Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-19 / 36. szám
2. okial ZEMPLÉN 1929 május 19. hoz viszonyítva — csak ennyire lehetett igényjogosultságuk. Azt mondottuk, hogy a kérdéses effektiv költségek arányában, ami alatt az is értendő, hogy nem arról van szó, hogy a tényleges költségek teljes fedezése tekintetett volna célnak, hiszen közgazdasági alapelv az, hogy bármely válságos helyzetbe jutott termelési osztály segítésénél nem lehet állami feladat a segítés olyan mérve, mellyel a magángazdaságok tevékenységei teljes egészükben állami tevékenységgel pótoltatnak s az állam 100%-ban vállalja magára azon kiadások fedezetét, melyeknek végül mégis csak a magángazdaságok anyagi erőforrásaiból kellene előteremtetniök. Ilyen esetet panaszol egyik fővárosi napilap május 16-i számában közzétett panaszos levél névtelen Írója is a körülmények ismeretének teljes hiányában és — amint az általában történni szokott — a panaszos hírlapi közlemények megszokott hangján. Azonban, amint illetékes helyről értesülünk, az akció lebonyolítására hivatott tényezők az ilyen teljes tájékozatlanságból eredő fellobba- nások és kitörések által nem fogják magukat továbbra sem befolyásoltad és az immár nagyobb felében letárgyalt kölcsönakciót nyugodtan fogják ugyanazon mederben folytatni és majd befejezni, amint azt az eddigiek során helyesnek, igazságosnak és méltányosnak ismerték fel. Minthogy pedig az egész akciót irányitó szerveknek kezdettől fogva egyedüli és kizárólagos gondja és törekvése az, hogy minden egyes kölcsönigénylési esetet egyénileg elbírálva a legméltányosabb elbánásban részesítsenek, ebből folyik az említett szerveknek azon további hajlandósága is, hogy a kölcsön szétosztás folyamán megfelelő formában megnyilvánuló minden akár — a legnagyobb gondosság mellet is előfordulható — valódi, akár az érdekeltek részéről fennforogni csupán vélt sérelmet tárgyilagos felülbírálás alá vonják s azokat — megfelelő tárgyi alap és indokok esetében — tényleg helyre is igazítsák, illetőleg orvosolják Az érdekeltek részéről is ilyen eljárás követése, nevezetesen közvetlenül és nyíltan az illetékes fórumhoz való fordulás, minden esetre rokonszenvesebb, ízlésesebb de feltétlenül célravezetőbb, mint nem iétező kezdőbetűk mögül a helyes tényállás elferdítésével izgató tartalmú „panaszos levelek“ elhelyezgetése. Egyébként illetékes helyen is teljesen tudatában vannak annak, hogy az egész tokajhegyaljai segitő- akció azokkal a célkitűzéseivel és azokban a kereteiben, ahogy az ezúttal tényleg lebonyolításra kerül, távolról sem valósítja meg, aminthogy nem is valósíthatja meg azt — az eredeti koncepciókban körvonalazott — eszményt, amely az akció megpenditőjének, illetve végrehajtójának kezdettől fogva szeme előtt lebegett. De még tényleges keresztülvitelre került és kereteiben is lényegesen megcsonkított alkatában sem volt abban a keresztülvinni szándékolt és kívánatos tempóban végrehajtható, amelyben azt az illetékes szervek óhajtották. Maga az akciót megindító kormányrendelet is csupán január hó második felében érkezett le a kormánybiztoshoz. Az ismeretes kormányrendelet azután tudvalevőleg a kölcsönök garanciáját a telekkönyvi bekebelezésben kívánta nyújtani, sőt felsőbb helyen a