Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-04-14 / 27. szám

2. oldal

ZEMPLÉN

1999 április 14

üljük s ez az a bizonyos „zöldmetszés.“

» Erre ezidáii május első harmadában talán lehet számítani, de nem biztosan, mert hisz ma is még ugyancsak hűvös van.

A téli előmetszésnek az az előnye is van, hogy a nedvkeringés megindultáig a metszlapok megszáradnak annyira, hogy a köny- nyezés kisebb mérvű, mint a fris sen metszett csapokon s igy a rügyeket a rákocsonyásodni szerető nedv nem rontja meg.

Aki azonban a téli metszést március végéig nem végeztette el, vagy még most is metszetlen a szőlője, annak megint csak az összes vesszőket 2—3 rügyes rövid csapokra javaslom lemetszetni s majd a fakadáskor utánmetszelni, meghagyva a biztos és termést- hozó csapokat. Tehát ne száivesz- szőket, hanem minél több rövid csapot hagyjunk. Legfeljebb kivételesen itt-ott egy-egy tőkén, mintegy próbára egyet-egyet.

Annak azonban semmi értelme és célja nem lehet, hogy metszetlenül várjuk a fakadást, mert az egy—egy és fél méter magas vesz | szőkön először a felső rügyek hajtanak ki s csak igen későn mozognának, úgy május végén vagy még akkor sem, azon alsó rügyek, melyek a vesszők tövével adnák a 2—3 rügyes csapokat. Vagyis addig várni a metszéssel j nem lenne helyes ! Akkor lemetszve a kizöldült méteres vesszőket, igen sok tápanyagveszteség érné tőkéinket a sok hajtásképződés és erős könnyezés folytán.

Ez csupán azon egyes tőkéknél lehet indokolt amelyekről hiányokat akarunk dönteni, a tokaji hegyen levő szénkénegezett szőlőkben, esetleg máshol, az egyes, nemesre döntendő oltványtőkék nél. Az idei kemény tél után csakis a „zöldjére“ való ilyképeni homlitás vagy döntés lehet sikerei.

Tapasztalat szerint az idei téli fagykár inkább a déli és a partos, magasabb fekvésekben jelentkezik s nem az aljakban és hidegebb helyeken és igy ott kell több figyelmet fordítani az elmondottakra.

Ennek okát részben abban találjuk, hogy a jobb fekvésekben az éjjel és nappali hőmérsékleti különbség jóval nagyobb volt, mint a napnak kevésbé kitett fekvésekben, vagy laposabb részeken.

Amennyiben pedig a fagykárok nemcsak országszerte, de több bortermelő országban is bizonytalanokká tették a rügyeket, igy a meglevő borkészletek keresettebbekké válása remélhető s talán némi árjavulás is bekövetkezhet. Aki tehát csak valamennyire is teheti, ne siettesse az eladási, legfeljebb csak egy részétől váljon meg.

Tarczal, 1929 április 12 én.

Hegedűs Sándor

kerületi borászati főfelügyelő.

Régi trükkel kifosztottak egy karcsai gazdát a Cörköty- Jőzöe udvarán.

A keddi hónapos vásár rossz emléket szerzett egy karcsai gaz dának. Gecse András feleségével együtt ökörre alkudozott, de nem sikerült a vásár és igy a pénzzel hazafelé tartott. Ami ezután történt, azt Qecse András gazda is naey szégyenérzettel mondotta el a rendőrségen.

HA vásárról “jövet, feleségéül együtt az Árpád ucca 12 ik számú házig értek el, amikor egy magas férfi haladt el előttük. Ez úgy tett mintha egy zsebken dőben talált volna valamit és rövid vizsgálódás után szapora léptekkel igyekezett tovatűnni. A gazda utána kiáltott:

— Várjon csak, maga talált valamit.

A barna magas férfi futott egészen a Zápolya uccán lévő Tör- kölyfőzdéig — és a gazda utána Az ismeretlen férfi ekkor beugrott az udvarra és úgy tett, mintha el akarna rejteni valamit. A találkozást párbeszéd követte:

— Maga talált valamit.

— Nem találtam semmit.

A beszélgetésre előjött a harmadik is, illetve a cinkostárs. Ez nagy lármával tört rájuk és azt hangoztatta, hogy ők ketten találták meg azt a kétezer pengőt, amit ő az Árpád uccán elveszített. A gazda erre igy szólt:

— Igen, ennél az embernél van j a pénz. Ez találta egy zsebkendőben és most el akarta dugni. De a „szerencsés megtaláló“ megmaradt amellett, hogy nála nincs semmiféle pénz. A gazda is megmutatta, - elővéve hatalmas pénztárcáját — hogy ő nála csupán hat darab százas és két huszpen- gös van, amivel ökröt akart venni A férfi, aki elvesztette a ,2 000 pengőt“, magához vette a gazda pénzét és megkezdte az átkutatást- Amikor a gazda megmotozásával végzett, rákiáltott:

— Hátra arc! Meg ne merjen moccanj addig, amíg a másikat át nem kutatom.

Amint a gazda megfordult, eltűntek a cinkostársak, termész^ tesen a pénzzel együtt. Qecse András csak hosszú idő után, mert hátranézni, de már hiába tekintett a pénz és a cinkostársak után.

A rendőrség bűnügyi osztály« későn kapott értesítést a vakmerő bűntényről és igy nyomozása mindezideig nem vezethetett sikerre.

Valószínű, hogy nagyobb városból, vagy a fővárosból kerültek Ujhelybe e régi trükkel dolgozó szélhámosok, akiknek kézrekeri- tésére széleskörű nyomozás indult i meg.

