Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-08-26 / 61. szám
Ctvenkilencedik évfolyam. 61 szám. Sátoraljaújhely, 1928. augusztus 26. Megjalenlk'lietenkónt kétszer Bierdi.ii óa ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Wyllttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. sssm FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. az iskola és ez is legnagyobb részben portugál nyelvű iskola. A kivándorló magyarok gyermekei tehát ezelőtt egyszerűen nem jártak iskolába. A magyar kormány felismerte azt a nagy veszedelmet, amely ebben rejlik és már két iskolát és napközi otthont állított fel Sao Pauloban, ahol csoportosan laknak a magyarok. Sao Pauloban mintegy 60.000 magyar él ezidőszerint és további nyolc iskola fellállitása van tervbe véve. Ezek az iskolák kizárólag magyar nyeL ven tanítanak és ezzel az intézkedéssel lehetővé fog válni a magyarságot teljes összegében megtartani. A kivándorlási kérdések mellett azonban gazdasági érdekeink is vannak Dél-Amerikában és gazdasági kapcsolataink megfelelő kiépítésével igen jelentős exportunk lehetne Dél-Amerika felé, A magyar liszt renoméja még ma is felette áll az argentínai és egyéb lisztek konkurenciájának. Azonkívül itt van például a paradicsom, amelyből igen nagy a fogyasztás Dél-Amerikában, vagy a hagyma és paprika és nézetem szerint a magyar bornak is lehet Dél-Amerikában piacot teremteni, inert a magyar borokat is különösen szeretik. Ennélfogva jó minőségű magyar borért lényegesen magasabb árak érhetők el, mint az erősen elterjedt spanyol és olasz borokért. Iparcikkeinknek is lenne Dél-Amerikában export-piaca, mert hiszen már a múltban is sok gépet, főleg elektromosgépet és készüléket exportáltunk oda a hatalmas építési konjuktura folytán pedig igen nagy mennyiségű cementre van Dél-Amerikában szükség. Ezt a szükségletet Dél-Amerika teljes egészében Európából biztosítja. Textiláruk és egyéb ipari termékek is tekintetbe jöhetnek. Ebből a szempontból gazdasági érdekeinkre való tekintettel fölötte kívánatos, hogy Dél-Amerikában eddigi külügyi képviseletünk mellett és ezeken felül mielőbb tovább kiépítsük konzuli hálózatunkat is. Hol kívánja a közérdek azuj Tisza-kid megépítését? Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hitnek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Magyarok Brazíliában A ,Zemplén“ számára irta : Görgey István országgyűlési képviselő. Dél-Amerika és a délamerikai államok között elsősorban Brazília olyan óriási fejlődés előtt áll, mint körülbelül 30-40 évvel ezelőtt az Északamerikai Egyesült Államok állhatták. Olyan országban, amelynek lakossága tiz év alatt 17 millió főről 36 millióra emelkedett és ahol a népsűrűség még ennek ellenére ma is oly ritka, hogy egy négyzetkilóméterre csak 10 fő esik, a fejlődésnek fantasztikus lehetőségei nyílnak az oda bevándorló európai népfeleslegek számára. Ennek a kérdésnek nagy hord- ercjét már minden európai állam felismerte és a Dél-Amerika felé irányuló kivándorlást nemcsak Németország és Olaszország, hanem amint a Rio de Janeiroban tavaly volt nemzetközi kereskedelemügyi konferencián magam is meggyőződtem, a többi európai államok is igyekeznek megfelelően organizálni és irányítani. Magyarországról azelőtt Dél-Amerika felé való kivándorlás úgyszólván nem is volt. Magyarország megcsonkítása azonban az utóbbi tiz évben nem is annyira a megmaradt csonka ország területéről, mint inkább a tőlünk elszakított területekről magyar véreinknek olyan nagyszabású kivándorlását eredményezte, hogy ma már Brazíliában közel 100 ezer magyar tartózkodik. Argentínában körülbelül 20 ezer magyar él és a többi számbajövő délamerikai államokban, mint Chilében, Uruguayban is évről-évre rohamosan növekedik a magyar kivándorlónak száma. Ezeknek 80—85 százaléka az utódállamok területéről kerül ki, ami igen szomorú jelenség. Ezt elősegíti a délamerikai államoknak állampolgársági törvénye is, amely szerint az, aki Amerikában, Brazíliában partraszáll,a partraszállástól kezdve már is brazíliai állampolgárnak, tekinthető, hacsak kifejezetten fenn nem tartja régi állampolgárságát az ott születendő gyermekek pedig minden körülmények