Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-05-19 / 36. szám

2. okial ZEMPLÉN 1929 május 19. hoz viszonyítva — csak ennyire lehetett igényjogosultságuk. Azt mondottuk, hogy a kérdéses ef­fektiv költségek arányában, ami alatt az is értendő, hogy nem ar­ról van szó, hogy a tényleges költségek teljes fedezése tekintetett volna célnak, hiszen közgazdasági alapelv az, hogy bármely válságos helyzetbe jutott termelési osztály segítésénél nem lehet állami fela­dat a segítés olyan mérve, mellyel a magángazdaságok tevékenységei teljes egészükben állami tevékeny­séggel pótoltatnak s az állam 100%-ban vállalja magára azon kiadások fedezetét, melyeknek vé­gül mégis csak a magángazdasá­gok anyagi erőforrásaiból kellene előteremtetniök. Ilyen esetet panaszol egyik fő­városi napilap május 16-i számá­ban közzétett panaszos levél név­telen Írója is a körülmények is­meretének teljes hiányában és — amint az általában történni szo­kott — a panaszos hírlapi közle­mények megszokott hangján. Azon­ban, amint illetékes helyről érte­sülünk, az akció lebonyolítására hivatott tényezők az ilyen teljes tájékozatlanságból eredő fellobba- nások és kitörések által nem fog­ják magukat továbbra sem befo­lyásoltad és az immár nagyobb felében letárgyalt kölcsönakciót nyugodtan fogják ugyanazon me­derben folytatni és majd befejezni, amint azt az eddigiek során he­lyesnek, igazságosnak és méltá­nyosnak ismerték fel. Minthogy pedig az egész akciót irányitó szerveknek kezdettől fogva egyedüli és kizárólagos gondja és törekvése az, hogy minden egyes kölcsönigénylési esetet egyénileg elbírálva a legméltányosabb elbá­násban részesítsenek, ebből folyik az említett szerveknek azon további hajlandósága is, hogy a kölcsön szétosztás folyamán megfelelő for­mában megnyilvánuló minden akár — a legnagyobb gondosság mel­let is előfordulható — valódi, akár az érdekeltek részéről fennforogni csupán vélt sérelmet tárgyilagos felülbírálás alá vonják s azokat — megfelelő tárgyi alap és indokok esetében — tényleg helyre is iga­zítsák, illetőleg orvosolják Az érdekeltek részéről is ilyen eljárás követése, nevezetesen köz­vetlenül és nyíltan az illetékes fórumhoz való fordulás, minden esetre rokonszenvesebb, ízlésesebb de feltétlenül célravezetőbb, mint nem iétező kezdőbetűk mögül a helyes tényállás elferdítésével iz­gató tartalmú „panaszos levelek“ elhelyezgetése. Egyébként illetékes helyen is teljesen tudatában vannak annak, hogy az egész tokajhegyaljai segitő- akció azokkal a célkitűzéseivel és azokban a kereteiben, ahogy az ezúttal tényleg lebonyolításra kerül, távolról sem valósítja meg, amint­hogy nem is valósíthatja meg azt — az eredeti koncepciókban kör­vonalazott — eszményt, amely az akció megpenditőjének, illetve vég­rehajtójának kezdettől fogva szeme előtt lebegett. De még tényleges keresztülvitelre került és kereteiben is lényegesen megcsonkított alkatában sem volt abban a keresztülvinni szándékolt és kívánatos tempóban végrehajt­ható, amelyben azt az illetékes szervek óhajtották. Maga az akciót megindító kor­mányrendelet is csupán január hó második felében érkezett le a kormánybiztoshoz. Az ismeretes kormányrendelet azután tudvale­vőleg a kölcsönök garanciáját a telekkönyvi bekebelezésben kí­vánta nyújtani, sőt felsőbb helyen a