Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-09-26 / 69. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1928 szeptember 26 Szobotich Emil kerületi testneve­lési felügyelőt, Taugner József vármegyei testnevelési felügyelőt, Köröm László járási testnevelési felügyelőt, Fejér Andor főszolga­bírót hivatali személyzetével, Ko- czán Gáspár főispáni titkárt, Veres Viktor községi főbírót, Hartwogel Ferenc községi főjegyzőt, Hubay Kálmán tarcali főjegyzőt s igen nagy számban Tokaj és a járás intelligenciáját. Az ünnepséget dr. Szirmay Ist­ván vármegyei t. főügyész nyi­totta meg a következő lelkes han­gulatot teremtő, tetszésnyilvání­tástól sokszor megszakított s a vármegyei leventesereg buzditá sára itt egész terjedelmében kö­zölt beszéddel: Kedves Leventék! Ha a »levente“ szót hallom, mindig az Arany János gyönyörű­séges hőskölteménye: Toldi jut eszembe. Pedig a levente nevet nem eb­ben a könyvben olvastam először. Már előbb is tanultam, hogy hon­foglaló Árpád apánk legidősebb fiát is Leventének hívták. Talán azért, mert ez a Levente még a bolgárokkal Etelközben vívott harcokban elesett s igy a honfoglalásban neki már része nem volt, vagy talán azért, mert a Toldi versben van írva és a levente szó mint rim ismételten csendül meg a verssorok végén és a rímek ma­radandóbban bevésődnek füleink­be, mondom, a levente szó nekem mindjárt Toldit juttatja eszembe- Pedig régen volt az, körülbelől 50 esztendeje, mikor kis diák korom­ban először olvastam azt a gyö nyörü leírást a forró nyári napon béreseivel együtt gyűjtő, kaszáló suhanc Toldi Miklósról, aki akkor is talpon van, mikor a többi már kidőlt a hőségtől. Talpon van és a széles országutra messze-messze bámul, mintha más mezőkre vágyna e határról. Mind figyel, mit néz Toldi e hamvas országúton. A Laczfi nádor közeledő kevély hadát, amely mikor hozzá ér, ilyen sóhajtás kél a fru szivéből: Szép magyar leventék, aranyos vitézek Jaj be keservesen, jaj be busán nézlek. Azután még: Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, Szép magyar vitézek, aranyos leventék Hát mondom, ez a kép tűnik mindannyiszor elém, ha a levente szót hallom, ha leventéket látok. Ezek a rimek csendülnek meg a fülemben. S ha már a gondolat Toldit juttatja eszembe, feltűnik előttem Toldinak a képe is, az a képe, mikor a pesti temetőben találkozik a fájdalmas szivü anyá­val, akinek két fiát gyilkolta le a Duna szigetében öklelődző cseh és — a költő szerint — igy szól a siránkozó asszonyhoz: ... ne sírjon kigyelmed, Csak nem támad már fel a két vitéz [gyermek; De ne legyen nekem az Isten Istenem Ha bosszút nem állok érettük a esetien. Hogy azután mit csinált Toldi Miklós a gyilkos csehvel, azt ti is ép olyan jól tudjátok, mint én; hisz a nagyerejü Toldi Miklós volt az a magyar levente, akinek em­lékét a Tisza partján évszázadokon át a szájhagyomány tartotta fenn és vitézi tetteit talán még most is emlegetik. Ha még is volna valaki, aki nem tudná köztetek, hát megmon­dom, hogy Toldi Miklós beváltotta Ígéretét, megbosszulta a szegény asszonyt és annak rendje-módja szerint kiszabta a csehet. Mert ilyenek voltak a régi ma­gyar leventék: erősek, nemes szi- vüek, minden aljas bűnnek bátor megtorlói. Érzitek-e fiuk, hogy utódai vagytok a régi leventéknek? Meg­dobban-e szivetek a Toldi Miklós emlékére? Persze, hogy érzitek, persze, hogy megdobban a szivetek, hi­szen ha nem úgy volna, nem vol­nátok igazi leventék, nem volnátok apáitoknak igazi fiail Mert leventék voltak a ti apáitok, dédapáitok, mindenféle őseitek, akik fegyvert fogtak és vérüket ontották, ha veszélyben volt a haza ; ha pedig békés idők jártak, levente játékokban gyakorolták magukat. Hallgassátok esak meg mit ir Dugonics András „Etelka" cimü könyvében, amelyet még 1791-ben nyomtattak ki: „Vélekedjenek má­sok a Levente szóról akármiké­pen, elég az, hogy még most is fennforog a Tisza-mellékieknél azon játék, melyet a felövedzett ifjak ,Leventásnak‘ mondanak. E nem másból áll, hanem bajnoki birokózásból.