Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-12 / 34. szám
1929 május 12. ZEMPLÉN 3. oldal nyert az, hogy Grün Ármin sárospataki terménykereskedő részükre 1928. év február havában egy-egy zsák lóheremagot abból a célból adott át, hogy azt — mint cséplőgéptulajdonosok — a hozzájuk olcsóbb vetőmagért fordulni szokott kisgazdák részére kilógra- monkint 2 P 40 filléres árban adják el, igazolták a tanuk azt is» hogy a lóheremagot tartalmazó zsákokat az árut forgalmazó tér helt kellő jelzéssel el nem látta. Igazolást nyert azonkívül, hogy a magvak leszállítása után terhelt figyelmeztetve volt arra, hogy a mag arankás, ennek dacára terhelt a magvakat vissza nem vitte. Ezen ügylet a bizománynak megfelelő forgalombahozatal s igy teljesen közömbös a kihágás fennforgásának megállapításánál az, hogy az áruból vetőmagul elada tott vagy felhasználtatott-e valami vagy sem. A budapesti m. kir. vetőmagvizsgáló áliomás3592—3593/1927/ 28. j. k. számú értesítése szerint a szóban levő lóheremagvakból vett minta régi lóheremag, rostaalj keveréke, mely szemetes, gyo- mos s emellett sok kis és sok nagy arankát tartalmaz, mely mint vetőmag már értékkel nem bir és csak mint hamisító anyag jöhet tekintetbe. Minthogy terhelt a rendelkezőrészben meghatározott rendeletszakaszba ütköző kihágást elkö vette, ezért őt abban bűnösnek kimondani, elitélni, ennek folyományaként a felmerült költségekben marasztalni s a lefoglalt magkészlet elkobzását és megsemmisítését is elrendelni kellett. Enyhítő körülmény terhelttel szemben fenn nem forog. Sulyosbitóul mérlegeltem a büntetés kiszabásánál azt, hogy nevezett hamisított vetőmag forgalom- bahozatalával elkövetett kihágás miatt a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter ur 1925. évi 45.015. számú rendelkezésével jóváhagyott 700/1924. számú itteni Ítélettel 2,000.000 K, azaz kettőmillió korona pénzbüntetésre, az 1521/927. kih. szám alatt hozott s Zemplén- vármegye alispánja által ad. 280/ 1928. kih szám alatt jóváhagyott Ítéletemmel pedig 380 P pénz- büntetésben marasztaltatott. Sulyosbitóul vettem tekintetbe különösen azt, hogy az értéktelen rostaaljat a szegényebb kisemberek részére való eladás céljára szánta s az árut a bizalomra érdemes cséplőgépészektől ismételt felhívásuk és az áru arankás voltára való figyelmeztetés dacára sem szállította vissza s ezen tényével a mezőgazdaságra veszedelmes áru értékesítését kikényszeríteni igyekezett. Grün Zoltán a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentendő volt, mert a lóheremag forgalombahozatalában részt nem vett, illetve a vád tárgyául szolgáló kihágási cselekmény elkövetése — terhére — beígazolást nem nyert. Az ítéletet érdekelteknek azzal a figyelmeztetéssel hirdetem ki, hogy az ellen a mai naptól számított 15 nap alatt hozzám benyújtandó és Zemplénvármegye alispánjához intézendő felebbezés- sel élhetnek, — mire tiszti ügyész az 1879. évi XL. t.-c. 21. §. alkalmazása, terhelt pedig a bűnösség megállapítása miatt, felebbe- zését bejelentette. Sárospatak, 1928. évi április hó 17-én. Kérje mindenJüszerkereskeíésben Dr. Pauliczky István sk. tb. főszolgabíró, mint rendőri büntető biró. Zemplén vármegye alispán jától. Szám: 666. kih./l928. Tárgy: Grün Ármin és társa kihágási ügye. ítélet. Grün Ármin kereskedő sárospataki lakosnak képv. dr Horovitz Gyula ügyvéd által a törvényes határidőn belül benyújtott felebbe- zése folytán a sárospataki járás főszolgabirájának 1-ső fokon 209/ 1929. kih. szám alatt hozott azt az ítéletét, mellyel felebbezőt az 1895. évi XLVI. t-c. 3. §-ának c) és az 1896. évi 38.200 számú F. M. rendelet 5. §-ának d. 19. §. továbbá a 18. §. c), illetve az 5. f) pontja és 8. §. b) pontjának 9. bekezdésébe ütköző ter- ményhamisitási kihágási cselekményben — melyet az által köa most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált Dr. Oetker-féle RECEPTKÖNYVET vetett el, hogy a hivatkozott földára 30 fillér. - Ha a fűszeresnél nincs, nevelésügyi miniszteri rendelet forduljon közvetlen hozzánk : Dr. OETKER A. ellenére nem jelölte meg a ter- gyárhoz Budapest, Vili. Conli ucca 25. melés cé)jára yal6 e,adásra szánt aSsáBsssa T A RTÓS KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLEM ES OLCSÓ TARTÓS KÉNYELMES KÖN NYŰ KELLEMES OLCSÓ TARTÓS KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLEMES OLCSÓ TA RTÓS KÉNYELMES Kö NNYÚ KELLEMES OLCSÓ TARTÓS KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLEMES OLCSÓ TARTÓS KÉNYELMES KÖN NYŰ KELLEMES Q í 9 t <0 .lettartamát és árát tekintve a világi legolcsóbb cipője.