Kormánybiztosnak aziránt tett előterjesztéséhez sem sikerült hoz­zájárulást kieszközölnie, hogy köl- csönelőlegeket folyósíthasson a bekebelezési kérvények benyújtá­sát megelőző időpontban. Már­pedig mindenki, akinek csak a legelemibb ismeretei is vannak az ilyen állami segélykölcsönök en­gedélyezésének és lebonyolításá­nak gazdasági, üzleti és jogi vo­natkozásai felől, jól tudhatja, hogy az említett szempontokból feldol­gozandó mintegy 1300 kölcsönügy­let effektuálása sokirányú alapos­ságot, szakértelmet és lelkiisme­retességet igénylő munkálatok nor­mális titemü elvégzését követeli meg, aminek alapfeltétele megfe­lelő, begyakorolt hivatali aparátus rendelkezésre állása. Mindezekkel szemben a kor­mánybiztosi hivatal ezideig is alig három hónap alatt egy olyan munkateljesítményt végzett el, minimális létszámú innen on­nan összetoborzott ad hoc személyzetével, amilyent például A Bodrogköz Pünkösdje Az ünnep első napján alakul meg a „Bodrogközi Szövetség“ Báró Láng Boldizsár és ifjú gróf Mailáth József hatalmas akciója a Bodrogköz magyar népe érdekében 1 ^4 * jS Ivan kifizetve IJr J DE *<i 1 TART <sA ^ A " \ Dorco cipői |V^ a­HA I RA]TA A 0O rco VED] EGY, : | MERT KÜLÖNBEN UTANZATi az egyik jelentékeny s évenkint körülbelül ugyanolyan számú jel­zálogügyletet lebonyolító fővárosi pénzintézet mintegy 120 főnyi erre begyakorolt és szakképzett hiva­tali személyzetével egy teljes esz­tendő folyamán elvégezni szokott. És mig az említett eminenter jel­zálogintézet az ő munkáját, mely­nek lebonyolításánál őt úgyszól­ván kizárólag üzleti szempontok irányítják, nyugodt mederben és normális ütemben bonyolítja le, addig a kormánybiztosi hivatal lényegesen sokkal többj szempon­tot figyelembe véve volt kénytelen ezt a munkát hajszolt ütemben elvégezni, mégpedig az érdekeltek folytonos, türelmetlen zaklatásai közepette, kik is számos esetben rövid órákon belül kívánták volna kölcsönigényléseiket elintéztetni. Riportszerü címek ezek itt fent, pedig az írójuk nem újságíró, csak szereti néha papírra vetni a látásait. Amit meglát és amit lát. Azért ir most is, mert kényszeríti a lelke. Szebb jövő, jobb kor re­ménye bont sugarat a Bodrogköz felett. Pünkösd első napján lesz alakuló gyűlése Ricsén a „Bod­rogközi Szövetséginek, melynek kezdeményezője báró Láng Bol­dizsár, a kerület képviselője és leglelkesebb támogatója ifjú gróf Mailáih József, bodrogközi nagy- birtokos, a járás vezető h. főó­rájával, Bornemisza Miklóssal együtt. A szövetség célja: min­den erő egyesítése a Bodrog- rogköz jobb jövője érdekében meginduló munkában. Épen a cél ilyen meghatározása hozza magá­val, hogy ennek a szövetségnek tagja minden bodrogközi eleven ember felekezeti és osztálykülönb­ség nélkül, nemcsak a férfiak, ha­nem a nők is. — Meg kell menteni ezt a szór galmas, józan magyar népet a ma­gyar jövendőnek — mondja Láng kegyelmes ur bizalmas beszélge­tés közben — hogy erőfeszítéssel végzett munkája után becsületes emberi életet élhessen. Május 16-án Cigándon tartott értekezletet báró Láng a pünkösdi alakulás előkészítése érdekében, ahol Sere Dezső üdvözölte, egy magyar leány és egy iskolás fiúcska hatalmas virágcsokrot adtak át a szeretett képviselőnek. Báró Láng válaszában hangsúlyozta, hogy nem ünnepeltetni jött magát a ke­rületbe, nem is