Kormánybiztosnak aziránt tett előterjesztéséhez sem sikerült hozzájárulást kieszközölnie, hogy köl- csönelőlegeket folyósíthasson a bekebelezési kérvények benyújtását megelőző időpontban. Márpedig mindenki, akinek csak a legelemibb ismeretei is vannak az ilyen állami segélykölcsönök engedélyezésének és lebonyolításának gazdasági, üzleti és jogi vonatkozásai felől, jól tudhatja, hogy az említett szempontokból feldolgozandó mintegy 1300 kölcsönügylet effektuálása sokirányú alaposságot, szakértelmet és lelkiismeretességet igénylő munkálatok normális titemü elvégzését követeli meg, aminek alapfeltétele megfelelő, begyakorolt hivatali aparátus rendelkezésre állása. Mindezekkel szemben a kormánybiztosi hivatal ezideig is alig három hónap alatt egy olyan munkateljesítményt végzett el, minimális létszámú innen onnan összetoborzott ad hoc személyzetével, amilyent például A Bodrogköz Pünkösdje Az ünnep első napján alakul meg a „Bodrogközi Szövetség“ Báró Láng Boldizsár és ifjú gróf Mailáth József hatalmas akciója a Bodrogköz magyar népe érdekében 1 ^4 * jS Ivan kifizetve IJr J DE *<i 1 TART <sA ^ A " \ Dorco cipői |V^ aHA I RA]TA A 0O rco VED] EGY, : | MERT KÜLÖNBEN UTANZATi az egyik jelentékeny s évenkint körülbelül ugyanolyan számú jelzálogügyletet lebonyolító fővárosi pénzintézet mintegy 120 főnyi erre begyakorolt és szakképzett hivatali személyzetével egy teljes esztendő folyamán elvégezni szokott. És mig az említett eminenter jelzálogintézet az ő munkáját, melynek lebonyolításánál őt úgyszólván kizárólag üzleti szempontok irányítják, nyugodt mederben és normális ütemben bonyolítja le, addig a kormánybiztosi hivatal lényegesen sokkal többj szempontot figyelembe véve volt kénytelen ezt a munkát hajszolt ütemben elvégezni, mégpedig az érdekeltek folytonos, türelmetlen zaklatásai közepette, kik is számos esetben rövid órákon belül kívánták volna kölcsönigényléseiket elintéztetni. Riportszerü címek ezek itt fent, pedig az írójuk nem újságíró, csak szereti néha papírra vetni a látásait. Amit meglát és amit lát. Azért ir most is, mert kényszeríti a lelke. Szebb jövő, jobb kor reménye bont sugarat a Bodrogköz felett. Pünkösd első napján lesz alakuló gyűlése Ricsén a „Bodrogközi Szövetséginek, melynek kezdeményezője báró Láng Boldizsár, a kerület képviselője és leglelkesebb támogatója ifjú gróf Mailáih József, bodrogközi nagy- birtokos, a járás vezető h. főórájával, Bornemisza Miklóssal együtt. A szövetség célja: minden erő egyesítése a Bodrog- rogköz jobb jövője érdekében meginduló munkában. Épen a cél ilyen meghatározása hozza magával, hogy ennek a szövetségnek tagja minden bodrogközi eleven ember felekezeti és osztálykülönbség nélkül, nemcsak a férfiak, hanem a nők is. — Meg kell menteni ezt a szór galmas, józan magyar népet a magyar jövendőnek — mondja Láng kegyelmes ur bizalmas beszélgetés közben — hogy erőfeszítéssel végzett munkája után becsületes emberi életet élhessen. Május 16-án Cigándon tartott értekezletet báró Láng a pünkösdi alakulás előkészítése érdekében, ahol Sere Dezső üdvözölte, egy magyar leány és egy iskolás fiúcska hatalmas virágcsokrot adtak át a szeretett képviselőnek. Báró Láng válaszában hangsúlyozta, hogy nem ünnepeltetni jött magát a kerületbe, nem