Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-04-21 / 29. szám
Hatvanadik évfolyam. 29. szám. Sátoraljaújhely, 1929 április 21. Megjelenik hátanként kétese* «■érdén óa anombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: flátoraljanjhely (.Vármegyeház U. nd«) I í I i EJ3flsetésl ár: * I Negyedévre. . 2 pengő / CMPT T7VTVTI L/Juírtri>Jui\ _~i. POLITIKAI HÍRLAP ■ ______ Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. as&m. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. lúm. Hiszek egy „Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen Pusztuló magyarod Valahányszor siránkozó panaszt hallunk arról, hogy mennyi gazdasági bajjal, nehézséggel kell küzdenie a magyar közönségnek, mindig feltámad bennünk az az érzés, hogy Isten ellen való vétség ez a túlzott panaszkodás. Mert jól tudjuk, hogy a trianoni szerződés módfelett megnehezítette a nemzet minden rétegének életét, de mi a mi szenvedésünk azokhoz a megpróbáltatásokhoz képest, amelyeknek magyar testvéreink ki vannak szolgáltatva az elcsatolt területen. Ott könyörtelenül pusztítják a magyarságot és rendszeresen, szálanként tép- desik ki a magyarság gyökereit. Ott nincs szabad lélek- zetvétele a magyarnak és mind erkölcsi és szellemi, mind pedig gazdasági javait kíméletlenül és szemérmetlenül pusztítja az ellenséges idegen hatalom. Hogyha tehát szenvedésről beszélünk, akkor vessünk egy pillantást azokra a borzalmakra, amelyek a határon túl mennek végbe, mert ott láthatunk oly fájdalmat, amely a vesét hasítja és a kétségbeeséssel határos. Lélekháboritó az a szomorú sors, amely a nemzetközi biztosítékok ellenére a magyar véreink osztályrészéül jutott. A győztes hatalmak jóvoltából, tájékozatlan kapkodásuk és vak tudatlanságuk folytán Magyarország kétharmad része és negyedfélmilliónyi magyar lakosság jutott népszavazás nélkül a szomszédos államok birtokába. A mondvacsinált uj hatalmasságok azonban zsebre vágván az ölükbe hullajtott kincses javakat, a vállalt kő telezettségekről nem vesznek tudomást. Vállalták, hogy egyenlő elbánásban fogják részesíteni az uralmuk alá juttatott kisebbségeket s vállalták, hogy sem faji, sem nyelvi, sem kulturális, sem gazdasági fejlődésükben nem fogják háborítani őket. Ezzel szemben a valóság az, hogy válogatott eszközökkel zaklatják és üldözik a kisebbségeket s a terror ■ fegyverével fojtják el és teszik lehetetlenné az őslakosság minden nemzeti élet- nyilvánulását. Az uj hatalmasságok törekvése brutális erőszakkal a kisebbségek elnem- zetlenitésére törekszik. A demokrácia, amellyel fennen hivalkodnak, csak hazug máz, amellyel az önkény kendőzi magát, mert a valóságban lábbal tiporják a legelemibb demokratikus jogokat. Nincs polgári és politikai jogegyenlőség. A magyar intézeteket sorra bezárják és szinmagyar szülők gyermekeit idegen nyelvű iskolákba kényszerítik. A magyar egyházakat megfosztják erőíorrásaiktól és gazdasági téren is oly politikát követnek, amely a magyarság gazdasági erejének, mezőgaz daságnak, iparnak és kereskedelemnek elgyöngitését és rendszeres elpusztítását tűzte ki céljául. íme a szörnyű kép, amely az elcsatolt területről mered felénk. A magyarság küzd, harcol és viaskodik ember- feletti erővel, nemzeti létéért és segítséget nem vár és netn remél mástól, csak szabad magyar testvéreitől és az örök igazságtól, mert végre nem bizhat másban, mint a szabad Magyarország segítségében és az örök igazság végső diada Iában. A magyar kormány memorandumot intézett a Nemzetek Szövetségéhez feltárva újólag részletesen és kimerítően mindazokat a sérelmeket, amelyek a magyar kisebbségek életfeltételeit fenyegetik. A kormány memoranduma a legintezivebb okfejtéssel, erővel és határozottsággal száll sikra a magyar kisebbségeknek a békeszerződésben biztosított minimális jogaiért. A trianoni szerződés a Nemzetek Szövetségének védelme alá helyezte a kisebbségek jogait és a Nemzetek Szövetsége ezt a védelmet ünneplésen magára vállalta. Itt az ideje valóban, hogy tiz év elteltével