Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-11-28 / 84. szám

0 tvenkilencedik évfolyam. 84. szám. Sátoraljaújhely, 1928. november 28. Megjelenik hetenként kéteser izerdán ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivata! : B&toraljanjhely (Vármegyeház II. ndv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 20 fillér Telefon : [M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. eiam FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 gazdasági miniszter Időnként sajátos vonások ütköznek ki a magyar társa­dalom és magyar közszellem arculatán. Ha jól megy a so­runk, mindenki önmagának, egyedül és kizárólag a saját egyéni érdemének tulajdonítja sikerét. Ha ellenben bajok, zavarok, nehézségek jelent­keznek, mindenki a másikat okolja a maga bajáért. Hogy az ember egy kissé rendsze­rint maga is hibás abban, hogy a dolgok nem mennek olyan sima rendben, mint mindenki szeretné, azt senki sem akarja elismerni. Nem igen hallgatunk a higgadt, okos szóra. A jóindulatú fi­gyelmeztetésre nem reagálunk mélyreható, komoly megfon­tolással. Nehezen okulunk és még nehezebben változtatunk az életnek rendjén, amelyet megszoktunk. Közgazdaságunk szerveze­tében beteges gyöngeség tü­netei mutatkoznak. A gazda­ság vérkeringése nem olyan friss és nem táplálja az életet oly mértékben, mint kívána­tos volna. Ellenséges gyűrű vesz körül bennünket, amely­nek folytogató szorítását mind jobban érzi termelésünk minden egyes ágazata. Az idén kitűnő termésünk volt, de mintegy négymillió méter­mázsa gabonánk tárói a rak­tárakban : nem tudjuk kiszál­lítani, nem találunk számára fogyasztó piacot. Mezőgazda­ságunk másik fő ágazata, a hústermelés is hasonló elzár­kózással találkozik a külföl­dön. És az ipar és kereske­delem is hasonló mizériákkal küzd. Viszont a behozatal nem csökken. Hónapról hó­napra romlik a fizetési és ke­reskedelmi mérlegünk, amely ez évben átlag 30 millió pengő hiányt jelez havonként. Ilyeu az ország gazdasági helyzete ezidőszerint. Hogy kóros állapottal állunk szem­ben, senki sem tagadja s hogy a zavarok károsan érez­tetik hatásukat a társadalom minden rétegére: önként ért­hető. Máskor az őszi hóna­pokban a termés értékesíté­séből befolyó összegek rend­szerint hatalmas lendületet ad­tak az egész magyar gazda­ságnak. Az idén ez elmaradt, mert a termést értékesíteni eddig még nem tudtuk. Ilyenformán a gazdasági szervezet beteges állapotával állván szemben, természetsze­rűen gondoskodni kellett or­vosról, akinek hivatása az, hogy a beteget meggyógyítsa. A kor­mány bölcs előrelátással gazda­sági minisztert állított az ügyek élére, Búd János volt pénz­ügyminiszter személyében, aki­ben megvan a kvalitás, tudás, tájékozottság, lelkiismeretes buzgóság és odaadó hivatás­érzet arra, hogy bírókra kell­jen és megbirkózzon mind­azokkal az akadályokkal, a melyek a gazdasági élet nor­mális menetének és egészsé­ges kifejlődésének útjában állanak. De jellemző a korra, amelyben élünk, hogy mind­járt a kezdet kezdetén, a mi­niszter kinevezése pillanatában éles hangok verték fel a po­litikai pagony csöndjét — a kinevezés ellen. A beteg kia­bált, hogy nem kell neki or­vos, ki gyógyításával törőd­jék. És azóta is. A gazdasági miniszter még alig ülhetett hozzá a munka asztalához, mindenfelől csak kellemetlen­séggel, csak gáncsoskodással, csak akadékoskodással talál­kozik. Miután a kinevezés megtörtént, nyomban, példát lan mohósággal azt követelik tőle, hogy rögtönösen, márpl- holnapra, mintegy varázsvesz- szővel tüntessen el minden bajt, szüntessen meg minden zavart, simítson el minden egyenetlenséget és teremtsen kényelmet és jólétet minden irányban. A türelmetlenség nem ismer határt. Másrészt azt is követelik tőle, hogy kürtölje világgá terveit és bárha az élet kiszolgálásáról ! és üzletkötések előkészítéséről, vagy