is beszámolót tartani, hogy ennek révén neve az újságokba kerüljön. Nem szónokolni akar, hanem cselekedni, hogy ezáltal a szivekbe kerüljön. Majd az értekezlet célját ismertette bizalomkeltő keresetlen szavakkal, ő sok szépet látott a bodrogközi nép életében, de szomoruat is. A dolgos nép társadalmi helyzete nem áll arányban végzett munkájával. Ezen segíteni kell. Nem volna hozzá, mint becsületes katonához méltó, ha azzal hitegetné a bodrogközi népet, hogy ő mindenen tud és fog segíteni. Ez áltatás, hitegetés volna minden igazság nélkül, hiszen olyan ember nincs, aki ezt meg tudná tenni. Még a leghatalmasabb intézményünk, az állam is gyenge ahoz a jelen időkben, hogy mindenen segíteni tudjon. Nekünk mindnyájunknak akarni kell a segítségei és mindnyájunknak cselekedni kell a segítség érdekében. Becsületesen, igazán, hátsó gondolatok nélkül. Éppen azért van szükség egy olyan alakulatra, melynek keretében megismerjük igazi bajainkat és meg tudjuk keresni a segítség módját. Ezt akarja elérni a „Bodrogközi Szövetség" által. Ennek minden községben lesz választmánya. Nem sok ember, csak egy nehány, hogy dolgozzanak és ne sokat beszéljenek, ő ugyanis úgy tapasztalta, hogy amit sok ember intéz, az soha sincs olyan jó, mint amilyen lehetne, mert sok ember sokat szeret beszélni, szereti hallatni a hangját. A helyi választmányok gyűjtik össze a segítséget igénylő ügyeket, tanácsot adnak, közvetítenek és a nagyobb méretű dolgokat a központi választmány elé terjeszik — Ri- csére. Ugyancsak ide kerülnek a több községet közösen érdeklő ügyek is, pl. a Cigánd—ricsei ut, mely három községnek : Cigánd- nak, Ricsének és Semjénnek az ügye. A helyi választmány utján mindenki értékesítheti jó gondolatait. Minden előkerülő ügyben először a helyi választmány igyekszik megkeresni a segítség módját és csak akkor adja tovább az ügyet, ha a szükséges intézkedés a helyi választmány erejét felülmúlná. Ez esetben a központi igazgatótanács lesz illetékes az ügyben tovább intézkedni s ahoz, amennyiben szükséges, az ügyet ő hozzá továbbítani. A cigándi helyi választmánynak pl. máris figyelmébe ajánlja, hogy behatóan foglalkozzék a há; kulturház kérdésé jelzi azt is, hogj Ricsén egy gazda: rendez felnőttek r ponti igazgatótar ifjú gróf Mailáth vés vállalni a-járí val együtt. Egyéni kérések sek következtek n kor is mindenkive szeretettel foglalk< Ha áttekintjük lalakkal vázolt pr mondanunk, hogj valóban jobb jö a mozgalmat me akarnak is, tudn a közért és azza sál, ahogyan ez e nik, a Bodrogköz nek feltétlenül enr Ifjú gróf Mail felül külön . naj lejt ki a hitel és gátlása érdekébe kezetek utján mej bonaértékesitése már meg is vás. az ott épült, nagy hogy a munka h ne szenvedjen. — Csodálatos 1 cigándiak előtt, esztendővel is gn volt a bodrogközi tője és most a akar haladni...-- Nincs'abbai latos, mondják én fiam ostort mert azt látja t pedig jó szívet öreg kegyelmes ; szive van hát nel Ezért mondom tudósitó is s újra szebb jövő napja rogközi égen. I UTASF0RG nagymérvű eme! helyességét igaz< olcsón a legj< E lap előfizetőin hálásan azzal k nozni, hogy em saink d 20°i„ adunk hatóságila szobaára 10% olcsó étterm (P 1.50-es me SEN kocsiköltsé'íe n i szemben vagyi Pályaud park j(ag Budapest, VIII.
