Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-04-10 / 26. szám

Z E M PL EN 4m > 0 t'Ü ti • 1929 április 10. Második kivánatom volna a városépítésben az esztétikai igények kielégítése. Ezen a téren elismeréssel kell adóznom a polgármester ur kiváló szépérzékének, mely- lyel az azelőtt elhanyagolt köztereinket gyönyörűen ker- tesitette. Az építkezés terén azonban — legalább a saját impresszióim nagyon szomorúak. A Vörös Ökör és a Pénzügyi Szék­ház épületeit szemlélve, az előbbinek szemléleténél szinte fellobbant előttem Wilde Osz­kárnak a szépről és a művé­szetről adott következő meg­állapítása : „A görögök tudták, hogy az élet nemcsak valami sa­játságos szellemiséget, a gon­dolkozás vagy az érzés mély­ségét, lelki izgalmat, vagy megnyugvást merit a művé szetből, hanem át is tud ala­kulni a művészet formái és színei szerint és újra tudja teremteni Phidias ünnepélyes­ségét éppen úgy, mint Praxi­teles báját. Mi azzal próbál­juk a faj életviszonyait javí­tani, hogy jó levegőről, (?) szabad világosságról,(?) egész­séges vízről gondoskodunk és utálatos, kopasz épületeket emelünk használható lakásul az alsóbb néposztálynak.“ Az utóbbinak szemléleténél elszomoritott az az érzék- és áldozatkészséghiány, amivel ennek az egyszerűségében is méltóságos és impozáns épü letnek hatását tönkre tették az zal, hogy kellőleg ki nem emelték s a kellő távlatot, hát­teret és környezetet nem biz tositották neki. Mivé lesz még a mai hatása is, ha majd a Bajza uccai oldalon levő üres telkeken meg nem engedhető közelségben hozzá nem illő épületek fognak felépülni. A járdázás és városrende zés kérdéséről legközelebb! 9 közigazgatási bizottság ülése Zemplénvármegye Közigazga- 'ási Bizottsága héttőn délelőtt 10 órai kezdettel tartotta Széli József főispán elnöklete alatt április havi illését. Bernáth Aladár alispán havi jelentésében megemlékezett a kul­tuszminiszter sátoraljaújhelyi és sárospataki utjának nagy jelentő­ségéről. Hálás köszönetét nyilvá­nítja Széli Józsefné főispánnénak, ki hosszú hónapok óta tartó lel­kes és fáradságot nem ismerő közbenjárásával győzte meg a kul­tuszminisztert arról, hogy a rend­kívül alkalmas helyen fekvő üdü lőtelepre úgy a pihenni vágyó tanügyi személyzetnek, mint a Mansz felügyelete alatt álló gyer­mekeknek, gazdasági továbbkép­zésük céljából, elodázhatatlan szűk ­ségük van. Az alispáni jelentés szerint a közbiztonsági viszonyok általában kielégitőek. — Tüzeset előfordult Megyaszó, Szerencs, Monok, Bőd rogkeresztur és Tárcái községek­ben. — A múlt hó folyamán az Egyesült-Államokba 9, Kanadába 76, Kuba és Argentínába 1—1, más államokba 95 uj útlevél ál­líttatott ki, mig 114 régi útlevél érvényessége meghosszabbittatott. A hosszantartó és rendkívül nagy hideg következtében a talaj olyan mélyen átfagyott, hogy a szántási és vetési munkálatok az elmúlt hó folyamán nem voltak megkezdhetők. A állatok takar­mányozásánál hiányok mutatkoz­nak. A lakosság egészségi állapota a beérkezett jelentések szerint általában javulóban van. Az in­fluenzás megbetegedések száma csökken és minden remény meg van arra, hogy a járvány rövide­sen teljesen megszűnik. Jlftegalakult az újhelyi jttansz lelencvéöő bizottsága A Mansz újhelyi csoportja va­sárnap délután népes közgyűlést