Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-09-26 / 69. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1928 szeptember 26 Szobotich Emil kerületi testnevelési felügyelőt, Taugner József vármegyei testnevelési felügyelőt, Köröm László járási testnevelési felügyelőt, Fejér Andor főszolgabírót hivatali személyzetével, Ko- czán Gáspár főispáni titkárt, Veres Viktor községi főbírót, Hartwogel Ferenc községi főjegyzőt, Hubay Kálmán tarcali főjegyzőt s igen nagy számban Tokaj és a járás intelligenciáját. Az ünnepséget dr. Szirmay István vármegyei t. főügyész nyitotta meg a következő lelkes hangulatot teremtő, tetszésnyilvánítástól sokszor megszakított s a vármegyei leventesereg buzditá sára itt egész terjedelmében közölt beszéddel: Kedves Leventék! Ha a »levente“ szót hallom, mindig az Arany János gyönyörűséges hőskölteménye: Toldi jut eszembe. Pedig a levente nevet nem ebben a könyvben olvastam először. Már előbb is tanultam, hogy honfoglaló Árpád apánk legidősebb fiát is Leventének hívták. Talán azért, mert ez a Levente még a bolgárokkal Etelközben vívott harcokban elesett s igy a honfoglalásban neki már része nem volt, vagy talán azért, mert a Toldi versben van írva és a levente szó mint rim ismételten csendül meg a verssorok végén és a rímek maradandóbban bevésődnek füleinkbe, mondom, a levente szó nekem mindjárt Toldit juttatja eszembe- Pedig régen volt az, körülbelől 50 esztendeje, mikor kis diák koromban először olvastam azt a gyö nyörü leírást a forró nyári napon béreseivel együtt gyűjtő, kaszáló suhanc Toldi Miklósról, aki akkor is talpon van, mikor a többi már kidőlt a hőségtől. Talpon van és a széles országutra messze-messze bámul, mintha más mezőkre vágyna e határról. Mind figyel, mit néz Toldi e hamvas országúton. A Laczfi nádor közeledő kevély hadát, amely mikor hozzá ér, ilyen sóhajtás kél a fru szivéből: Szép magyar leventék, aranyos vitézek Jaj be keservesen, jaj be busán nézlek. Azután még: Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, Szép magyar vitézek, aranyos leventék Hát mondom, ez a kép tűnik mindannyiszor elém, ha a levente szót hallom, ha leventéket látok. Ezek a rimek csendülnek meg a fülemben. S ha már a gondolat Toldit juttatja eszembe, feltűnik előttem Toldinak a képe is, az a képe, mikor a pesti temetőben találkozik a fájdalmas szivü anyával, akinek két fiát gyilkolta le a Duna szigetében öklelődző cseh és — a költő szerint — igy szól a siránkozó asszonyhoz: ... ne sírjon kigyelmed, Csak nem támad már fel a két vitéz [gyermek; De ne legyen nekem az Isten Istenem Ha bosszút nem állok érettük a esetien. Hogy azután mit csinált Toldi Miklós a gyilkos csehvel, azt ti is ép olyan jól tudjátok, mint én; hisz a nagyerejü Toldi Miklós volt az a magyar levente, akinek emlékét a Tisza partján évszázadokon át a szájhagyomány tartotta fenn és vitézi tetteit talán még most is emlegetik. Ha még is volna valaki, aki nem tudná köztetek, hát megmondom, hogy Toldi Miklós beváltotta Ígéretét, megbosszulta a szegény asszonyt és annak rendje-módja szerint kiszabta a csehet. Mert ilyenek voltak a régi magyar leventék: erősek, nemes szi- vüek, minden aljas bűnnek bátor megtorlói. Érzitek-e fiuk, hogy utódai vagytok a régi leventéknek? Megdobban-e szivetek a Toldi Miklós emlékére? Persze, hogy érzitek, persze, hogy megdobban a szivetek, hiszen ha nem úgy volna, nem volnátok igazi leventék, nem volnátok apáitoknak igazi fiail Mert leventék voltak a ti apáitok, dédapáitok, mindenféle őseitek, akik fegyvert fogtak és vérüket ontották, ha veszélyben volt a haza ; ha pedig békés idők jártak, levente játékokban gyakorolták magukat. Hallgassátok esak meg mit ir Dugonics András „Etelka" cimü könyvében, amelyet még 1791-ben nyomtattak ki: „Vélekedjenek mások a Levente szóról akármiképen, elég az, hogy még most is fennforog a Tisza-mellékieknél azon játék, melyet a felövedzett ifjak ,Leventásnak‘ mondanak. E nem másból áll, hanem bajnoki birokózásból.