Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-10-07 / 72. szám

Ctvenkilencedik évfolyam. 72 szám. Sátoraljaújhely, 1928. október 7. Megjelenik hetenként kétsier eserdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. adv) I Zemplén Elöflnetéel ár : Negyedévre. . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jjj négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. aiám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Trianon reviziójánoh realizálása Irta : Ivánffy János A mi nemes lordunk fel lépése előtt és azután nap nap mellett a trianoni béke szerződés revíziójáról beszé­lünk, de hogy a revízió kér­dését hol kellene tulajdonkép­pen megragadni, arról annál kevesebb szó esik. E kérdés már nem annyira a szavak, mint inkább a tettek birodal­mába tartoznék. A régi világban a város­tromlás titka és nyitja az volt, hogy az ostromló sereg ki­kereste a beveendő vár leg­gyengébb és legnehezebben megvehető pontját. Ha ezt megtalálta, akkor mára munka felét elvégezte. Egy fiatal, igen tehetséges publicistának, Oláh György­nek érdeme az, hogy e na­pokban a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában megje­lent, kitűnő tollal megirt könyvében: „Jajkiáltása Rut- hénföldről“ a trianoni kon- tármü legmegsebezhetőbb Ac- hilles-sarkát helyszíni tanul­mányok és tapasztalatok se­gélyével megtalálta. Oláh György a Felföld fia. ismeri és szereti a ruthén né­pet. Nem idegenként látogatta meg a Ruthénföldet, hazament a múlt évben, amikor azt a legszélsőbb Verhovináig beu­tazta. Tapasztalatairól számot ad megragadó képekben, me­lyekben kimutatja, mennyire nincs a cseheknek semmi jog­címük arra nézve, hogy a nagy-szláveszme képviselőjéül feltolják magukat és mennyire lejáratták ez eszmét, feltéve azt, hogy ez Felvidékünkön itt ott mégis halványan élt volna, ők maguk 10 észtén dós garázdálkodásuk alatt. Metsző gúnnyal bemutatja a Felföld jött-ment uj uralkodó osztályát, a skizmatikus moz­galom csődjét és lelkesen a görög katolikus papság hero­ikus és diadalmas küzdelmét, az amerikai ruthénségnek a háború előtti anyaországtól való elidegenedését, melyért a felelősség tagadhatatlanul bennünket, magyarokat terhel, kik ott a nagyorosz propa­ganda ellen hatályos fegyve­rekkel nem küzdöttünk, a Rothermere akció lelkeket felébresztő és felvillanyozó ha­tását a Felvidéken, Heatcotle diadalmastanulmányutját, Kur- tyák Jánost, a ruthén nép egyszerű fiát, ki uj Toldi Miklós legyőzhetetlen erejé­vel készül a ruthén szabadság porba és sárbafult harangját vir­radatra megkonditani. Mind­ezzel, nem is beszélve a könyv színes és kifejező nyelvéről, igen érdemes és értékes mun­kát végzett Oláh György. De nem ez az ő főérdeme, hanem az a könyvét bevezető pár fejezet, amelyben a rut­hén kérdést politikailag tár­gyalja, kimutatván azt, hogy az az önzetlenség, mellyel a magyar intelligencia harcolt ezért a kis keleti nemzetisé­gért, még sem sugárzik szét a semmibe, hanem megmaradt, elraktározódott mélyebb réte­gekbe, mint a napsugár ka­lóriái a föld mélyébe. És most mégis csak történelem formáló erővé lesz! Az lesz, mert a Ruthénföldön fordul meg a cseh-szlovák khimérának és ezzel együtt a békeszerződés néven ismert torz és kontár­munkának sorsa, sőt ennél is több, a megdőlése! Szinte jó, hogy a cseh gazdálkodás, a nagyszláv győ­zelem a ruthéneket nyomorí­totta meg legjobban, azt a nemzetet, amelynek a béke- szerződés legtöbb jogot adott, mert a cseh eljárás egyenesen világskandalum számba jő, az egész világ becsülete függ attól, hogy e skandalum re- paráltassék, és a világszédel­gés megszűnjék. Az önmagá­ban véve kicsiny ruthénkérdés az a kő, melyet megingatva, az egész agyaglábon álló tá­kolmány megdől és itt van szükségképpen a revízió. Oláh könyvében idézi a szerződésnek a ruthéneknek a legkiilömb és