Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-08 / 33. szám
Hatvanadik évfolyam. 33. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 8. ■«(Jtltnlk hetenként kéteser eserdán és esőm baton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bétornljanjhely (Vármegyehál ZZ. ndv) Előfizetési ár; Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. asám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. esám. azt, hogy a magyar népnek az élethez való jogát biztosítsa. Nemes meggondolással és bölcsen hangsúlyozza Her- czeg Ferenc, hogy a revízióhoz való csatlakozás nem sértheti senkinek szociáldemokrata meggyőződését, sőt ellenkezően: ha valakinek, akkor az elvhü szociáldemokratának joga és kötelessége, hogy kivegye részét a hódítás és elnyomás rendszere ellen irányuló hazafias küzdelemből. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a revízió elvi harcában senki sem maradhat semleges, mert aki megtagadja a magyar álláspontot, az akarva, vagy aka ratlan erkölcsi motívumokkal erősiti meg a hódítás és idegen népek elnyomásának politikáját. A magyar nemzeti társadalom egyhangú lelkesedéssel és örömmel könyvelte el a munkásság ama részének állásfoglalását, amelyik a legutóbbi napokban a revízió ügye mellé állott. A fejlemények után ugyancsak egyöntetűen helyesli Herczeg Fe- rerencnek, mint a Revíziós Liga elnökének újabb felvilágosítását a munkásság felé és várja a munkásság széles tömegeinek képviseletében a hasonló feleletet a dorogi bányászok válaszához hasonlóan, mely azt hangsúlyozza, hogy a magyar munkásság is olyan életjogának tekinti a revízió ügyét, mint a magyar társadalomnak többi része, amelyik már az első perctől kezdve hangoztatja, hogy Magyarország nem tudja kifejteni sem nemzeti, sem gazdasági, sem kulturális erőit a békeszerződések revíziója nélkül. Ujhely memoranduma az Országos JKagyar Kereskedelmi Ggyesület előtt. - fiz Omke akciója a határszéli városok megmentése érdekében. - fi polgármester személyesen vett részt az Omke május G-iki értekezletén Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Újabb felhívás a munkássághoz Néhány nappal ezelőtt történt s még élénk emlékezetünkben él az, hogy a magyarországi szociáldemokrata pártvezetőség a Magyar Revíziós Liga elnökének felhívására elutasító választ adott a revízió munkájában való részvételt illetőleg. Az ügy ezzel nem ért véget, mert a dorogi szénbányászok egyértelműen foglaltak állást a re vizió mellett ugyancsak a vasasok és egyéb szakmák köréből is hasonló rokonszenv nyilatkozatok érkeztek a Revíziós Ligához, amelyek kétségessé teszik a szociáldemokrata pártvezetőknek elutasító határozatát. Ilyen fejlemények után megállapíthatjuk, hogy a pártvezetőség ominózus elutasító üzenete nem fejezi ki a magyar munkásság akaratát, mert a magyar munkásságnak igen jelentős része az ország meg- csonkitását igazságtalannak ítéli s részt kíván venni a revízióért folytatott küzdelemben. Herczeg Ferenc e fejlemények után kötelességet teljesített a revizió gondolatával szemben, amikor a revíziós Liga nevében ismét felszólította a magyar munkásságot, hogy gyűlésein és összejövetelein tegye megfontolás tárgyává a revizió ügyét. Ezúttal a kiváló iró nem a pártvezetőséghez fordul felhívással, hanem a magyar munkásság összességéhez, mely mint látjuk gondolkodásában és érzésében más álláspontot foglal el, mint a merev elutasító álláspontot követő pártvezetőség. A Revíziós Liga elnöke kérdést intéz a hazafias munkássághoz, csatlakozni kiván-e a revíziós mozgalom hoz s részt kíván e venni a felvilágosítás és meggyőzés munkájában, mely más célt egyáltalán nem szolgál, mint Az Omke már régebben akciót, kezdett a határmenti városok helyzetének megállapítására s