tartott a vármegyeházán. A köz gyűlés legfontosabb tárgya a lelenc gyermekek társadalmi védelmének az ügye volt. A közönség élén megjelent báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő, az új­helyi Stefánia védnöke is, továbbá a vármegye részéről Szent-Györgyi Zoltán dr. h. árvaszéki elnök, az orvos társadalom képviseletében Chudovszky Móricz dr. közkórházi igazgató és Madzsar Károly dr városi tiszti főorvos, valamint Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő A Magyar Hiszekegy-el kezdett közgyűlést Emődy Lászlóné, a csoport ügyvezető elnöke nyitotta meg, majd Székely Gyula ny. fő szolgabiró, a Mansz központjának kiküldöttje ismertette a menhelyi gyermekvédelem társadalmi meg szervezésének országszerte folvó munkáját, amelyet Vass József népjóléti miniszter felhívására kez­dett el a Mansz. Az előadó mindvégig nagy fi­gyelmet kiváltó gondolatokkal fej tegette az elhagyott gyermekek istápofásának a polgári társadalom érdekében álló szükségességét, amit különösen a defetizmus hí­veinek a gyermekek utáni lélek- halászata sürget. A közgyűlés to­vábbi tárgyalása során szóba ke­rült az a népjóléti miniszteri ren delet, amely megvonta a szülői gondozásba kiadott lelencgyerekek segélyét és a rendelkezés kapcsán az az általános vélemény alakult ki, hogy a mintegy 40.000 gyer­meki élet és lélek sorsára kiható rendelet veszedelmei aránytalanul nagyobbak, mint amilyen terhet jelentene az állam háztartásának a kérdéses segélyek további folyósí­tása, tehát a közgyűlés csatlako­zott a Mansz központja által a segély beszüntetése ellen megindí­tott országos mozgalomhoz. Ezután dr. Ábrahám Gerő főtitkár indítványára a közgyűlés megala­kította a Mansz újhelyi lelenc­gondozóbizottságát és ennak el­nökéül Fejes Ernőnét választotta meg. Az adminisztratív ügyek tárgya lása során betöltésre került a cso­port jegyzői tisztsége, amelyre Vadász Irmát választották meg. Végül Ábrahám Gerő dr. nagy tetszéssel fogadott titkári jelen­tésben számolt be a csoport idő­szerű problémáiról, amelyek kö­zül különösen kiemelkedő fontos­ságú a csoport paplankészitő mű­helye, melyet Széli Józsefné főis­pánná megértő támogatása folytán már is üzembe helyeztek és a rövidesen fölállítandó cselédelhe- lyező intézmény. fi levente-zenekar tavaszi finnepe Van eset arra is, hogy az új­ságíró sem birja leírni mindazt amit látott, vagy hallott, mert egy különös varázserő tartja lenyü gözve. Ilyenkor sorsára bízza a tollát, amelynek erőt ad az elbű­völő varázslatos erőforrás és a tollhegyből szertefolyik az antra- céntinta, hogy az ezernyi szin- pompát papírra vesse nyomdafes ték alá. Ezzel a csodálatos érzéssel és ennek hatása alatt távoztunk ked­den este a levente-vonószenekar „Tavaszi ünnepiének próbáiról. Azonban mégis gondolóra vesszük, leírjuk e mindazt amit láttunk, hallottunk. Azt hisszük, hogy a közönség érdekét szolgáljuk, ha I egyelőre csak intimitásokat köz- i lünk. * j \ A kedd esti próbán vagyunk. A levente-zenekar Rosenmüller Zol­tán dr. karnagy vezetése alatt rázendít a nyitányra. Meglepő siker. Utána a táncok; felsorakoz­nak a dervisek, gésák. A gésa- táncnak óriási sikere van, pedig még elő sem kerültek az eredeti japán ruhák, Az aratótánc, amit azonnal sikkerarató táncnak ke­resztelnek