Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-04-17 / 28. szám

1929 április 17. ZEMPLÉN 3. oicl^i teájára szükség van, mindnyájan j meg kell hogy feszítsük erőinket j egyformán, de az adminisztráció­nak egy helyen vaió összefutása j még nem is jelent diktatúrát, csu pán — észszerüséget. És ha igy kéz a kézben és szív a szívvel, akkor nevetve fogjuk végig túrázni terveink minden útjait, végtől-végig, minden cé­lunkig. És ott a célnál aztán nemcsak a jól végzett munka mindenért kárpótoló érzését fogjuk találni magunk előtt tornyosulva, hanem ott fogjuk találni lábunk alatt egyetlen megbízható alapját a mi sokat szidott, de mégis csak sze­retett városunk megteremtendő idegen forgalmi életének. fcs hogy majd azzal az alappal mit kezdünk? Arra is van válasz. Tisztelt Közgyűlés! A turistaság és az idegen for­galom két különböző körben mozgó fogalmak összefoglalói és ez a két kör nem fedi egymást, de azonos területeik igenis van­nak. Nem alkalomszerű, de bár­mikor is bizonyítható, hogy ez az azonosság fennáll annak dacára, hogy igen könnyű bennük na­gyon ellentétes elveket találni, mint pl. azt, hogy a turistáskodás küldi, az idegen forgalmi törekvés pedig hívja az embereket — de mindezek dacára tény, hogy mind kettőnek egy a célja: kielégíteni a modern ember mozgási vágyát, mely átmenetileg uj környezetek, behatások után sóvárog napi ro­botjában. Ellentétes elv pl. az, hogy a turista inkább a még nem járt ösvényeket keresi fel, az utazó idegen a frekventáitabb tá­jak felé fordul. És ez a kontraszt már nem hozható közös nevezőre, itt már a két fogalomkörnek azo­nossága nem, csak rokonsága mu­tatható ki — és egymásra utalt­sága. Még pedig a látszat szerint: az idegen forgalom javára szolgál ez a rokonság. De csak a látszat szerint, mert az igazi turistásko­dás három irányú feladat cso­portja közt: a fizikai, lelki és gazdasági között a gazdasági a korona. A turistáskodás gyermek­korában még csak fizikai cipők­ben tipeg, de a fejlettebb korban már lélekkel járja útjait hogy vé­gül gazdasági számítását is meg­találja. Mert kifizetődik testileg jó kondícióban lenni, tapasztalatilag tudni. Ez a gazdasági számítás már békében jólétet biztosított a ráis­mert vidékeknek, sőt nemzeteknek, természetes hát, hogy a háború folytán megfogyatkozott kereseti lehetőségek pótlására mindenütt igyekeznek szintén megismerni — és hasznosítani. Nagyon jól tudjuk, hogy sze­gény Sátoraljaújhelyünk is Trianon utján mit veszített, mennyire meg­fogyatkozott kereseti lehetőségek­ben, kötelességünk hát a rendel­kezésünkre álló szerény eszkö­zeinkkel nekünk is közreműködni, hogy biztosra vett teljes felgyó­gyultéig is mankó faragtassék ki­merült teste támogatására, mert ha csak ócsároljuk és sajnálko­zunk felette, akkor nem is érde­meljük meg, hogy feltámadjon! Nagyon jól ösmerjük azt a szo­morú képet, amelyet ma Sátoral­jaújhely város pénztára nyújt és nagyon jól ösmerjük a város tiszt- - viselői karának sok és súlyos munka által való megterheltségét, — nagyon jól tudjuk tehát, hogy az újhelyi városházán egy uj mun­kakör nyitása lehetetlen és idegen forgalmi ügyek intézésének a vá­rosházától való követelése csupán savanyu ellenzékieskedés. Ezért Hegyaljai Osztályunk a törekvéseivel rokon munka vég­zésére jelentkezik a város tisztelt vezetőinél. Bizonyos felelősséget érzünk a város polgárságával szemben e parlagon lévő munka- területet illetőleg, mert érezzük, hogy azt a parlagot a mi erőink­nek kell felszántaniok. A Tátrát turisták tették hazánk egyik kin­csévé. A csonka Tokajhegyalját is csak a turisták tehetik mozgat mássá — jelentkezünk hát az ekéinkkel, csak lovakat kérünk elé­jük, mert az nekünk nincs, nem lévén hivatásunk azok gyűjtése, mi csak a kis tagdíjainkból élünk és az is be van táblázva, magunk szükebb érdekében. Pedig nem sokra volna szüksé­günk. Adjon a város vezetősége elvi beleegyezést ahoz, hogy a MTE Hegyaljai Osztálya fölállíthassa Idegenvédő Irodáját. Az irodába delegáljon egy tagot az Osztály