legszélsősé gesebb függetlenséget bizto­sitó pontjait és Millerand ki­sérő levele alapján kimutatja annak elvitázhatatlan és meg­dönthetetlen igazságát, hogy a ruthénség maga dönthet sorsa fölött! Kimutatja azt is, hogy a békeszerződés francia előadói maguk is Magyaror­szágnak Ítélték annak idejében a Ruthénföldet, mert átérez- ték azt, hogy mi sem indo kolja az akkori pillanatnyi politikai helyzeten kivüi a ruthénségnek Cseh-Szlováki- ához való csatolását és ez merőben erőszakolt. Végül térképpel illusztrálva beszámol a szerző arról, mekkora auto­nóm területet követel a rut­hén nép és ebből leolvashat­juk, hogy e tartomány, mely önsorsa felett határozni min­den kétségen kívül jogosult, elvesztett Felföldünknek úgy­szólván fele. Kimutatja végül ía szerző, hogy elérkezett annak ideje, hogy a ruthénség szerződé­sileg biztosított jogával, a népszavazással élhessen. A pitísburgi egyezmény ideje is ez évben lejár, pedig ez a tótságnak összehasonlíthatat­lanul kevesebb jogot ad. íme adva van a revizió realizásá- .nak kiinduláspontja. Városi Közgyűlés 58 ésfél százalék lesz a jövő évi pótadó. — Változatlanul elfogadta a képviselőtestület a/ 1929. évi költségvetést. — Az uj virilisek. Saujhely, 1928 okt. 4. A szokottnál is kisebb érdeklő­dés kisérte a város ma délutáni képviselőtestületi közgyűlését, me­lyet négy órakor nyitott meg dr. Orbán Kálmán polgármester. — Mintha bizonyos fásultság volna észlelhető, nemcsak a nehéz sors­ban élő város közönsége, hanem a képviselőtestület körében is. — Vagy azért van ez, mert a képvi selőtestület meg van arról győ­ződve, hogy a város vezetősége: a polgármester, a városi tanács, a főszámvevő, a pénzügyi bizottság csak olyan terheket nehezítenek a közönség vállaira, melyek elkerül­hetetlenek a város háztartásában, az intézmények fentartása érdeké­ben ? Ez a felfogás vonult végig a polgármester expozéján is, mely- lyel bevezette a város jövő évi költségvetésének tárgyalását, meg­indokolta az emelkedéseket, a kiadási tételek szükségességét, az ötvennyolc és fél százalékos pót­adót, melynek kivetése tüntetheti el a költségvetési deficitet. Egyik legsúlyosabb uj terhe a költségvetésnek az államrendőrségi ! hozzájárulás, mely a mostani pót­adóval szemben erősen emeli a j jövő évi pótadó %-át. A költségvetés összeállításának nagy munkáját a tőle már meg- j szokott pontosság és precizitással i László Ferenc főszámvevő végezte s ö ismertette a képviselőtestület előtt. A költségvetéshez egyedül dr. Dubay István képviselőtestületi tag szólt hozzá. Kifogásolta, hogy a költségvetést ezuttat sem nyomatta ki a város, lehetetlenné téve, hogy a képviselőtestületi tagok azt már a közgyűlést előzőleg áttanulmár nyozhassák s a rendelkezésükre bocsátott számszerű adatok alap­ján bírálhassák felül. A város ne­héz helyzetét ecsetelő reflexiókat fűz a költségvetéshez, kifejtve azon véleményét, hogy Ujhely vá­rosának különösen is nehéz hely­zete, polgárainak teljesítő képes­sége nem vétetett eléggé figye­lembe a költségvetés megállapítá­sánál. Ezt igazolja az adók minden vonalon való emelésével kapcso­latosan az adóbehajtás költségeinek a mostani évvel szemben sokkalta nagyobb összegben való felvétele* Indítványozza, hogy a költség- vetés vétessék le a napirendről, adassék vissza a pénzügyi bizott­ságnak a lehetségesnek mutatkozó redukciók keresztülvitele céljából. A polgármester felvilágosításaira azonban a képviselőtestület minden további hozzászólás nélkül a költ­ségvetést úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Hasonlóan a Közmüvek jövő évi költségvetését. Jóllehet a Köz­müvek költségvetésének jövő évi büdzséjét erősen igénybe veszi a Speyer-kölcsön annuitása, mégis 54 ezer pengővel járul a város háztartási szükségleteihez. Dr. Dubay István képviselőtes-

Next

/
Thumbnails
Contents