“ Hát ebből láthatjátok, hogy a Levente szó és a leventés viselkedés milyen régen gyökeret vert már a magyar nép lelkében. Ezt pedig azért mondtam el nektek, mert biztosan tudom, hogy vannak gonosz szándékú emberek, akik bujtogotnak a levente intézmény ellen, akik el akarják venni kedveteket a levente szolgálattól. Biztosan sugdosták már a ti fületekbe is, hogy milyen terhes a levente szolgálat, hogy nincs arra semmi szükség, hisz a parasztfiu egészséges testgyakorlat nélkül is, mindig a levegőn mozog, testi munkát végez, fejleszti az által is az erejét. Sőt talán suttogtak a fületekbe mást, gonosz, ostoba szavakat is, olyanokat, amilyeneket ellenségeink fizetett ügynökei hintenek el, hogy megmérgezzék vele a ti becsületes lelketeket. Biztosan suttogták már a ti fületekbe is, hogy csak azért végeztetik veletek ezeket a katonás gyakorlatokat, mert a kormány megint háborúra gondol, megint vágóhidra akar vinni benneteket. Hát ha ilyeneket hallotok, büsz kén üssetek a melletekre és ke- vélyen vágjátok a szemébe a gyáva bujtogatóknak: Úgy van! Mi leventék vagyunk, mert levente volt az apánk is, meg a nagyapánk is. Ha ők meg tudtak halni a hazáért, meg fogunk tudni mi is. Ki a levente ? A lelki és testi erejének tudatában lévő és azt az erőt a haza szolgálatába állító tiszta erkölcsű magyar legény! — Ez a levente! Mi a leventeintézmény ? A minden magyar legényben szunnyadó lelki és testi erőnek céltudatos kifejtése és a haza szolgálatába állítása: ez a leventeintézmény 1 Szeressétek és becsüljétek ezt az intézményt, mert ez által lesztek méltóvá apáitokhoz. Látjátok, hogy szüléitek, testvéreitek, rokonaitok, a veletek együtt érző hazafias társadalom milyen szeretettel, milyen büszke örömmel vesz körül benneteket. Azért, hogy rajtatok nem aranyos köntös ragyog, nem kócsagtollas kalpag díszíti fejeteket, nem tomboló méneken ficánkoltok, mint a Laczfi nádor vitézei, csak olyan szépek, olyan kedvesek vagytok ti nekünk, mint a hajdankor pompás leventéi. Hazafias vállalatok : a Hubertus és az Északmagyarországi Kőbánya Társaság nagy áldozattal felépítették ezt a csarnokot, hogy állandóan gyönyörködhessünk a ti ügyességetekben és szeretetünk nyilvánításával buzdíthassunk a további tökéletesedésre. Köszönet és hála illeti meg ezt a két vállalatot, mégis mikor az egyiknek nevét kimondom, egy bántó érzés és keserűség fogja el a szivemet. Északmagyarországi Kőbánya Társulat ?! Hiszen ennek a társulatnak, ahogy én tudom, itt Tokajban, Tarcalon és Tállyán vannak a bányái. Hát itt van I Északmagyarország ? így tanultátok ti ezt ? Bele tudtok ti ebbe nyugodni ? Nem vagytok ti készek harcra, háborúra is, hogy Északmagyarország megint a Kárpátok ormán és a Kárpátok alatt terüljön el ? Én érzem, én tudom, hogy készek vagytok visszaszerezni az ország régi határait és csak azt kérem a jó Istentől, hogy ha majd megindultok észak feléi „akkor én is köztetek lehetnék, szép magyar vitézek, aranyos leventék." A nagy tetszéssel honorált beszéd s a Himnusz eléneklése után szebbnél-szebb, nagy szabatossággal keresztülvitt szakasz- és szabadgyakorlatokat mutattak be a leventék. Majd atlétikai számokban keltek versenyre a kitűzött dijakért. A közönség mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel kisérte a versenyeket, nem fukarkodván a kiérdemelt elismeréssel. Az ünnepséget Fejér Andor já rási főszolgabíró záróbeszéde fejezte be, melyben hazafias melegséggel mondott köszönetét a leventeoktatóknak s a célt érintő megjelöléssel buzdította a leventéket a további nemzetvédelmi érdekű munkásságra. A díjnyertesek a járás népszerű főszolgabirájának kezéből vették át kiérdemelt jutalmukat. Az uj tribün létesítéséhez a Hubertus és az Északmagyarországi Kőbánya Társaság járultak hozzá értékes anyagi támogatással. A járás derék jegyzői testületének ugyancsak igen nagy érdemei vannak a tokaji járási leventeügy felvirágoztatásában. fa alsózempléni re/. Egyházmegye közgyűlése Az alsózemplénvármegyei ref. Egyházmegye Meczner Béla egyházmegyei gondnok és Kiss Ernő esperes elnöklete alatt a múlt héten tartotta őszi közgyűlését. A sárospataki ref, főiskola tanácstermében tartott közgyűlésen j Bernáth Aladár alispán, Bessenyey Zénó képviselő és a lelkészi karon kívül szép számmal jelentek i meg közéletünk kiválóságai. Az első napi ülésen Igaz József in- ; ditványt terjesztett elő az irány- : ban, hogy Szent István napja a rei. egyházakban is ünnepnapnak Felsőmagyarország legolcsóbb bevásárlási forrása! Dusán felszerelt raktár. Valódi angol férjiöl- töny, felöltő, zsakett és frakk szövetek nagy választékban. MOSKOblTS HERMAN SÁTORALJAUJELY Posztó és gyapjúszövet áruháza Rákóczi ucca (Kispiac) Szolid, szabott árak 1 — Alapítva 1906-ban. Szörmeraktár p kosztüm kelmék p szövet különlegességek állandó nagy választékban
