Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-12-31 / 92. szám, Rendkívüli szám
Rendkívüli szám Ötvenkilencedik évfolyam. 92. szám. Sátoraliaujhelv, 1928. december 31. Megjelenik hetenként kétezer ezerdén'ée nombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehál II. udv) Előfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és | szerkesztőség, kiadóhivatal 1 109. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. mizsAk József M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. imám. Báró Láng Boldizsár a királyhelmeci választó- kerület egységes párti képviselőjelöltje Jelölő gyűlés Ricsén. A választókerület egységes pártja egyhangú áll sfoglalással Wekerle Sándor pénzügyminiszter magasabb elvi politikai tekintetekből nem vállalhatta a királyhelmeci választókerületben a jelöltséget, miután felsőházi tagságát kívánja megtartani. Igen nagy érdeklődés előzte ineg azért a bodrogközi egységes párt vasárnap délután 4 órára Kiesére összehívott gyűlését, mert ennek volt a feladata -• kiesvén a kombinációból a pénzügyminiszter jelöltsége —, hogy a párt részéről képviselőt jelöljön. A délután 4 órára összehívott jelölő gyűlésen több mint 200 tagja jelent meg a királyhelmeci választókerület egységes pártjának, mely a gyűlés megnyitása után a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul a párt elnökének, Sennyey Miklós bárónak ezen tisztségéről való lemondását. Az igy megüresedett elnöki tisztségre a gyűlés ifj. gróf Mailáth Józsefet választotta meg, aki az elnökséget elfogadván, a továbbiakban már vezette a jelölő gyűlést, mely teljes egyhangúsággal báró Láng Boldizsár képviselőjelöltsége mellett foglalt állást. A képviselőjelöltet küldöttség hivta meg a közgyűlésre, aki ott megjelenvén, meleg vonásokban kifejtette programját azzal, hogy módjában lesz azt a választóközönség előtt részletesen is kifejteni. Amennyire a hangulatból már ma megállapítható, a választókerület polgársága megnyugvással látja az egységes párt döntését, melyet egyébként táviratilag jelentettek be a miniszterelnöknek és az országos pártelnökségnek. A kerület választóközönsége, a közelmúlt eseményeit tekintve, br. Láng Boldizsár személyét biztos garanciának tekintheti, hogy megválasztásával a kerület érdekei kiváló képviselőt nyernek, mert döntötte el azok az életrajzi adatok, amelyeket módunkban van itt közölni, egy olyan férfinak életpályáját foglalják egybe, aki már múltjánál fogva is predesztinálva van arra, hogy közéletünkben szerephez jusson; Báró Láng Boldizsár oly családból származik, amely Magyarország közéletében csaknem egy évszázadon át jelentős szerepet játszott. Láng nagyapja anyai ágon Horváth Boldizsár volt, aki már 1848- ban az országgyűlés tagja s 1867-ben Andrássy nagy kiegyezési minisztériumának neves igazságügyminisztere volt. Horváth Boldizsár volt az. aki Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf oldalán a kiegyezéssel kapcsolatos közjogi kérdések legfőbb intézője volt; mint igazságügyminiszter ő vetette meg hazánkban a modern jogszolgáltatás alapját s nevezetesen az ő nevéhez fűződik a köz- igazgatás és a jogszolgáltatás kettéválasztása, valamint a bírói függetlenségnek törvényben lefektetett tételes biztosítása. Báró Láng Boldizsár atyja, báró Láng Lajos 1878-tól 1919 ig, vagyis négy ven éven át megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt. Ezen hosszú parlamenti pályafutása alatt több éven át a Ház al- elnöke, majd később m. kir. kereskedelmi miniszter s végre a háborút megelőző években a közős ügyek tárgyalására rendelt delegáció elnöke volt. Báró Láng Boldizsár 1877- ben született. Középiskoláit Budapesten végezte s ezután a katonai pályára lépett; 1897-ben hadnaggyá neveza jelölést. tetett ki, majd a hadiiskola elvégzése után a vezérkarhoz került. Mint fiatal vezérkari százados néhai Ferencz József király katonai kabinetirodájába nyert beosztást, ahol ebben az időben — a háborút közvetlenül megelőző években — még fiatal korban bő alkalma nyílt a régi Monarchiának nemcsak katonai, de diplomáciai és belpolitikai viszonyaiba is mély bepillantást nyernie. A világháború kitörésekor Láng a kassai hadtestparancsnoksághoz vonult be szolgálattételre, ekkor már mint vezérkari őrnagy. Már 1914 augusztus végén és szeptember elején a tomaszowi ütközetben oly kiváló lélek- jelenetről és erélyről tett tanúbizonyságot, hogy csakhamar a Vaskoronarenddel tüntették ki. ó volt az első vezérkari tiszt, aki ezen magas kitüntetésben részesült oly időben, amikor a kitüntetéseket még nagyon fukar kézzel osztogatták. Láng később más parancsnokságokhoz, majd a m. kir. honvédelmi minisztériumba került. Itt ő dolgozta ki az önálló magyar hadsereg tervezetét, amelynek létesítéséért az ország évszázadokon át küzdött s amely tervezethez néhai Károly király hozzájárulását is sikerült kinyerni. A forradalom kitörésekor Láng visszavonult; katonai múltja és politikai összeköttetései miatt úgy Károlyiék, mint Kun Béla és társai üldöztetésének volt kitéve. Már 1919 év elején ellenforradalmi ténykedések cimén letartóztatták, mig a bolsevizmus gyászos idejében teljes négy hónapot töltött a budapesti gyüjtőfogház egyik cellájában. A törvényes rend helyreálltával Láng ismét katonai szolgálatba lépett, mig 1919 késő őszén a Honvédelmi Minisztérium elnöki csoport- főnöke, majd 1920 elején a magyar Békedelegáció katonai szakértője lett. Mint ilyen mindent elkövetett, hogy az ellenségeink által rí"1' szeritett békének 1 tározmányai enyhi Párizsból vísszati ot a Kormányzó L tósága katonai kabinetirodájának megszervezésével bizta meg s annak első főnökévé nevezte ki. Ezen állásában, amelyben közben ezredessé lépett elő, teljes két évig maradt meg oly időkben, amelyek tekintve az állam szerveinek, az országnak és a társadalomnak szétzüllött voltát és teljes szervezetlenségét, hazánkra talán a legnehezebbek voltak. Láng szervező képességét és hazafias, kiváló tevékenységét a főméltóságu Kormányzó Ur magas kitüntetésekkel és egy igen meleghangú kézirattal ismerte el. 1922 tavaszán Láng ismét Párizsba került, mint az ottani m. kir. követség tanácsosa és katonai szakreferense. Ebben az állásában csaknem teljes hat évig maradt meg, közben tábornok, majd altábornagy is lett. Uj diplomáciai beosztásában Lángnak alkalma nyílott nemcsak Franciaországot, Svájcot, Spanyolországot, Belgiumot, Hollandiát és Olaszországot is beutaznia, de felhasználta hosszas külföldi tartózkodását arra is, hogy a Nyugat számos vezető poli