és egy tagot a maga köréből a város vezetősége, ketten pedig egy kö­zös megegyezés alapján fölkérendő elnököt. Eddig még nincs költség, tehát reméljük, hogy eddig bizto­san menni fog a dolog, ámbár remélhetjük a többit is, hogy t. i. találkozik még valahol a városnál egy pár fillér az Iroda levélpapír és boríték, valamint levélbélyeg költségeire és egy írógépre, hiszen lehetetlenség, hogy ennyicskén megakadva Sátoraljaújhely végleg lemaradjon abban a versenyben, amelyet Miskolc—Eger—Gyöngyös futnak vidékükkel az idegenforga lom után. Az ő tempójuk föltétle­nül megköveteli azonnali megmoz­dulásunkat, mert ha ezt a nyarat is elengedjük tétlenül, akkor aztán ember legyen és győzze milliókkal, amíg belekaparja Sátoraljaújhelyt az idegenek tudatába! Ma például — nehogy azt mondhassa bárki, hogy ez csak frázis — az egyes vi­dékek propagálása a sajtóban fizet­ség nélkül folyik, de teljesen biz­tos, hogy az amerikai méretek közt üzleti alapok felé igyekvő lapok nagyon rövidesen meg fogják fi­zettetni ezt a propagandát. És he­lyesen, hiszen tulajdonképpen ép úgy üzletet propagálnak az idegen- forgalom növelése érdekében, mint a cipőkrém hirdetésekben, hiszen az idegenforgalom ép azért nyert fontosságot, mert üzleti És ezt az üzletet elszalasztani Sátoraljaújhely környékével súlyos vétek volna a város ellen. Ennek az ódiumát nem fogjuk vállalni soha, mert amit tehetünk, meg­tesszük ezután is, amint hogy föl vétettük Ujhelyt a Máv. vikend forgalmába, de eddigi kereteink közt nem tudjuk felelősséggel vé­gezni a végeznivalókat. Mi most megtesszük a magunkét, jelentkezünk — nem utolsósorban — indíttatva attól, hogy az ide­genforgalom szervezése minden­felé a meglévő turista egyesületek kibővítése, tehát nem uj szerv drágább fölállítása által indittatik meg és túlnyomó többségben fo­lyik is. Jelentkezésünk tehát nem ajánl- kozás, hanem ajánlat, álljunk egymás mellé és dolgozzunk, munka van sok és a cél szép: asjnoer wkrógéfek MÉflts A LE »«JOBBAK I Idegen forgalmat csinálni a csen* des Ujhelyben. Hogy milyen eszközökkel, az már az óhajtott Idegen Védő iroda életképességétől függ. És ha mind ezt feltételezzük róla, akkor az eszközök felsorolása lehetetlen, amint pl. szinte leheletlen elhinni, hogy az u. n. Cseh-Szlovákiát egyetlen Írógép kopogta össze, amelyből Masaryk profeszor pro paganda Írásai kerültek ki. Általánosságban csupán annyit kell megjegyezni, hogy ez az Iroda összetétele folytán föltétlenül meg­tudná őrizni úgy a turisztikai mint a városi idegen forgalmi érdekeket, jelentené a turista közlekedési igények gyorsabb kielégithetését és mentesítené a város vezetősé­gét idegen forgalmi ügyekben minden gondtól, előre való gon­dolás terhétől, végül esetleges ily irányú kívánalmainak részletes ki­dolgozására, végrehajtására egy bedolgozott szerv működését in­díthatná meg bármikor. Tisztelettel indítványozom, hogy ennek az elgondolásnak legyen a t. Közgyűlés szives pártfogója és kérem, hogy a t tagok legyenek segítségére a megvalósulásának. Amint hogy kérem azt végül, hogy előadott szerény programunk meginduló megvitatása során mél- tóztassanak ötleteiket szívesen adni közkinccsé és méltóztassanak min­den kritikájukkal őszintén kiállni, a vélemények ütközése mindég használ az ügynek — csak ne méltóztassék lekritizálni. Kritikát gyakorolni nem csak jog, de kö­telesség is, lekritizáltatr.i azonban — nagyon fáj. És nem is egyez­tethető össze azzal a mentalitással, amelyra szükségünk lesz terveink kivitelezésénél, — tehát adja Isten, hogy megértsük és szeressük egy­mást 1 * A közgyűlés a jelentés konkrét javaslatait egyhangúan elfogadta, az általános célkitűzéseket pedig részletes tárgyalás után tette ma­gáévá. Közbevetett indítványra kö­szönetét szavazott Asztalosné Lévay Adél zongoratanárnőnek, amiért az utjelzési ügyek tárgyalása során fölajánlotta, hogy az azokhoz szük­séges festékanyagot adományként az Osztály rendelkezésére fogja bocsátani. — A pénztári jelentés szerint 1928-ban 205 P 19 f. volt