Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-08-19 / 60. szám
C tvenkile ncedik évfolyam. 60 szám. Sátoraljaújhely, 1928. augusztus 19. Megjelenik, hetenként kétezer «serdán óa asombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I Zemplén i i POLITIKAI HÍRLAP El6fizetési ár: Negyedévre . . 2 pengi Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. mám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. érném. úgy kap uj írisseségre a magyar szív a Te neved nemzetéltető hatalmától. A hit, remény, szeretet erényei állnak körül lobogó szövésekkel, ahogyan az ég aranyba burkolt felhői között megjelensz újra és újra nékünk, Kitárva fölénk áldóan szent Jobbodat, fejeden a minden égi fényével felsugárzó magyar szent koronával. A szőlőkölcsön ügye Minisztertanács fogja megállapítani a kölcsön felhasználásának módozatait. A Tokajhegyalja szőlőbirtokosait állandóan foglalkoztatja a szőlőkölcsön ügye, az különösen, hogy mikor kerül a kölcsön kiosztásra s melyek azok a módozatok, amelyek mellett a kölcsönből az egyes birtokosok részesedhetnek. A türelmetlenség érthető, de még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a kölcsön fel- használásának módozatai tekintetében a várakozásokat a döntés tényének közlésével kielégitiietnők. Késlelteti a döntési az illetékes tdnyezők távolléte a nyári szabadságok idején. A döntést a kérdésben a szakértők véleménye alapján a minisztertanács fogja meghozni, illetve a minisztertanács fogja a kölcsön felhasználásának módozatait megállapítani. Legalább is korai tehát minden optimista számítás és kombináció, melyet egyes termelők a kölcsön felhasználásának módozatait illetőleg annyiban táplálnak hogy a kölcsön közvetlenül és készpénzben osztatik ki az igénylők között. Illetékes helyen nyert információnk szerint az a legvalószínűbb, hogy a kölcsön 100°/o-ban a termelés előmozdítására fog felhasználtatni. A Tokajhegyalja közönsége csak helyeselhet minden óvatosságot, mely biztosítani kívánja, hogy a segélykölcsön csak a szőlőtermelés céljaira fordittassék, nem pedig — amint már ilyen kombinációt is hallottunk egyik türelmetlen kölcsönvárótól — háztatarozás és tetőfedés céljaira. 9 sárospataki szőlőbirtokosok és o község mezőgazdasági bizottságának küldöttsége a főispán előtt Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Szent István nnpján mindig kettős ünnepet ül Magyarország népe. A vallásos lélekben az öröm és büszkeség sugaras lángja lobban föl, a honfi szivben a reménység bizó hite erősödik. Szent István napján a csillagkereső magyar fölnéz a sötét égre s keresi a magyar életnek, a magyar államiságnak, a magyar történelemnek vezérlő csillagát. Olyan Ő nekünk, mint a hajósnak a felkorbácsolt tengeren a sarkcsillag : a magyarok tündöklő csillaga, István király, az első, a szent, akit minden magyarok kivánva kívánnak, (sirva siránkoznak\Vnert Tőle várják, hogy hitet/ reményt sugározzon az igazságváró magyar szivekbe| utat mutatva a fáradtan törtetőknek és bizalmat öntve a verdékkel kiizködőkbe Hol vagy, István király ? susogja e napon a de pro- fundisok magyarja a hallgató ég felé. Te, aki országot alkottál, aki az országnak koronát szereztél, melynek aranyabroncsai összefogták a Kárpátok ormait, a Duna medencéjét, a magyar erdőt, a magyar rónát, a magyar felhőt és a magyar vizet. Hol vagy, István király, aki felszabtad ezt az országot apró vármegyékre, amelyeknek csudás láncsorozata ezer éven át megvédte alkotmányodat ? Hol vagy, István király, hogy lássad, hová lettek a Kárpátok büszke ormai, amelyek a legékesebb csipkét hímezték az ég földreboruló bársonyának szélére ? Hol vagy ? Keresve-keresünk, mint mindig az ezer esztendő legválságosabb és legtragikusabb