között brazíliai állampolgároknak tekintetnek. Ez a körülmény lehetővé tette az utódállamoknak azt, hogy kivándorolt testvéreinkről odakint egyáltalában ne gondoskodjanak, másrészt bizonyos kivándorlási agitáció is folyik a mi tőlünk elszakított testvéreink között, úgy hogy megdöbbentően sok magyar testvérünk vándorolt ki az utóbbi években Braziliába a lekapcsolt területekről. Mióta külügyi képviseleteinket odakint felállítottuk és a kivándoroltak felett rendszeres ellenőrzés és felügyelet gyakoroltatik a magyar kivándorlók helyzete lényegesen javult és a további javulás remélhető. Eddig ugyanis a kivándorlók legnagyobb része ügynökök kezébe került, akik a kivándorlókat az ország belsejében levő telepitvényeken helyezték el, ahol azok jórészt elpusztultak. A magyar külügyi hatóságok működése tehát elsősorban odairányul, hogy kivándorlóit véreinket lehetőleg visszatartsák attól, hogy tovább vándoroljanak az ország belsejébe és a kulturált vidékeken, elsősorban a tengerpart közelében lévő nagyobb ipari gócpontokon tartsák vissza, azokat pedig, akik már az ország belsejében vannak, igyekezzenek szintén megmenteni és visszahozni a kulturált vidékre a nagyobb városokba. Ezeken a helyeken se rózsás a magyar kivándorlónak sorsa, mert a legnagyobb tömegük mint ipari mun- kár keresi kenyerét, a megélhetési visszonyok és a kereseti lehetőségek pedig oly rosszak, hogy a munkás a legmegfeszitettebb munkával sem képes arra, hogy magának tartalékot gyűjtsön, hanem boldog, ha a családjával nagy nehézségek és küzdés mellett meg tud élni. Kedvezőbb helyzete van az intelligens, szakképzettséggel biró embernek, főleg a mérnöknek nemkülönben az önálló iparosnak, ezek munkájukat jobban tudják értékelni. Mivel a kivándorlók érdekeinek és az állampolgársági kérdések tisztázásának ügye igen sokszor tapintatos diplomáciai tárgyalásokat igényelt a brazíliai kormánynyal és mivel meglevő konzulátusok már nem voltak képesek ennek a nehéz missziónak ellátására ezért kellett Rió de Janeiroban követséget felállítanunk. Brazíliában ma még a lakosság 85°/»-a annalfabéta. Igen kevés Folyó év május óta, vagyis mióta a kereskedelmi kormánynak a Tokajtól Tiszafüredig húzódó Tisza-szakaszon egy tiszai hid létesítésének szükségessége tárgyában hozott döntése és Szabolcs- várniegye törvényhatóságának állásfoglaló határozata köztudomású lett, több hírlapi cikk foglalkozott a hid helyének megjelölésével. A legtöbbnél hiányzott azonban az objektiv igazság. Legtöbb a lokálpatriotizmus szemüvegén keresztül bírálja ez ügyet s e szerint óhajtja a hid elhelyezésének kérdését megoldani. Ezt meg lehet érteni ott és akkor, ha nem országos, hanem tisztán helyi érdekről van szó. Azonban egy országos érdekű objektum létesítésénél — minő a kérdésben forgó tiszai hid létesítése is — a lokal-patriotizmus törekvése tekintetbe nem jöhet, mert az ellentétben áll a szélesebb körű közérdekkel. Abban az összes polemizáló felek megegyeznek, hogy Tokajtól Tiszafüredig egy Tisza-hid föltétlenül szükséges. Elismerte ezt a kereskedelmi kormány is. Azonban a hely tekintetében a vélemények megoszlanak. Az egyik tábor — a Bükk- és Mátravidéki Autó Club szuggeszciója alatt — és helyi egyéni érdekekből Polgárnál, a másik tábor — mely mellett el nem vitatható országos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekek állanak — Tiszadobnál kívánja a tiszai hidat. Az eddig megjelent cikkek közül a legobjektivebben tárgyalja a hid elhelyezésének ügyét a Budapesti Hírlap 145. számában megjelent cikk. A cikk írója a helyszínen szerezte meg ismereteit s amit cikkében leirt, az mindenki által aláírható igazság. Tisztelettel hajiunk meg a Bükk- és Mátravidéki Autó Club azon törekvése előtt, hogy az autósportot fejleszteni akarja és pedig a tiszapolgári hid létesítése esetén olyan vidéken, hol a gyér lakosság folytán akadálytalanul s bal esetek kikerülésével száguldhat az autó; mert Polgártól Debrecenig, vagy mondjuk Hajdúböszörményig tanyákon kívül más lakott helyek nincsenek. Azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy megcsonkított Hazánk megerősödésének első alapfeltétele nem a luxusittx ára lO fillér