X-X X S E

— TI* éve. Április 9-én múlt fiz éve, hogy Sátoraljaújhelyben, a „magyar Moszkvában“, Sipos „elvtársi a kirendelt vörös gárdisták parancsnoka, a Kossuth- szobor előtti téren, mialatt Bettelheim Ernő egész láborkarával a vármegyeháza ablakából röhögve szemlélte a förtelmes aktust, Kriskó József hercegkuti földmives nyakába keritette a kötelet s bitóra huzva, árvákká tette hat kiskorú gyermekét. Április 22-én reggel, a húsvéti ünnepekre eltávolitoit akasztófát újra felállították, hogy az egy órával azelőtt kötél általi halálra Ítélt Pap József szatmár cekei folyambiztost avassa azon vértanúvá Sipos „elvtárs“ cinkosaival. A távolság, amely elválaszt bennünket e rémnapoktól, mindjobban eltemeti e zord idők szerencsétlen, vértanú halált halt áldozatainak emlékezetét. Ma már a helyet is, hol a kivégzések történtek, csak azok ismerik, akik tanúi voltunk a gyilkosságoknak.

A mostani tiz éves évforduló erősen kell, hogy figyelmeztesse a város vezetőségéi arra a kegyele- tes kötelességre, hogy a kivégzés helyén a vértanuk emlékét vala- hára már megörökítse. Miután pedig a kivégzés helye forgalmas, talán a Kossuth-szobor talapzatánál elhelyezett táblán lehelne Kriskó és Pap József emlékezetét meg- í örökíteni, ügy tudjuk, hogy Orbán Kálmán dr. polgármester, a város közönségének e tartozását már mielőbb le akarja róni, ami időszerű is volna már, tekintettel arra az országos mozgalomra is, mely a proletárdiktatúra áldozatai emlékének megörökítését célozza.

— KSueve»é*. A pénzügyminiszter Szoiyory László sátoraljaújhelyi pénzügyőri főbiztost felügyelővé nevezte ki. — A Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyettes elnöke Dax Auguszta tanárnőt a sárospataki róni. kát. polgári

, leányiskolában megalakult ifjúsági csoporthoz helyi megbízottul ki- I nevezte ; Varga Sándor szerencsi j áll. polg, iskolai tanárt, Riezdorfer Eugénia sárospalaki róin. kát. polg. iskolai tanárnőt eddigi szolgálataik elismerése mellett, a helyi megbízotti tisztség alól felmentette.

— ntnfNzterl biztosi ki- j i k tildéié*. A földmiveiésügyi mi- ;

uiszter a bodroghalomi osztatlan közös legelőben részes birtokos- : ság legeltetési lársulatának önkormányzatát felfüggesztette és az I ügyek vitelére De Place József ; gazdasági felügyelőt miniszteri biztosul kiküldte, a véleményező bi- j zottság tagjaiul pedig Lacsny Ai.dor, vitéz Jákob András, vitéz j Zádor János, Hász János, Vitkai I Bertalan és Szabó Lajost jelölte ki.

aSINGER

A LEGJOBBAK !

jlődése előzi meg. Az uj városi

Budapesti nemzetközi llásár

1929 május 4-töI—13-ig

9 magyar ipar egységes bemutatója.

50°l0-os

utazási kedvezményi

Részletes felvilágosítás és vásárigazolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál, V, Alkotmány-u 8.

Sátoraljaújhelyen: az Ipát testület Elnökségnél.

(A vásárig izolvány ára 3 P 30 fill.)

színházban április 15-én és 22-én bemutatásra kerülő előadások mindkét este 7 órakor veszik kezdetüket. A sárospatakiak részére a Bodrogközi Gazdasági Vasút előadás utáni vonatot állít be.

— A upeyeri protesláciá eiuiökey.ete. A speyeri protes- iáció négyszázados évfordulójának megünneplésére készül a protestáns világ. A közeli napokban a németországi Speyerben gyűlnek össze a világ minden részéből a protestáns egyházak kiküldöttei és ennek a világgyülésnek egyetlen szónoka a tiszántúli ref. Egyház- kerület pthpöke, dr. Baltazár Dezső lesz. A helybeli ref. Egyház f. hő 14-én, vasárnap d. e. az istentisztelet keretében emlékezik meg a protestáció jelentőségéről. Az ünnepi beszédet Oaál László hitoktató-lelkész mondja.

— Sf4‘nliivó. A Társadalombiztosító autonom szerveinek választása tárgyában f. hó 14-én d. u. 4 órakor az Ipartestület székhazában értekezlet lesz, amelyen Budapestről, Székely János államtitkár ismerteti a szükséges tennivalókat. Kérjük az iparosokat, gyárosokat, kereskedőket, háztartási és minden alkalmazottak megjelenését Az Ipartestület elnöksége.

— A boi'tiirvéiiy mödo Nit»sn. Az Országos Törvénytár legutolsó számában nyert kihirdetést és nyomban életbe is lépett az 1929. évi XI. t.-c„ amely a bor előállításáról, kezeléséről és forgalmáról, valamint a borhamisítás tilalmáról szóló 1924: IX. t -c. több rendelkezését módosítja és kiegészíti. Az uj rendelkezések főleg a bor minőségi feljavítására és a forgalomba hozott borok származási helyének megjelölésére vonatkoznak. A törvény rendezi a „tokaji“ bor, a „Típus“ - bor, a borpárlat, a „Gyümölcs“-bor elnevezésének fogalmát és megállapítja, hogy ezeket az elnevezéseket mily termékekhaz szabad alkalmazni