Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-04-24 / 30. szám
Hatvanadik évfolyam. 30. szám. Sátoraljaújhely, 1929 április 24. h«t«ak*nt kétmr •urdit éu HsabatdB Szerkesztőség és kiadóhivatal: IdtsnlJaaJlMly (Timigyshii IX. udv) Zemplén j POLITIKAI HÍRLAP BISflsetéai ár: Negyedévre 2 pengd Hirdetések: g négyzetcentiméterenként. HyUttér soronként 20 fillér Telefon: M. T. I. Kirendeltség és seerkesztöség, kiadóhivatal 100. arnam. FŐSZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. mizsAk József Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. ásóm. Hiszek egy.lstenac«, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarerszág feltámadásában Amen 9 revíziós mozgalom, a maga valűságában Koszorús Írónk, Herczeg Ferenc újra elfoglalta a Revíziós Liga elnöki székét s ez alkalommal programot adott a revíziós munka céljairól és a magyar társadalom feladatairól. Ez a grandiózus beszéd kitöró fénnyel világította meg a revízió szóban összefoglalt kérdések komplexumát, annyira tisztázta a közelmúltban felmerült ellentéteket, hogy utána feleslegessé válik minden vitatkozás: most már csak tettek kellenek. Herczeg Ferenc mindenek előtt kiemelte a revíziós gondolat atyamesterének lord Rőt- hermerének nevét, kijelentette, hogy a Liga állandó kapcsolatban óhajt lenni vele s evégből egyik bizalmasát Londonba delegálja a lord mellé. Megbocsájthatatlan prédaság volna — mondja Herczeg Ferenc, — ha nem ragaszkodnánk ahhoz a felbecsülhetetlen értékhez, amit az Ő barátsága képvisel. Pillanatnyilag legfontosabb tennivalónk: a nemzet össes erőinek egyesítése a revízió szolgálatában. Ki kell küszöbölnünk minden félreértést, minden visszavonást, a nemzeti egyesülésnek feltétlennek és minden párttérdek fölött állónak kell lennie, mert a revízióért folyó harc nem elvek csatája, hanem a nemzet élet halál harca. S itt Herceg rámutatott a királykérdésre, melyet úgy kell kezelnünk, ahogy a nemzet érdeke kívánja, vagyis mert nem időszerű, kapcsoljuk ki ezt s ne robbantsuk szét vele a nemzeti egységet. A koszorús iró kitárta a Liga kapuit a szociáldemokrata munkásság előtt is. Aki a revízióért harcol az az emberiségért, a műveltségért, a népjogokért küzd. Hiányozhatik-e ebből a seregből a magyar munkásság? Sok vita folyt a közelmúlt időkben arról, hogy a Rot- hermere féle revíziós gondolat nem jelenti-e a Nagyma- gyarországért való küzdelem feladását. Ezt a kérdést is tisztába hozta Herczeg Ferenc beszéde. A revíziós mozgalom két célt tűz ki maga elé. Az egyik a nemzetiségi elv, a másik a népek önrendelkezési joga. A nemzetiségi elv alapján joggal követelhetjük tőlünk elszakított fajmagyar testvéreink visszacsatolását. A mieink kell tehát, hogy legyenek azok a területek, amelyeket az úgynevezett Rothermere-féle határok faji alapon Magyarotszághoz tartozóknak állapítottak meg. A népek önrendelkezési jogának priricipiuma alapján pedig joggal felvethetjük azt. hogy Szent István bíródat mának szláv és román többségű területei népszavazás utján önmaguk döntsék el, hogy velünk egyazon állami közösségben, vagy pedig független államban akarnak-e élni. Ez a revíziós mozgalom jogi alapja s a történelmi helyzettől meg a latba vetendő erőktől függ, hogy ebből a programból mennyit tudunk megvalósítani. Herczeg Ferenc kiemelten hangsúlyozta, hogy a revíziós mozgalom békés természetű. Fegyverei: a felvilágosítás és a meggyőzés. Meg kell győznünk egész Európát arról, hogy ma nincs veszedelmesebb és fájóbb seb az emberiség testén, mint az úgynevezett magyar probléma, hogy ennek megoldatlansága az európai konszolidáció akadálya. Azt is megállapította Herceg Ferenc, hogy a Liga nem a kormány, hanem a népakarat orgánuma. A közvélemény azt követeli, amihez joga van a nemzetnek, a kormány pedig