Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-09-19 / 67. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1928 szeptember 19 mert Tokajhegyaljának amúgy is ötféle — essencia, asszú, máslás, fordítás, szamorodni — csemege­bora van. Szabó Sándor sáros­pataki ny. egyetemi m. tanár és még többek hozzászólása után a tolcsvaiak visszavonták indítvá­nyukat. Az Osztály végül Constantin Géza indítványára elhatározta, hogy a földmivelésügyi miniszté­riumnak küldendő felterjesztésében állást foglal a mustbesüritésnek a Tokajhegyaljára való kiterjesztése ellen. Nem véleményezi a besű­rített musttal való borjavitást, mert a tokajhegyaljai borra — a be­érkezett jelentések szerint — az nem előnyös, sőt egyenesen hát­rányos. A sűrített musttal javított borok nehezen értékesíthetők, mert a szállítások alkalmával ezek a borok megtörnek, erjedésnek indulnak s ezenfelül a musttal való borjavitás alkalmával a bor­ban kelleténél több savgyülemlik össze. GyúgyfQpdű és szénbánya vár tökére és feltárásra a Ronyuaparton Lapunk hasábjain igen sok cikk jelent már meg az idegenforgalom fejlesztésről és a város természet­adta értékeinek feltárásáról és ér­tékesítéséről. A miskolci Reggeli Hírlapban két cikkben is visszhangra talál a megindult, de igen lassú meder­ben haladó akció. A miskolciak ugyanis a regéci vár falai közt és az újhelyi ma­gashegyi Szélt József kilátótorony­ban voltak vendégei az újhelyi turistáknak, akik úgy a miskolci, mint a debreceni és budapesti turistákat kalauzolták a működési területük egy részén. E látogatás ról Truszkovszky Gyula dr. számol be a következőkben: A regéci vár falai közt s az újhelyi Magashegyen épített kilá­tótornyában fogadta a MTE sá­toraljaújhelyi osztálya Budapestről, Debrecenből és Miskolcról érke­zett vendégeit s kalauzolta végig működési területe egy részén. A vendégturistákat meglepte a vidék elbájoló szépsége s az említett hegyek kúpjáról nyíló kilátás. A kirándulás minden résztvevője örömmel készül újabb hegyaljai kirándulásra. A vendéglátók pe­dig készséggel adták meg felvilá­gosításaikat a fiatal osztály s a város irányadó köreinek Sátoral­jaújhely idegenforgalmának elő­mozdítására vonatkozó terveit ille­tőleg. El kell ismernünk, hogy a ter­vek reálisak s megvalósításuknak nagyobb akadálya az anyagiak szempontjából sincs. A turista osztály működésének alapjául már meglevő alkotásait az 510 m. magas Magashegyre épített kilátó- tornyot, a hozzávezető egy órai kényelmes sétába kerülő turista utat s a belőle kiinduló rövidebb utjelzéseket tekinti. Elsősorban tehát a Magashegyről Háromhuta község érintésével a regéci várban s onnan Fony állomásra vezető utat akarja jelezni, ami egynapi járás a némileg edzett turistának. Szó van továbbá ez útvonal kö­zepén, Háromhután egy turista szállás berendezéséről, amelyből, amennyiben a környékbeli erdő- birtokosok erre engedélyt adnak — jól jelzett turista utak vezet­nének a környék nevezetesebb pontjaira. Ha e terv megvalósul, az Eper­jes—tokaji hegység déli része kétségen kívül be fog kapcsolódni az országos turista forgalomba s nemcsak a közeli Miskolc, Diós­győr Nyíregyháza és Debrecen, de Budapest turistái is szívesen fogják felkeresni e gyönyörű tájat. A Háromhután létesítendő turista központ kedveidé válása remélhe­tőleg azt is fogja eredményezni, hogy a kies fekvésű községet a nyaralók is fel fogják keresni s az országnak eggyel több vidéke lesz nyaralásra alkalmas. Azonban a város közvetlen kör­nyékén tervbe van véve egy nya­raló telep létesítése. A nyaralóte­lep helyéül a mozgalom vezetői, akik a város legtekintélyesebb polgárai közé tartoznak, a Szár hegy, Magashegy, Sátorhegy és Várhegy között elterülő festői Májuskut-völgyet szemelték ki, a mely egyrészt közelségénél, más­részt kitűnő klímájánál fogva erre a legalkalmasabb. Igen komoly mozgalom indult meg egy strand-fürdő létesítésére is. A fürdő tervezői rövidesen el­jönnek a miskolci strand-fürdő tanulmányozására, miután azt tart­ják az Összes hasonló fürdők közt a legsikerültebb alkotásnak. Ezen alkotások létesítése áltaj megteremtvén az idegenforgalom fejlesztésének alapfeltételeit, össze­köttetésbe akarnak lépni egyrészt Miskolccal, mint a jelenlegi Észak- magyarország Idegenforgalmi Köz­pontjának, másrészt Északmagyar- ország többi nagyobb