Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-10-07 / 72. szám
Ctvenkilencedik évfolyam. 72 szám. Sátoraljaújhely, 1928. október 7. Megjelenik hetenként kétsier eserdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. adv) I Zemplén Elöflnetéel ár : Negyedévre. . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jjj négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. aiám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Trianon reviziójánoh realizálása Irta : Ivánffy János A mi nemes lordunk fel lépése előtt és azután nap nap mellett a trianoni béke szerződés revíziójáról beszélünk, de hogy a revízió kérdését hol kellene tulajdonképpen megragadni, arról annál kevesebb szó esik. E kérdés már nem annyira a szavak, mint inkább a tettek birodalmába tartoznék. A régi világban a várostromlás titka és nyitja az volt, hogy az ostromló sereg kikereste a beveendő vár leggyengébb és legnehezebben megvehető pontját. Ha ezt megtalálta, akkor mára munka felét elvégezte. Egy fiatal, igen tehetséges publicistának, Oláh Györgynek érdeme az, hogy e napokban a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában megjelent, kitűnő tollal megirt könyvében: „Jajkiáltása Rut- hénföldről“ a trianoni kon- tármü legmegsebezhetőbb Ac- hilles-sarkát helyszíni tanulmányok és tapasztalatok segélyével megtalálta. Oláh György a Felföld fia. ismeri és szereti a ruthén népet. Nem idegenként látogatta meg a Ruthénföldet, hazament a múlt évben, amikor azt a legszélsőbb Verhovináig beutazta. Tapasztalatairól számot ad megragadó képekben, melyekben kimutatja, mennyire nincs a cseheknek semmi jogcímük arra nézve, hogy a nagy-szláveszme képviselőjéül feltolják magukat és mennyire lejáratták ez eszmét, feltéve azt, hogy ez Felvidékünkön itt ott mégis halványan élt volna, ők maguk 10 észtén dós garázdálkodásuk alatt. Metsző gúnnyal bemutatja a Felföld jött-ment uj uralkodó osztályát, a skizmatikus mozgalom csődjét és lelkesen a görög katolikus papság heroikus és diadalmas küzdelmét, az amerikai ruthénségnek a háború előtti anyaországtól való elidegenedését, melyért a felelősség tagadhatatlanul bennünket, magyarokat terhel, kik ott a nagyorosz propaganda ellen hatályos fegyverekkel nem küzdöttünk, a Rothermere akció lelkeket felébresztő és felvillanyozó hatását a Felvidéken, Heatcotle diadalmastanulmányutját, Kur- tyák Jánost, a ruthén nép egyszerű fiát, ki uj Toldi Miklós legyőzhetetlen erejével készül a ruthén szabadság porba és sárbafult harangját virradatra megkonditani. Mindezzel, nem is beszélve a könyv színes és kifejező nyelvéről, igen érdemes és értékes munkát végzett Oláh György. De nem ez az ő főérdeme, hanem az a könyvét bevezető pár fejezet, amelyben a ruthén kérdést politikailag tárgyalja, kimutatván azt, hogy az az önzetlenség, mellyel a magyar intelligencia harcolt ezért a kis keleti nemzetiségért, még sem sugárzik szét a semmibe, hanem megmaradt, elraktározódott mélyebb rétegekbe, mint a napsugár kalóriái a föld mélyébe. És most mégis csak történelem formáló erővé lesz! Az lesz, mert a Ruthénföldön fordul meg a cseh-szlovák khimérának és ezzel együtt a békeszerződés néven ismert torz és kontármunkának sorsa, sőt ennél is több, a megdőlése! Szinte jó, hogy a cseh gazdálkodás, a nagyszláv győzelem a ruthéneket nyomorította meg legjobban, azt a nemzetet, amelynek a béke- szerződés legtöbb jogot adott, mert a cseh eljárás egyenesen világskandalum számba jő, az egész világ becsülete függ attól, hogy e skandalum re- paráltassék, és a világszédelgés megszűnjék. Az önmagában véve kicsiny ruthénkérdés az a kő, melyet megingatva, az egész agyaglábon álló tákolmány megdől és itt van szükségképpen a revízió. Oláh könyvében idézi a szerződésnek a ruthéneknek a legkiilömb