beszámolót tar­tani, hogy ennek révén neve az újságokba kerüljön. Nem szóno­kolni akar, hanem cselekedni, hogy ezáltal a szivekbe kerüljön. Majd az értekezlet célját ismertette bi­zalomkeltő keresetlen szavakkal, ő sok szépet látott a bodrogközi nép életében, de szomoruat is. A dolgos nép társadalmi helyzete nem áll arányban végzett munká­jával. Ezen segíteni kell. Nem volna hozzá, mint becsületes ka­tonához méltó, ha azzal hitegetné a bodrogközi népet, hogy ő min­denen tud és fog segíteni. Ez ál­tatás, hitegetés volna minden igaz­ság nélkül, hiszen olyan ember nincs, aki ezt meg tudná tenni. Még a leghatalmasabb intézmé­nyünk, az állam is gyenge ahoz a jelen időkben, hogy mindenen segíteni tudjon. Nekünk mindnyá­junknak akarni kell a segítségei és mindnyájunknak cselekedni kell a segítség érdekében. Becsülete­sen, igazán, hátsó gondolatok nél­kül. Éppen azért van szükség egy olyan alakulatra, melynek kereté­ben megismerjük igazi bajainkat és meg tudjuk keresni a segítség módját. Ezt akarja elérni a „Bod­rogközi Szövetség" által. Ennek minden községben lesz választ­mánya. Nem sok ember, csak egy nehány, hogy dolgozzanak és ne sokat beszéljenek, ő ugyanis úgy tapasztalta, hogy amit sok ember intéz, az soha sincs olyan jó, mint amilyen lehetne, mert sok ember sokat szeret beszélni, sze­reti hallatni a hangját. A helyi választmányok gyűjtik össze a segítséget igénylő ügyeket, taná­csot adnak, közvetítenek és a na­gyobb méretű dolgokat a központi választmány elé terjeszik — Ri- csére. Ugyancsak ide kerülnek a több községet közösen érdeklő ügyek is, pl. a Cigánd—ricsei ut, mely három községnek : Cigánd- nak, Ricsének és Semjénnek az ügye. A helyi választmány utján mindenki értékesítheti jó gondo­latait. Minden előkerülő ügyben először a helyi választmány igyek­szik megkeresni a segítség mód­ját és csak akkor adja tovább az ügyet, ha a szükséges intézkedés a helyi választmány erejét felül­múlná. Ez esetben a központi igazgatótanács lesz illetékes az ügyben tovább intézkedni s ahoz, amennyiben szükséges, az ügyet ő hozzá továbbítani. A cigándi helyi választmánynak pl. máris figyelmébe ajánlja, hogy behatóan foglalkozzék a há; kulturház kérdésé jelzi azt is, hogj Ricsén egy gazda: rendez felnőttek r ponti igazgatótar ifjú gróf Mailáth vés vállalni a-járí val együtt. Egyéni kérések sek következtek n kor is mindenkive szeretettel foglalk< Ha áttekintjük lalakkal vázolt pr mondanunk, hogj valóban jobb jö a mozgalmat me akarnak is, tudn a közért és azza sál, ahogyan ez e nik, a Bodrogköz nek feltétlenül enr Ifjú gróf Mail felül külön . naj lejt ki a hitel és gátlása érdekébe kezetek utján mej bonaértékesitése már meg is vás. az ott épült, nagy hogy a munka h ne szenvedjen. — Csodálatos 1 cigándiak előtt, esztendővel is gn volt a bodrogközi tője és most a akar haladni...-- Nincs'abbai latos, mondják én fiam ostort mert azt látja t pedig jó szívet öreg kegyelmes ; szive van hát nel Ezért mondom tudósitó is s újra szebb jövő napja rogközi égen. I UTASF0RG nagymérvű eme! helyességét igaz< olcsón a legj< E lap előfizetőin hálásan azzal k nozni, hogy em saink d 20°i„ adunk hatóságila szobaára 10% olcsó étterm (P 1.50-es me SEN kocsiköltsé'íe n i szemben vagyi Pályaud park j(ag Budapest, VIII.

Next

/
Thumbnails
Contents