Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-07-22 / 53. szám
Ctvenkilencedik évfolyam. 53 szám. Sátoraljaújhely, 1928. Julius 22. Megjeleníthet énként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) tMMMBSlUi Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. »am. FÓSZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hibzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Ä liberalizmus A XV1I1. század végén s a XIX. század első felében uralgó abszolutizmus korában hatalmas eszme volt a liberalizmus. Jelentette az eszmék, a gondolatok szabadságát, az elnyomott osztályok térfoglalását a politikai és gazdasági életben, a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, a reakció és feudalizmus ellen. Gyönyörű küzdelmeket produkált a szabadelvüség eszméje, hatalmas lépésekkel vitte előre az embeiiség fejlődését. A rendi kor elhatá- roltságaival szemben általános emberi jogokat igyekezett érvényesíteni és érvényesített is. Sokszor dúló harcok után a jobbágyság megszüntetése s a jogegyenlőség törvénybeiktatása, az emberiség társadalmi béklyóinak széttörése óriási népszerűséget szereztek a liberalizmusnak, akkorát, hogy a ma megváltozott viszonyai között is lehet ideig-óráig ezzel a gondolattal lelkesíteni a tömegeket. Pedig a liberalizmus, miután nagy harcait a régebbi korok eszméivel sikeresen megvívta, immár csak jelszóvá törpült s mint vezéreszme Európa müveit államaiban túlélte magát. Ma mái a nép- szabadság, a törvény előtti egyenlőség, az általános hadkötelezettség és közteherviselés korában, a liberalizmus azt jelenti, hogy az individualizmus következményekép népiesen kifejezve : aki bírja — marja, vagyis a társadalom erősebb egyedeí szabadon érvényesülhessenek a gyengébbek felett. A individualizmus tulfejlő- dése pedig bizonyos határokon túl époly kóros és kártékony, mint valamikor a rendi-testületek mindenhatósága. A társadalomban élő ember életfelfogásának és életének magasabbrendii etikai vezéreszmék szerint kell irá- nyitódnia: az ember egyéni szabadságának korlátái a társadalom, illetve a nemzet érdekeinek egyetemessége. Az egyes ember önző és egyéni érdekek kiverekedését célzó törekvéseinek etikai gátat szab a nemzet egyetemes érdeke : végeredményben ebben kell feloldódnia minden gondolatnak és cselekedetnek. A liberalizmus azonban a súlypontot az egyéni ember érvényesülésére helyezi s igy olyan gondolatkör megjelölése, ami az emberi fejlődés szempontjából immár túlhaladott. Innen konstatálható, hogy a liberalizmus válságba került. Ami becse és patinája van e szónak, az jobbára csak történelmi értékű s ama harcok idejéből való, amelyeket az abszolutizmus és a rendiség intézményeivel szemben sikeresen megvívott. Korunk uralkodó eszméje A tokajhegyaljai probléma első és talán legégetőbb része három éves kemény küzdelem után megoldódott. A beruházási törvényben biztosított 2,200.000 pengő legrövidebb időn belül a lokajhegyaljai szőlő- birtokosok kezébe kerül, miáltal a birtokosság nehéz gondjai némileg enyhülni fognak. A főispán ur tehát programjának első, bárha kisebbik részét, elkeseredett harc árán, azonban tagadhatatlanul férfias magatartással beváltotta. A kölcsön feltételeit illetőleg és a felosztás módozatai tekintetében még teljes a tájékozatlanság. Itt már azonban nem látok okot az aggodalomra, mert meg vagyok győződve arról, hogy akár a főispán személyesen, akár egy külön ezzel megbízott szerv fogja az elosztás munkáját végezni, a dolog körül sem politikai, sem felekezeti, sem pedig az antipátia vagy szimpátia szempontjai érvényesülni nem fognak, hanem teljes pártatlanság és igazságosság fogja ezt a műveletet jellemezni. Ebből a pénzből ugyanis egyetlen