azt, amit reali- zálhatónak tart. De munkájuk párhuzamos és egymást meg értő. A Revíziós Liga a magyar társadalom egyeteme kell, hogy legyen s feladatainak elvégzésében támogatást kell nyernie, úgy erkölcsit mint anyagit a nemzet minden rétegétől. Az egész magyar társadalom összesített tettereje előtt szét kell morzsolódnia a pesszimizmusnak, mert a gondolat ereje erősebb a kardnál is. SzDlők figyelmébe A szünidei gyermeknyaraltatásra, melynek megyénkben kezdeményezője és irányitója Széli Józsefné főispánná, a jelentkezések megkezdődtek. A jelentkezéseket az iskolaigazgatók veszik fel április végéig. A szülők tájékoztatására közöljük, hogy az idei gyermeknyaral- tatásnak háromféle módja van, amelyet minden szülő tehetségéhez mérten maga választhat gyermeke számára. I. mód: Egy heti budapesti tanulmányút 8—14 éves fiuk- leányok részére. Részvételi dij 10 P. II. mód: Négy heti nyaralás a budai hegyek között 8—14 éves fiuk-ieányok részére. Részvételt dij 30 P. III. Öt hetes külföldi nyaralás 14—17 éves fiuk részére. Részvételi dij 50 P. A részvételi dijon felül minden tanuló a Sátoraljaújhely—Budapest közötti 111. osztályú vasúti jegy egyharmad részét fizeti, ami 5 P 60 fillér. Hisszük, hogy az újhelyi és zempléni szülők kellően értékelni tudják e legnemesebb intencióktól sugalt akciót s gyermekeiket minél tömegesebben engedik e ritka alkat mu úgy az egészségre, mint a szellemi fejlődésre is üdvös hatással járó utazásra. Harminc napi határidfi a szöIőhSlcsQo igénylésed benyújtására A Tokajhegyaljai Szőlőgazdái- I kodási Segélyakció Kormánybiz- ' tosa mindezideig nem kötötte záros határidőhöz a szőlőkölcsön igénylések bejelentését illetőleg az ilyen kérvények benyújtását. Amint erről illetékes helyen értesülünk, a Kormánybiztost ebben az elhatározásában az a szempont vezette* hogy egyetlen jogosult kölcsönigénylőt se érjen hátrány amiatt, hogy önhibáján kivül elmulasztotta valamely esetleg rövidebb időpontra kitűzött záros határidő megtartását. A kölcsönkérvények- nek a vonatkozó miniszteri rendelet szerint való felszerelése, a megkívánt telekkönyvi kivonatok, esetleg egyéb igazoló iratok beszerzése ugyanis aránylag hosz- szabb időt vehetett igénybe és a kérvények benyújtására előzetesen megszabott határidő tulrövidnek bizonyulhatott volna, amely körülmény ismét időfecsérlő igazolási kérelmeknek benyújtását s azoknak elbírálását tette volna szükségessé. Most már hozzávetőleges számítás szerint a kérvényeknek zöme benyújtottnak tekinthető. Ezért a Kormánybiztos hirdetményt bocsátott ki, melyben a kölcsönkér- vények benyújtási határidejét ezen hirdetménye keltétől (ápr. 22-étől) számított 30 napban állapította meg azzal, hogy az ezen határidő eltelte után netán benyújtandó kérvények csak annak alapos igazolása mellett, hogy a késedelem a kölcsönigénylők önhibáján kivül állott elő — fognak kivételesen tárgyalás alá vétetni. Az OKU propaganda gyüléite. Az Országos Központi Hitelszövetkezet vasárnap délben a vármegyeháza tanácstermében népes propaganda gyűlést tartott, amelyen az OKH képviseletében Schandl Károly ny. államtitkár, alelnök is részt vett. Br. Waldbott Kelemen felsőházi tag megnyitó beszéde után Schandl Károly rámutatott a magyar mezőgazdasá got világszerte fenyegető veszélyre és annak elháritójára, a közös együttmunkálkodásra s a szövetkezeti szervezkedésre. A lelkesedéssel fogadott beszéd után Széli József főispán a legmesszebbmenő támogatásáról biztosította a szövetkezetét. Bessenyey Zénó országgyűlési képviselő ugyancsak a szövetkezeti szervezkedés nemzetmentési jelentőségét fejtegette. Az értekezlet elhatározta, hogy felhívja a vármegye birtokosainak figyelmét a mezőgazdasági hitel megszervezésének fontosságára és a szövetkezetek anyagi erősítésére.