“ Hát ebből láthatjátok, hogy a Levente szó és a leventés visel­kedés milyen régen gyökeret vert már a magyar nép lelkében. Ezt pedig azért mondtam el nektek, mert biztosan tudom, hogy van­nak gonosz szándékú emberek, akik bujtogotnak a levente intéz­mény ellen, akik el akarják venni kedveteket a levente szolgálattól. Biztosan sugdosták már a ti fületekbe is, hogy milyen terhes a levente szolgálat, hogy nincs arra semmi szükség, hisz a parasztfiu egészséges testgyakorlat nélkül is, mindig a levegőn mozog, testi munkát végez, fejleszti az által is az erejét. Sőt talán suttogtak a fületekbe mást, gonosz, ostoba szavakat is, olyanokat, amilyeneket ellenségeink fizetett ügynökei hin­tenek el, hogy megmérgezzék vele a ti becsületes lelketeket. Biztosan suttogták már a ti fü­letekbe is, hogy csak azért végez­tetik veletek ezeket a katonás gyakorlatokat, mert a kormány megint háborúra gondol, megint vágóhidra akar vinni benneteket. Hát ha ilyeneket hallotok, büsz kén üssetek a melletekre és ke- vélyen vágjátok a szemébe a gyáva bujtogatóknak: Úgy van! Mi leventék vagyunk, mert levente volt az apánk is, meg a nagy­apánk is. Ha ők meg tudtak halni a hazáért, meg fogunk tudni mi is. Ki a levente ? A lelki és testi erejének tuda­tában lévő és azt az erőt a haza szolgálatába állító tiszta erkölcsű magyar legény! — Ez a levente! Mi a leventeintézmény ? A minden magyar legényben szunnyadó lelki és testi erőnek céltudatos kifejtése és a haza szol­gálatába állítása: ez a leventein­tézmény 1 Szeressétek és becsüljétek ezt az intézményt, mert ez által lesz­tek méltóvá apáitokhoz. Látjátok, hogy szüléitek, test­véreitek, rokonaitok, a veletek együtt érző hazafias társadalom milyen szeretettel, milyen büszke örömmel vesz körül benneteket. Azért, hogy rajtatok nem aranyos köntös ragyog, nem kócsagtollas kalpag díszíti fejeteket, nem tom­boló méneken ficánkoltok, mint a Laczfi nádor vitézei, csak olyan szépek, olyan kedvesek vagytok ti nekünk, mint a hajdankor pom­pás leventéi. Hazafias vállalatok : a Hubertus és az Északmagyarországi Kőbá­nya Társaság nagy áldozattal fel­építették ezt a csarnokot, hogy állandóan gyönyörködhessünk a ti ügyességetekben és szeretetünk nyilvánításával buzdíthassunk a további tökéletesedésre. Köszönet és hála illeti meg ezt a két vállalatot, mégis mikor az egyiknek nevét kimondom, egy bántó érzés és keserűség fogja el a szivemet. Északmagyarországi Kőbánya Társulat ?! Hiszen ennek a tár­sulatnak, ahogy én tudom, itt Tokajban, Tarcalon és Tállyán vannak a bányái. Hát itt van I Északmagyarország ? így tanultá­tok ti ezt ? Bele tudtok ti ebbe nyugodni ? Nem vagytok ti készek harcra, háborúra is, hogy Észak­magyarország megint a Kárpátok ormán és a Kárpátok alatt terül­jön el ? Én érzem, én tudom, hogy készek vagytok visszasze­rezni az ország régi határait és csak azt kérem a jó Istentől, hogy ha majd megindultok észak feléi „akkor én is köztetek lehetnék, szép magyar vitézek, aranyos le­venték." A nagy tetszéssel honorált be­széd s a Himnusz eléneklése után szebbnél-szebb, nagy szabatosság­gal keresztülvitt szakasz- és sza­badgyakorlatokat mutattak be a leventék. Majd atlétikai számok­ban keltek versenyre a kitűzött dijakért. A közönség mindvégig a legna­gyobb érdeklődéssel kisérte a ver­senyeket, nem fukarkodván a ki­érdemelt elismeréssel. Az ünnepséget Fejér Andor já rási főszolgabíró záróbeszéde fe­jezte be, melyben hazafias meleg­séggel mondott köszönetét a le­venteoktatóknak s a célt érintő megjelöléssel buzdította a leven­téket a további nemzetvédelmi érdekű munkásságra. A díjnyertesek a járás népszerű főszolgabirájának kezéből vették át kiérdemelt jutalmukat. Az uj tribün létesítéséhez a Hubertus és az Északmagyaror­szági Kőbánya Társaság járultak hozzá értékes anyagi támogatással. A járás derék jegyzői testüle­tének ugyancsak igen nagy érde­mei vannak a tokaji járási levente­ügy felvirágoztatásában. fa alsózempléni re/. Egyházmegye közgyűlése Az alsózemplénvármegyei ref. Egyházmegye Meczner Béla egy­házmegyei gondnok és Kiss Ernő esperes elnöklete alatt a múlt héten tartotta őszi közgyűlését. A sárospataki ref, főiskola ta­nácstermében tartott közgyűlésen j Bernáth Aladár alispán, Bessenyey Zénó képviselő és a lelkészi ka­ron kívül szép számmal jelentek i meg közéletünk kiválóságai. Az első napi ülésen Igaz József in- ; ditványt terjesztett elő az irány- : ban, hogy Szent István napja a rei. egyházakban is ünnepnapnak Felsőmagyarország legolcsóbb bevásárlási forrása! Dusán felszerelt raktár. Valódi angol férjiöl- töny, felöltő, zsakett és frakk szövetek nagy választékban. MOSKOblTS HERMAN SÁTORALJAUJELY Posztó és gyapjúszövet áruháza Rákóczi ucca (Kispiac) Szolid, szabott árak 1 — Alapítva 1906-ban. Szörmeraktár p kosztüm kelmék p szövet különlegességek állandó nagy választékban

Next

/
Thumbnails
Contents