szőlő- birtokost sem lehet kizárni, mert a mai szörnyen nehéz viszonyok között arra minden egyes szőlőa nacionalizmus. A liberalizmus eszméje attól függ, hogy mennyiben tud beilleszkedni amannak gondolatkörébe. Ha be tud kapcsolódni a nemzetnek, mint etikai egységnek szolgálatába és belátja, hogy a társadalomban élő ember egyéni élete és egyéni jogai csak részei a nemzet maga- sabbrendü életének, ebben a viszonyokhoz alkalmazkodott formájában lehet még jelentősége azokban a részletmunkákban, amelyek a nemzeti életben még megoldásra várnak. De mint öncélú irányzat, nem maradhat fenn többé s igy mindazok, akik elsősorban liberálisok és csak azután nacionalisták, nem igen számíthatnak hívekre és kővetőkre, mert egy önmagát túl élt eszme sohasem lehet a haladás lobogója. birtokos majdnem egyformán rászorult. Kivételt csakis a külföldiek és azon egészen törpe szőlőbirtokosok (400—600 öl) képezhetnek, akik a szőlőjüket maguk művelik és amellett egyéb vagyonuk avagy olyan foglalkozásuk van, amely mellett a szőlő csak egészen jelentéktelen tételt képez megélhetésük szempontjából. Azon nagy birtokosok pedig, kiknek szőlőterülete aránytalanul kicsi föld, erdő és egyéb vagyonukhoz képest, vagyis azon nagy- birtokosok, kiknek 500 holdnál nagyobb a földbirtokuk és nem művelteinek aránylagosan szőlőt, a kölcsönből a holdanként megállapított kvótának 50°/«-ánál többet nem kaphatnának igazság szerint. Ezen kategóriákon belül bizonyos progresszivitásnak kellene érvényesülni a kis-, közép- és nagy szőlőbirtokosok segélye tekintetében a kis- és középbirtokosok javára. A dolog keresztülvitele egyszerű és mentesítendő minden bürokratizmustól és költségektől. Elkészítendő az igényjogosultak kataszterje név és holdszám szerint. Megállapítandó mennyi a progresszivitás szerint a segélyben részesítendő szőlő holdakban kifejezve. Ennek alapján kiszámítandó minden egyes igényjogosultnak jutó pénzösszeg. Ennek megtörténte után az igényjogosultakra vonatkozó telekkönyvi adatokat a a vármegyei ügyész szerezze be, hívja fel az érdekelteket a vonatkozó okmányok aláírására és az igy kész bekebelezési kérvényeket terjessze be a telekkönyvi hatóságokhoz, a pénzfelosztó szervet rövid utón értesítse annak megtörténtéről, mire a felosztó szerv csekk utján kézbesítse minden érdekeltnek az őt illető pénzösszeget. Úgy hallatszik, hogy a segélyt a birtokosok nem fogják készpénzben kezeikhez kapni, hanem a pénzt a bankoknál fennálló tartozásaik törlesztésére fogják átutalni. Nem vitatom, hogy a segélypénz ebben a formájában is enyhít a birtokososztályon, mert csökkenti a kamatterheit, azonban kétségtelen, hogy ez a mód nem kongruál a céllal, melyet ennek a pénznek szolgálnia kellett volna. Azzal, hogy a birtokos adóssága csökkentetik, csak a bankok járnak jól, maga a birtokos azonban ebből a napszámost nem fizetheti, trágyát, hordót nem vehel, a szüreti költségeket nem fedezheti. Helyesebb lett volna a pénzt direkt a birtokosnak adni és ezzel a megművelést és rekonstrukciót elő mozdítani. Most pedig, amikor a tokajhegyaljai kérdések elseje szerencsés megoldással lezáródik, megállásnak helye nem lehet. A tokajhegyaljai kérdések egész sora vár megoldásra. Olyan nagy kérdések ezek, melyek — mint a borkezelés és borértékesítés kérdései — az érdekeltség közületében tárgyalandók meg. Kétségtelen, hogy egységes álláspontra kell jutni a Hegyaljának. Az a tervezet, mely a Zemplén- vármegye cimü újságban látott napvilágot és amely sugalmazott nak látszik, igen kevés birtokosban és kereskedőben kelt tetszést. Legközelebb megkezdem erre vonatkozó észrevételeim közlését azon célból, hogy egy széleskörű vitát nyissak meg. Tokajhegyaljai kérdések Irta: dr. Orosz Dezső.
