért hálatelt szivvel mond köszönetét a bizottság és biztosítja a gazdaközönség tántoríthatatlan bizalmáról és szeretet- 1 teljes ragaszkodásáról. Csajka i Endre elnök, Dr. Izsó Bertalan jegyző.“ Egrire© ©ssérao. ér©* lO fillér.