és legszélsősé gesebb függetlenséget biztositó pontjait és Millerand kisérő levele alapján kimutatja annak elvitázhatatlan és megdönthetetlen igazságát, hogy a ruthénség maga dönthet sorsa fölött! Kimutatja azt is, hogy a békeszerződés francia előadói maguk is Magyarországnak Ítélték annak idejében a Ruthénföldet, mert átérez- ték azt, hogy mi sem indo kolja az akkori pillanatnyi politikai helyzeten kivüi a ruthénségnek Cseh-Szlováki- ához való csatolását és ez merőben erőszakolt. Végül térképpel illusztrálva beszámol a szerző arról, mekkora autonóm területet követel a ruthén nép és ebből leolvashatjuk, hogy e tartomány, mely önsorsa felett határozni minden kétségen kívül jogosult, elvesztett Felföldünknek úgyszólván fele. Kimutatja végül ía szerző, hogy elérkezett annak ideje, hogy a ruthénség szerződésileg biztosított jogával, a népszavazással élhessen. A pitísburgi egyezmény ideje is ez évben lejár, pedig ez a tótságnak összehasonlíthatatlanul kevesebb jogot ad. íme adva van a revizió realizásá- .nak kiinduláspontja. Városi Közgyűlés 58 ésfél százalék lesz a jövő évi pótadó. — Változatlanul elfogadta a képviselőtestület a/ 1929. évi költségvetést. — Az uj virilisek. Saujhely, 1928 okt. 4. A szokottnál is kisebb érdeklődés kisérte a város ma délutáni képviselőtestületi közgyűlését, melyet négy órakor nyitott meg dr. Orbán Kálmán polgármester. — Mintha bizonyos fásultság volna észlelhető, nemcsak a nehéz sorsban élő város közönsége, hanem a képviselőtestület körében is. — Vagy azért van ez, mert a képvi selőtestület meg van arról győződve, hogy a város vezetősége: a polgármester, a városi tanács, a főszámvevő, a pénzügyi bizottság csak olyan terheket nehezítenek a közönség vállaira, melyek elkerülhetetlenek a város háztartásában, az intézmények fentartása érdekében ? Ez a felfogás vonult végig a polgármester expozéján is, mely- lyel bevezette a város jövő évi költségvetésének tárgyalását, megindokolta az emelkedéseket, a kiadási tételek szükségességét, az ötvennyolc és fél százalékos pótadót, melynek kivetése tüntetheti el a költségvetési deficitet. Egyik legsúlyosabb uj terhe a költségvetésnek az államrendőrségi ! hozzájárulás, mely a mostani pótadóval szemben erősen emeli a j jövő évi pótadó %-át. A költségvetés összeállításának nagy munkáját a tőle már meg- j szokott pontosság és precizitással i László Ferenc főszámvevő végezte s ö ismertette a képviselőtestület előtt. A költségvetéshez egyedül dr. Dubay István képviselőtestületi tag szólt hozzá. Kifogásolta, hogy a költségvetést ezuttat sem nyomatta ki a város, lehetetlenné téve, hogy a képviselőtestületi tagok azt már a közgyűlést előzőleg áttanulmár nyozhassák s a rendelkezésükre bocsátott számszerű adatok alapján bírálhassák felül. A város nehéz helyzetét ecsetelő reflexiókat fűz a költségvetéshez, kifejtve azon véleményét, hogy Ujhely városának különösen is nehéz helyzete, polgárainak teljesítő képessége nem vétetett eléggé figyelembe a költségvetés megállapításánál. Ezt igazolja az adók minden vonalon való emelésével kapcsolatosan az adóbehajtás költségeinek a mostani évvel szemben sokkalta nagyobb összegben való felvétele* Indítványozza, hogy a költség- vetés vétessék le a napirendről, adassék vissza a pénzügyi bizottságnak a lehetségesnek mutatkozó redukciók keresztülvitele céljából. A polgármester felvilágosításaira azonban a képviselőtestület minden további hozzászólás nélkül a költségvetést úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Hasonlóan a Közmüvek jövő évi költségvetését. Jóllehet a Közmüvek költségvetésének jövő évi büdzséjét erősen igénybe veszi a Speyer-kölcsön annuitása, mégis 54 ezer pengővel járul a város háztartási szükségleteihez. Dr. Dubay István képviselőtes-