városainak idegenforgalma fejlesztésére hiva­tott tényezőivel a közös propagan­dában való együttműködés céljá­ból. Tervbevették az északmagyar­országi idegenforgalmi szövetség helyi osztályának megszervezését és idegenforgalmi iroda felállítását. Örömmel üdvözöljük Sátoralja­újhely városának e célkitűzését an­nak hozzáadásával, hogy nézetünk szerint is ez egyedül az eredmény­nyel kecsegtető ut az idegenfor galom előmozdítására. Először al­kotni, azután az alkotások s a ter­mészeti szépségek és egyéb neve­zetességek ismertetésére szövet­kezni a közelső országrész] más városaival, majd az egész ország­részek munkáját a székesfőváros vezetésével összhangba hozni: ez bármely város idegenforgalma meg­teremtésének legtermészetesebb módja. Egernek, Mezőkövesdnek, Gyön gyösnek, Ptitnoknak stb. csatla­koznia kell e mozgalomhoz s a környék legnagyobb városának Miskolcnak, mint természetes köz­pontnak vezetése alatt megindí­tani a legintenzivebb propagandát, melynek eredménye kétségen kí­vül nem fog elmaradni. Egy másik cikkben következők­ben számolnak be a miskolciak: Sátoraljaújhely — gy< gyfürdő. Magyar Gráz a Sátorhegy aljá ban, a Némahegy tövében, a Köves­hegy szomszédságában. Tetszetős gondolat. A hegyek csodaszépek, ózondus levegője, a Hegyalja ragyogó napja sokat igér. Strandfürdőt kell épí­teni és Ujhelybe kell édesgetni a környéket és azután, ha a város lakossága utolsó erőfeszítésével áldozatokat hoz a villanegyedért, készen áll majd a magyar Gráz, szép lesz, kellemes lesz és meg­vetették a mostani sivárság között a jövő alapját. És hátha a Sátorhegy ózondus levegője mellett, árnyas fáin kívül más kincset is rejteget. Régi Írások mondják, hogy Ujhelyben valami­kor gyógyhatású viz csörgedezett. Keresd a fekete gyémántot t A magyar Gráz még gyógyfür- j dővé is kinőheti magát. Meg keli j vizsgáltatni a vizeket és hátha az j előbuggyanó forrás kincseket ont- i hat az elszegényedett városra. És lehet, hogy a Sátorhegy ha- ; talmas, messzenyuló háta más értékeket is takar. Fekete gyémán­tot sejtenek a hegység gyomrában. Komoly hozzáértők szerint azért van a Sátorhegy tetején sok for­rás, mert a hegy belsejében szén- és palarétegek vannak. Ki kell bontani a hegyek gyomrát. Ezek nem eresztik át a vizet. Lehetséges, hogy igazuk van azok­nak, akik ezt gondolják, mint ahogy igazuk lehet azoknak is, akik a magyar Gráz kiépítésétől jövőt és fejlődést remélnek. fl Magyar Hét munkája megindult Országos mozgalom a magyar ipar és mezőgazdaság párto lására.' A miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamara szervező bizottságai meg­alakulnak. Magyarország évi külkereske­delmi mérlege többszáz millió pengővel passzív, ami azt jelenti, hogy évenkint többszáz millió pengővel leszünk szegényebbek, holott ezen összeg sokezer magyar családnak adhatna kenyeret és teremthetne biztos megélhetést. Magyarország minden polgárá­nak érdeke, sőt kötelessége, hogy az általa árukra amugyis kiadandó minden fillérrel az ország gazda­sági erősödését segítse elő. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a magyar társadalom minden ré­tege összefog é6 egyakarással minden árucikkben, minden ipar­ágban a magyar munkát, a ma­gyar árut keresi, kívánja, sőt kö­veteli. Ennek elgondolásával Magyar- ország kereskedelmi és iparka­marái, valamint az összes orszá­gos jellegű gyáripari, kézműves­ipari és kereskedelmi érdekkép­viseletei, a mezőgazdasági érdek- képviseletek lelkes bekapcsolódása mellett elhatározták a kereskede­lemügyi miniszter elnöklete alatt tartott ülésen, hogy a magyar gyártmányú áruk népszerűsítése érdekében közös erőyel országos jellegű „Magyar Hetet* rendez­nek november 3-tól 11-ig. A „Magyar Hét“ célja: 1. bemutatni az ország lakos­ságának, mit termel a magyar gyári és kézműipar: valamint a magyar mezőgazdaság; ezzel egy­idősen 2. meggyőzni a közönséget a magyar ipari és mezőgazdasági SBF Felsőmagyarország legolcsóbb bevásárlási forrása! Dusán felszerelt raktár. Valódi angol JérJiöl- töny, Jelöltő, zsakett és Jrakk szövetek nagy választékban. MOSKOVITS MERMAN SÄTORALJAUJEL? Posztó és gyapjúszövet áruháza Rákóczi ucca (Kíspiac) Szolid, szabott árak! — Alapítva 1906-ban. Szörmeraktár p kosztüm kelmék p szövet különlegességek állandó nagy választékban j

Next

/
Thumbnails
Contents