el, valóban hatalmas sikert arat. Kupiék stb., stb. mind kiválóak s csodásak A szereplők között hangos jó­kedv uralkodik. Valaki meg is jegyzi: — De kár, hogy csak kétszer és nem tizenkétszer kerül bemu­tatásra e műsor. * Kőszegi Teri nem jön. Vég­eredményben Kardos Ha opera- énekesnőre esett a választás, aki amellett, hogy az Isépy családdal van rokonságban (anyagilag ez is jelent valamit) az újhelyiek köré­ben már nagy hírnévnek örvend. ♦ Lajos Géza kuplézik. Mint Vun-Csí újhelyi aktualitásokkal is foglalkozik. Strófáiból szives utó­lagos engedelmével egyet, mint a mai napon legaktuálisabbat ide­iktatunk. Hadd örüljenek neki a pékek. aSEVGER varrógépek A. LE GdOBBAK ! Drágább lett a péksütemény, nagyobb lett talán? Én megmondom, ne legyen az senkinek talány; Nem a súlya, csak az ára az emelkedik, Kik megveszik, vagy megeszik, vagy — emlegetik .,. Reír. Csif, csúf csakugyan, szörnyű e divat .. De nehéz ma annak, aki enni ad; Ha nincsen sok pénze, hamar elmerül, Vagy pedig .. .. innen elkerül. Wagner Károly dr., amint azt ma érkezett levelében bejelenti, a legnagyobb készséggel áll rendel kezésre s igy a második előadá­son mint operaénekes szerepel. * Az első előadást a Vigadóban, fél 11 órai kezdettel táncmulatság követi, amelyen miskolciak is — köztük sárost Lenz Albin altábor nagy családjával együtt —, vala mint zempléni előkelőségek hatal­mas száma vesz részt. Természe­tes azonban az is, hogy e bálon minden rendű és ranguak is részi vesznek s igy közönséges kohol­mány az, hogy ott klajtk és frakk viselése kötelező. Valótlan az is, hogy a báli beléptidij 8 pengő. (P50 P.l) A rendezőség annak közlésére kért fel benniiket, hogy a férfiak lehetőleg egyszerű sötét ruhában szíveskedjenek a bálon megjelenni. Több intimitás elmondására nincs felhatalmazásunk, annál is inkább, mert a rendezők és a szereplők meglepetésszerü sikert szeretnének. - /. fi polgári iskolai magán­vizsgálatok megszigorítása A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 1929. évi január hó 25-én kelt 640-05/106-1929. VI. szá­mú rendeletével a polgári iskola különbözeti és magánvizsgálati színvonalának emelése érdekében újabb megszigorításokat tett, ame­lyek közül a nagy közönséget érdeklő részek a kővetkezők: Rendes korban lévő tanulók, vagyis akik életüknek 9 — 10—11. évét betöltötték és legalább az elemi iskola IV. osztályát elvégez­ték, — ha állandó lakóhelyükön nemüknek megfelelő polgári is­kola van - polgári iskolai ma­gántanulók nem lehelnek, kivéve méltánylást érdemlő eseteket (pl. hatósági, orvosi bizonyítvánnyal igazolt hosszabb — 3—4 havi — betegség, vagy nyilvános iskolába járást akadályozó testi áilapot stb) Kivételes esetektől, vagy tulko- ruságiól eltekintve tehát, akik pol­gári iskolai bizonyítványt óhajta nak nyerni, azok kötelesek rendes tanulóul beiratkozni. Természetes, hogy magasabb osztályokra nézve a korhatár is fokozatosan emel­kedik. Magánvizsgát a poigári iskola I. osztályából általános szabály* szerint tehát az lehet, ki legalább is 12. életévét és fokozatosan feljebb — betöltötte. Mivel a nyelvekből a rendes- tanulókkal elvégzett olvasmányok anyaga a magántanulóktól is meg­követelendő, azért a magántanuló az Írásbeli vizsgálat megkezdése

Next

/
Thumbnails
Contents