létesítéséről volna is szó, verje föl a résen álló ellenséges konkurenciát s ily- képpen a maga részéröl is könnyítse meg a magyar ter­melés értékesítésének kontra- karrirozását, amivel lépten - nyomon amúgy is találkoznak. Ha pedig valamely üzlet, vala­melyik szállítás nagynehezen létrejön, ennek nyomában a vádak egész zuhatagja tör felszínre, mert itt mindenki hadakozik mindenki ellen és mindenki sértettnek érzi ma­gát, aki nem részese a lét­rejött üzletnek. A közszellem ilyetén visz- szás jelenségei között valóban nemirigylésreméltó a gaz­dasági miniszter helyzete és kétségkívül felsőséges önérzet és mély kötelességtudás kell ahhoz, hogy a miniszter za­vartalan belső nyugatommal élhessen nehéz hivatásának. Remélhetőleg rövidesen felül fog kerekedni a jobb belátás és remélhetőleg az oktalan gáncsvetést minden oldalról, minden gazdasági ágazat és az egész társadalom részéröl hathatós támogatás fogja fel- I váltani. Mert be kell azt látni, j hogy a társadalom és a gaz- j dasági érdekeltségek vállvetett támogatása nélkül a gazda­sági miniszter a legjobb aka rattal sem oldhatja meg si­keresen feladatát. Elvégre a beteg gyógyítása, a beteg ; hajlandósága és hozzájárulása nélkül nem lehető. Fel kell figyelni a gazda­sági miniszter intelmére, ami­dőn azt mondja, hogy itt mindenki mértékén felül él. A jövedelmek megcsappantak, de az igények nem szálltak le a jövedelemnek színvonalára. Még mindig túlságos nagy a fényűzés ebben az ország­ban. A sok behozatal, a tö mérdek selyemholmi, a drága prémek, a pipere cikkek túl - tengése, a finom déligyümölcs, stb. mind erről tanúskodik. Hollandia lakossága például le tud mondani ezekről a kényességekről és Hollandia boldog, gazdag kis ország. A Magyar Hét megmutatta azt az irányt, amelyet a magyar társadalomnak követnie kell és az is Búd János szava, hogy nem magyar hetet, hanem magyar évet szeretne látni, vagyis a magyar társa­dalom állandó és kitartó el­szántságát abban az irányban, | hogy csak olyan árut vásá­roljon, emely a magyar föld terméséből, vagy a magyar kéz munkájából kerül piacra. Ilyenformán a legegyszerűb­ben és a legsimább utón le­hetne lecsökkenteni, vagy egé­szen meg is szüntetni azt az óriási deficitet, amely ezidő szerint a kereskedelmi mér­legben mutatkozik. És tovább menve, egész termelésünknek is át kell alakulnia, hogy ver­senyképes legyen és hogy fel­tétlen biztossággal tudjon pia­cot kapni termelvényeinek be­fogadására. Mert hiszen az idei termésünk sorsa világosan ! megmutatja, hogy more patrio nem gazdálkodhatunk tovább. Ebben a részben is Búd János gazdasági miniszter hi­vatott vezére, lelkiismeretes útmutatója és hathatós segítője lesz minden komoly törek­vésnek, amely a 'gazdasági élet fellendítésére irányul. Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés Széli József főispán Zemplén- vármegye Törvényhatósági Bizott­ságát Sátoraljaújhelybe, 1928. évi december hó 3 napjának délelőtti 11 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A közgyűlés neveze­tesebb tárgyai: A vármegye 1929. évi közúti költségelőirányzata. A belügyminiszter leirata, a megszállott területen lévő Nagy- és Kistárkány községek határából magyar területen maradt határ­részeknek átcsatolása ügyében. Kereskedelemügyi miniszteri le­irat, a Ronyva és Bodrog ármen- tesitő és lecsapolási munkálatai költségeihez való hozzájárulás tár­gyában. Állandó választmányi javaslat, a vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének, valamint a várm. számvevőség tisztviselőinek karácsonyi segélyére vonatkozólag Alispáni előterjesztés az Erzsé­bet közkórház tisztviselőinek és alkalmazottainak, az államépité szeti hivatal tisztviselőinek, a vár­megyei utbiztosoknak, valamint a vármegyei nyugdíjasoknak kará­csonyi segélye tárgyában. szám áxa lO Allér

Next

/
Thumbnails
Contents