a világháború lezajlása után a Népszövetség hatalmas testületé végre megemberelje magát és tudatára ébredve nagyszerű hivatásának, segítségére siessen az uj halmasságoktól fojtogatott, nemzeti kisebbségeknek. A Nemzetek Szövetsége a saját tekintélyét ássa alá, ha eb beli hivatása betöltésében továbbra is ingadozó, ameri kázó taktikát követ. És az európai békét veszélyezteti, ha a kisebbségeket továbbra is a kétségbeesett önsegélyre utalja. il városrendezés kérdése A Ronyva szabályozás és csatornázás kérdéséről és a város-szabályózási terv és munkálatok előkészítésének időszerűségéről. Kérészy Oyula ny városi főmérnök cikksorozatának folytatása. Legutóbbi cikkemben igyekeztem városunk fejlesztésének lehetőségeit és helyes irányait ismertetni s mint legreálisabb lehetőségről az üdülők és nyugdíjasok városának előkészitéséről szóltam, a melynek érdekében a közegészségügyi követelmények legmesz- szebb menő kielégítését s első sorban az általános csatornázás végrehajtását jeleztem szükségesnek. Ennek további megindoklá- sát feleslegesnek tartom, ellenben szükségesnek tartom az időszerűség kérdésével foglalkozni. Hazánk szétdarabolása lehetetlenné tette a Ronyva szabályozásnak azon terv szerinti kivitelét, mely annak idején az én város- fejlesztő intenciómnak megfelelően készült és a volt vasúti műhelyek (gyártelep) felső végénél a vasut- testen áthaladó s innen uj vona- lozással tervezett uj meder építésével a város terjeszkedésére nagyobb területet biztosított volna. A mai szerencsétlen helyzetünkben kénytelenek vagyunk a város egész belterületén keresztül a mostani tényleges főmeder nyomán haladva a medernek és töltéseknek megfelelő kiépítésével az árvíz elleni védelmet biztosítani. Ha városunk fejlesztésével addig a — mindnyájunk által óhajtott és remélt — de előre meg nem határozható időig várni nem akarunk» amíg igazságtalanul elvett területeinket visszaKapjuk, akkor a Ronyva szabályozást az adott helyzetnek megfelelően végre kell hajtanunk. Nem foglalkozom most azzal, hogy mennyivel kevesebb előnyt és biztonságot nyújt az újabb tervezet mint a régi, mert most, sajnos, ezen úgy sem változtat hatunk. De figyelmeztetem a város közönségét arra, hogy ha az előzőkben jelzett célirányos mü kődás érdekében elsősorban szükséges általános csatornázást és járdázást idejében, gazdaságosan és helyesen akarjuk foganatosítani, akkor a csatornázási terveket az adott helyzetnek megfelelően újból és pedig legsürgősebben át kell dolgozni s a csatornázást a járdázás előtt foganatosítani, ügy a csatornázás, mint a járdázás helyes, a városfejlesztés igényeinek megfelelő és gazdaságos kivitele érdekében szükséges a városrendezési terv előzetes elkészítése Ez leghelyesebben nyílt pályázat utján történhetik. A városrendezés előkészítésére a mai helyzet sok előnyt nyújthat, mert ma sok erre szükséges terület könnyebben és olcsóbban megszerezhető, mint az óhajtott helyzetváltozás bekövetkezte után. Tehát a a helyes program volna: város rendezés, Ronyvaszabályozás, csatornázás, járdázás. Egyéb fontos kérdések, mint a forgalom szabá- bályozása, vágóhíd építése stb. a városrendezés keretében volna csak helyesen megoldható. Ha ilyen nagy fontosságú és költséges feladatok megoldása előtt állunk és nehéz anyagi helyzetünket figyelembe vesszük, nem mulaszthatom el, hogy újból ne hangsúlyozzam a programszerű működés s minden egyes mozzanatnál a tervek részletes s legjobban átgondolt kidolgozásának szükséges voltát, mert az eddigi nagyobb építkezéseknél saját kárunkon eléggé tapasztaltuk, hogy mennyi meglepetés és kár érhet bennünket. A jelzett programszerű munkáknál pedig még nagyobb hibák s több kár származhatni abból, ha a leggondosabb előkészítés nélkül kezdenénk a foganatosításhoz. Különösen megengedhetetlennek tartanám egy ilyen hegyvidéki és szabálytalanul épült városban, mint Sátoraljaújhely, jól kidolgozott városrendezési terv nélkül menni bele a járdázási munkálatok megkezdésébe. Legfeljebb csak sürgős szükségből