perceiben. Keresünk most is s Téged magasztaló könyörgésünk életet adó balzsamként hull vissza vergődő szivünkre. Ez a Te visszatérő napod a megerősödés, az uj küzdésre serkentés napja. Mint Anteus az anyaföld erejétől, A sárospataki szőlőbirtokosok és Sárospatak nagyközség mező- gazdasági bizottsága együttes ülést tartottak Sárospatak városházának nagytermében folyó évi augusztus hó 12-én. Szükségét látta a szőlőbirtokos- ság, hogy egytest egylélekké egyesüljön azon pillanatban, midőn a Tokajhegyalja és szőlőbirtokosainak megmentése érdekében Széli József főispán hatalmas és erőteljes tevékenysége sikerrel járt: midőn az Ő kitartó munkájának eredményeként a m. kir. kormány magas elhatározásával a Tokajhegyalja bajainak orvoslására s fejlődésének biztosítására intézkedéseket tett. Az együttes ülés húsz tagú szőlészeti szakbizottságot alakított a szőlőtermelés és a bor értékesítési ügyének állandó kézbentartására, illetőleg a termelés és értékesítés nehézségeinek leküzdésére. Nagy hálával emlékezett meg a bizotttság Széli József főispán fárasztó és önfeláldozó eredményes munkájáról s a Tokajhegyalja érdekében meginduló mentő akciót egyedül az Ő kezében tartja sikerrel kecsegtetőnek. Végül az együttes közgyűlés lelkes hangulatban elhatározta, hogy feliratban üdvözli Széli József főispánt kiválóan nagy és áldásthozó munkájáért s utasította Halász Dénes főgimnáziumi tanár, szakbizottsági elnököt, hogy a sárospataki szőlőbirtokosság mély háláját, ragaszkodását és törhetetlen bizalmát Öméltósága magas személye elé vezetendő tisztelgő küldöttséggel tolmácsolja. A szokatlan nagy számban megjelent szőlőbirtokosság lelkes hangulatban a Himnusz eléneklése után oszlott széjjel. r. I. fi rom. katolikus €gyház jelentős áldozattal lebontatja a temploma alatt húzódó rozoga épületsort Még 1821-ben történt, hogy az akkori kegyur, regécei Bretzenheim Károly Augusztus herceg, megengedte egyeseknek, hogy a róm. kath. templom alatti területen üzlethelyiségeket építsenek. A területre vonatkozó tulajdonjogának jelképéül azonban évi egy arany bért állapított meg az üzlettulajdonosokkal szemben. Bretzenheim herceg örököse gróf Wallis Gyu- láné lett, ki már életben a róm. kát. egyháznak adományozta az évi egy aranyokat s végrendeletében a terület tulajdonjogát is az egyházra ruházta. Ujhely városának mái hosszú idő óta alapos szépséghibája az a templom alatt húzódó rozoga épületsor. Minden erre vetődő idegennek szemet szúr, annyira elékteleniti a város közepét. Bántja azonban ez minden újhelyi ember jóizlését is és éppen ezért a katolikus egyház már régen pert indított aziránt, hogy az üzlettulajdonosokat szerzett jogánál fogja helyiségeiből „kibecsültethesse“. Ez azt jelenti, hogy megfizeti az üzlettulajdonosoknak a feltilépit- | ményeik mai forgalmi árát. Ezután pedig az épületeket leromboltatja s telküket parkiroztatja. A kir. törvényszék még 1919-ben kimondta, hogy az üzlethelyiségek megválthatók s megállapította a megváltási összegeket is. Feleb- bezés folytán a táblára került az ügy. Mostanáig húzódott azonban, mert közben a korona romlásból és az értékcsökkenésekből kifolyólag (melyek a trianoni Sátoraljaújhelyt érték) számtalan szakértői szemlét kellett foganatosítani. A debreceni kir. ítélőtábla most leérkezett ítéletében helybenhagyja az újhelyi törvényszék Ítéletét s kimondta, hogy az üzlettulajdonosok felülépitményi joggal bírnak ugyan, de a megválthatóság joga megilleti az egyházat s a megváltási értéket 21.574 pengőben állapította meg. A katolikus egyháznak ennyit kell tehát fizetni, de templomát végre megfelelő környezetben fogja látni. Felebbezési lehetőség ugyan még van, de most már alapos a remény arra, hogy a törvényszék és a tábla egybe-