$zerke/e - tét és anyagját telt iiitv«; <i legideálisabb nyári viseli 9 9 iJ3 Dorco cipő. let. iokái(j tartós kevésbe bérül e ÍO © © 3 P> & & © i©. © ,ÁRTÓ S KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLENE S OLCSÓ TARTÓS KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLEMES O L CSŐ TARTÓS KELLEMES KÖNNYŰ KÉNYELMES OLCSÓ TARTÓS KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLEMES OLCSÓ TA RTÓS KÉNYELMES KÖN NYŰ KELLEMES OLCSÓ TA RTÓS KÉNYELMES KÖNNYŰ KELLEMES i azt az aranka maggal erősen fertőzött, régi lóhere rostaaljak keverékét tartalmazó lóhere-magot, melyet forgalombahozatalra Cse- répi Gyula és Stefán János sárospataki lakosoknak átadott — bűnösöknek mondotta ki és ezért az idézett § alapján a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásával az 1928. évi X. t.-c. 4. §. rendelkezései szerint beigazolt vagyontalanság esetén 60 napi elzárásra átváltoz- tandó 600 pengő pénzbüntetéssel büntette és 3 pengő 60 fillér eljárási költségnek 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésében marasztalta; kötejezte továbbá arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után egész terjedelmében a „Magyar Jövő“ cimü miskolci, „Zemplén“ cimü sátoraljaújhelyi és a „Sárospatak“ újságokban saját költségén egy ízben tétesse közzé; s végül a bűnjelként lefoglalt lóheremagnak elkobzását és megsemmisítését az 1879. évi LX. t.-c. 26.§-a, illetve a Btk. 61. §-a alapján elrendelte Il-od fokon vizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a felebbezést elutasítom s az 1-ső fokban hozott ítéletet — az elsőfokú Ítéletben foglalt tényállásnak azzal a változtatásával hagyom helyben, hogy terhelt a bűnjel lóheremagot Cserépy Gyulának és Stefán Jánosnak nem 1928 év február havában, hanem 1927. évben adta át elárusitásra egyébként a megfelebbezett Ítéletet változatlanul hagyom. Megokolás: Nem helytálló felebbezőnek az az érvelése, hogy vádbeli cselekmény nem meríti ki az 1895. évi Halló! Halló! a városi bérház előtt a cipőtisztító átfest bármilyen színekre. Kérem a t. közönség szives pártfogását. XLVI. t.-c. 3. §. c) pontjában meghatározott kihágás tényálladé- kát és legfeljebb csak ennek kísérletéről lehet szó, mert az arankás lóhere magot tovább eladás végett Cserépy Gyula és Stefán János sárospataki lakosoknak átadta ugyan, ezek azonban annak elárusitását meg nem kezdték, mert a lóheremagot arankásnak találták. Nem, mert a terhelt azáltal, hogy az általa is arankásnak tudott lóheremagot tovább eladás céljából másoknak bizományba adta. saját részéről a forgalomba- hozatalt már megkezdte. Nem alapos a felebbezésnek az elévülésre fektetett kifogása sem, az elévülés ugyanis csak a kihágás befejezésénél veszi kezdetét; miután pedig a tovább eladásra átadott lőheremag, mindaddig az elárusítónál volt, mig 1928. évi február hó 18-án a csendőrség azt le nem foglalta a forgalombahozatal eddig az időpontig állandóan folyamatban volt, az elévülési idő tehát meg nem kezdődött. A felebbezett ítélet ezek szerint törvényes alapon nyugszik s ennélfogva azt változatlanul kellett hagynom. Ezen ítéletem ellen a kézbesítéstől számított 15 nap (alatt, a főszolgabírónál Sárospatakon benyújtandó s a m. kir. földmivelésügyi miniszter Úrhoz intézendő felebbezéssel lehet élni. Az ítélet 3 példányát térti ve- vényekkel az összes iratokkal, további törvényszerű eljárás céljából főszolgabírónak Sárospatak kiadom. Sátoraljaújhely, 1928. évi szeptember hó 1-én. Bernáth sk. alispán. A másolat hiteles! Dr. Pauliczky István tb. főszolgabíró, mint rendőri bőntetőbiró. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1929. évi április hó 2-án 109.554/1928. IX. 2. szám alatt