a pénztár tiszta maradványa a „Széli József“ torony-alap 400 P tartalékján kivül, a f. évi előirány­zat azonban nem számol tiszta jövedelemmel, mert minden bevé­telt beruházásokra szán. — A tag­sági dij összegén nem változtatott a közgyűlés és az 1929. évre is 6 (hat) P-ben állapította meg. A részleges tisztujitás egyhangú elhatározásokkal történt meg és az elnökség a következőképen egé- szitődött ki: elnök Oláh István dr. ny törvényszéki elnök, társelnökök Szeszlér Ödön ny. min. o. tan. és Szy Dénes kir. erdőtan. erdőfel­ügyelő, alelnökök Aíű/űrte/A: György dr. városi főügyész és Hajts Géza szerencsi cukorgyári igazgató. Bach Géza főtitkár ügyvezető al~ elnökké és k. Czékus Miklós titkár főtitkárrá választtattak meg. Oláh István dr. köszönettel fog­lalván el az elnöki széket, a köz­gyűlést záró beszédében kifelen- tette, hogy örömmel és lelkese­déssel vállalja a hegyaljai, szoro­sabban sátoraljaújhelyi turistaélet ,és idegenforgalom érdekében az Osztály által folytatandó munkából reá eső részi és igyekezni főgázt j minden erejével elősegíteni. hieez: | — Dr. Schandl Károly Sótoraljanjhelyen. Az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet április hó 21-én a városháza ta­nácstermében propagandagyülést tart, amelyen dr. Schandl Károly ny. államtitkár, ügyv. alelnök a szö­vetkezeti élet kimélyitésének szük­ségességéről tart előadást. — A zempléni gyerek- ntaztafáiüf akció jelentke­zési határideje. A Széli Jó- zsefné főispánná által fölkarolt és irányított gyermeknyaraltatási és utaztatási akció jelentkezési határ­ideje április 30. A jelentkezések elfogadására helyben a polgár­mesteri hivatal, vidéken a főszol- gabiróságok, illetve az iskolaigaz­gatóságok illetékesek. Az akció megvalósulását az előmunkálatok már biztosították s igy semmi akadálya sincs annak, hogy — amint azt már megírtuk — a zemp­léni gyerekek egy heti pesti tar­tózkodásra, vagy négy heti budai nyaralásra, vagy öt heti külföldi tanulmányútra váltsák fel Széli Józsefné főispánná gondoskodását. — A sátoraljaújhelyi nemzeti munkavédelmi hi­vatal április hó végével beszün­teti működését, miután a m. kir. nemzeti munkavédelmi intézmény átszervezésével kapcsolatosan a belügyminiszter területileg a to­vábbra is fennálló miskolci mun­kavédelmi hivatalhoz csatolta. — Halálozás. Lőw Seligné sz. Hirtenstein Julia f. hó 15-én Sátoraljaújhelyen elhunyt. Az el­hunytban Lőw Mihály hirlapbizo- mányos édesanyját gyászolja. — A Társadalombiztosító sátoraljaújhelyi szavazat- szedd küldöttségének meg­alakítása. Az Országos Társa­dalombiztosító önkormányzati szer­vei május 12 és 13-ra kitűzött választásának a kerületi pénztár területén leendő vezetésére a sza­vazatszedő küldöttség a követke­zőképen alakult meg: Elnök Bach Géza szv. tanácsos, helyettese Schwartz Gyula számellenőr, jegyző Porubszky Béla, helyettese Ormos Sándor. A munkaadók közül ren­destagok Vértesi Zsigmond, Tóth József, Fenyő József. Póttagok: Gyüre István, Rilyák János, Ja- kubcső József. A biztosításra kö­telezettek közül rendes tagok: Iván Gyula, Harcsár József, Ma- rajda István, póttagok Hamara Andor, Szedlicki István, Erlich Ernő. A kerületi szavazatszedő küldöttség a pénztár hivatalos helyiségében működik. — A Háv. igazgatósága 50 százalék utazási díjkedvezményt engedélyezett a Nemzeti Vadászati Védegylet Budapesten, a Mező- gazdasági Múzeumban május 18— 28-ig tartó vadásztrofea kiállításá­nak vidéki látogatói számára. Aki ezt igénybe venni óhajtja, küld­jön Nadler Herbert ügyvezető al­elnök cimére: Budapest, VI. Vá­rosliget, Mezőgazdasági Muzeum 2 (kettő) pengőt, mely összeg ellenében pőstán egy belépő je­gyet a kiállításra és féláru vasúti jegy váltására szolgáló igazolványt kap portómentesen. Aki vadász- trófeát óhajt kiállítani, annak le­vélbeli megkeresésére az ügyve­zető alelnök bejelentési űrlapot is küld. Csak 1928-ban elejtett vad trófeája állítható ki. A trófeák be­jelentésének és beküldésének leg­végső határideje május 5.

Next

/
Thumbnails
Contents