azon segítő módok felkutatására, melyek alkalmasak volnának a határmenti városoknak rendkívül szorító helyzetükből való kiemelésére. A határmenti városok speciális sérelmeinek megvitatása és az orvosszerek felkutatása céljából az Omke elnöksége május hó 6-án a Lloyd Kaszinó termében rendkívüli gyűlést tartott, melyen részt vett városunk képviseletében dr. Orbán Kálmán polgármester is, aki a gyűlésen Ujhely helyzetével kapcsolatosan nemcsak felszólalt, hanem egy részletes és mindenre kiterjedő gonddal megszerkesztett memorandumot terjesztett az értekezlet elé. A memorandum rámutat mindenekelőtt városunkban a csempészet korlátlan lehetőségeire, mely városunk kereskedőinek és iparosainak amúgy is végzetesen nehéz anyagi helyzetét még inkább súlyosbítja. Sátoraljaújhely és a szomszédos idegen állam határa jórészt az a sekély, sokszor kiszáradt Ronyva patak meder, melyet Trianonban hajózható Ronyva folyamnak véltek. Az országhatárnak városunkhoz tartozó része 37 kilométer hosszú, melynek tekintélyes része e patakmeder. 40 emberrel ezt a határt tökéletesen elzárni, megőrizni nem lehet. Ez okból az itteni vámőrparancsnokság legénységi létszámát apasztani nem szabad, sőt szaporítani kell és föltétlenül szükséges a határmentén két állandó járőr szervezése és a patakparton 2—3 őrbódé felállítása. Ezenkívül arra kellene kötelezni az útlevél kiadására jogosított közigazgatási hatóságokat, hogy esetenként véleményt kérjenek a kir. Pénzügyigazgatóságtól, hogy csempészgyanus egyének részére az útlevél kiadása megtagadható legyen. Hasonló eljárás volna követendő a határszéli uti-igazolvá- nyok kiadása körül is. A csempészet ezidő szerint igen nagymérvű s különösen a textil árukra terjed ki s volt olyan időszak, mikor az árkülönbözet az 50—70°/o-ot is elérte. Az illetékes kormányhatóság célhoz vezető, legerélyesebb intézkedéseire van szükség, hogy a csempészet konkurenciája, fojtogató versenye a kereskedők és iparosok érdekében megakadályoztassék. A postacsomagok vámkezelése ezidöszerint a vasúti államáson történik. Terv merült fel arra vonatkozólag, hegy ez a kezelés ezután Miskolcon eszközöltessék s e vámkezelt csomagokért a kereskedőknek Miskolcra kellene utazniok, mely körülmény az itt amúgy is elviselhetetlen drágaságot még inkább fokozná. A város közönségének érdeke föltétlenül kívánatossá teszi azt, hogy a postacsomagok vámkezelése továbbra is itt történjék. Határszéli városunk lakosságának elviselhetlen gazdasági helyzetét fokozza az is, hogy az illetékes hatóságok a köztartozások kiszabása körül ugyanolyan szabályok szerint járnak el, amilyeneknek alapul vételével ama városok lakosságának köztartozását kell megállapítani, melyeknek közönsége nem eszi a határmenti városok keserű kenyerét. Rámutat a memorandum ezzel kapcsolatban a kivételes és méltányos eljárás szükségességére. Városunkban a munkaalkalom hiánya csaknem teljes, holott az elhelyezések folytán feltétlenül indokolt, hogy az államrendőrség és a Társadalombiztosító részére önálló székház emeltessék. Iparosaink, kereskedőink részére olcsó hitel, a város idegen- forgalmi törekvéseinek alátámasztása, az egyik tátrai gyorsnak Uj- helyen való keresztülvezetése s általában a személydijszabás gyökeres reformja, nemcsak országos viszonylatban szülhetnének üdvös eredményeket, de kiszámíthatatlan előnyökhöz juttathatnák megcsonkított városunK közönségét is. Dr. Orbán Kálmán polgármester a benyújtott memorandumot felszólalásában bővebb tájékoztatással is kisérte s adatait az értekezlet a legnagyobb megértéssel fogadta s minden kilátás meg van arra, hogy az Omke, a határszéli városok érdekében megindított akciója keretében az illetékes kormányhatóságok előtt városunk gvzújxxx áxa. lO áüllóx
