Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-11-18 / 82. szám
(tvenkilencedik évfolyam. 82. szám. Sátoraljaújhely, 1928. november 18. Megjelenik hetenként kéteser tserdán óe eaombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehás II. ndv) POLITIKAI HÍRLAP Elődsetéel ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések : H négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Bsám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. iiám. ken, ahol ezt tapasztalatlan bábaasszonyok csinálják, telítve teljesen, a vidéki tudatlansággal. Az ilyen néhány pengőért megcsinálja a tiltott műtétéi, amelybe belehal nemcsak a gyermek, hanem az anya is. A rómaiak a tiltott műtéteket magánjogi szempontból vizsgálták. A római magánjog megmaradt, de a római nép elpusztult! Mert ha egy nép fél a gyermekáldástól, akkor nem leáz uj generációja, a mely az ő házát, földjét a beözönlő idegenek ellen, a nemzetek versenyében megóvja. Ha erősek akarunk lenni a nemzetek versenyében, akkor a gyermekáldás legyen a mi legnagyobb kincsünk, mert az a mi jövőnk, az a mi boldogságunk. Az egyke elleni küzdelmet tartom a legközelebbi jövő egyik legsürgősebb feladatának és ebben irgalmatlanul és kérlelhetetlenül járnék el. Büntetőjogi szempontból is, de közigazgatási szempontból is. Felvenném azokat az egy kés területeket statisztikailag és ahány ilyen egykével fertőzött terület van, azt mind megszabadítanám a jelenleg ott működő szülésznőktől, valamennyit felfüggeszteném állásától és azokat a vidékeket uj, külön fogadalmat tett, külön felügyelet alatt álló, lelkiismeres szülésznőkkel látnám el. Erre itt is felhívom a kormány figyelmét. Szükségesnek tartom, hogy a népjóléti kormány a szülésznők helyzetével is foglalkozzék, hogy a szülésznők államosításának kérdését felvessük, másrészt igen fontos kérdés az is, hogy a tiltott műtétek legyenek, valósággal tiltottak is! Ma ilyen műtétet két orvos egyszerűen elvégez azzal, hogy az egyik véleményezi, a másik végrehajtja. Semilyen műtéti beavatkozást másnak, mint hatósági orvosnak engedélye alapján végrehajtani nem engednék. Bízzák ezt kizárólagosan a hatósági orvosra, a tiszti orvosokra és egészen nyugodtak lehetünk, sokkal több magyar lesz. Mert nem igaz az, hogy 20—25.000 tiltott műtétre szükség volna Budapesten. Nem igaz. Budapesten az évi halálozások száma 1926-ban 15.301 volt és ebből gyermekágyi elhalálozás mindössze 85 volt. Nincs tehát olyan nagy veszedelem, hogy mindenáron rögtön műtéti beavatkozással annyi gyermeknek kelljen elpusztulni. Ezt a nemzetpusztitást fel- tétenül meg kell akadályozni. „Lehet-e valahol a csoaha hazában hangosabb a jaj, mint Épen Ujheiyben'T Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Nemzetpusztitis A Zemplén számára irta: Dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő Talán sokaknak kellemetlen témát fogok érinteni, de amikor a nemzet védelméről, a nemzet erejéről van szó, — pedig most és még igen hosz- szu időn keresztül, mindig erről kell, hogy elsősorban szó legyen, — akkor ezzel a kellemetlen kérdéssel is foglalkoznunk kell. A magyar büntetőtörvénykönyv gyatrán védi a gyermeket, gyatrán védi a női becsületet, de leggyatrábban védi a meg nem született emberi életet. Mit jelent ez Budapesten, mit jelent ez a magyar nemzet általános szaporodása szempontjából? Budapesten az élve születések száma 1926-ban 16.767 volt. Ezer lélekre esik tehát 17.4 élveszületés, amely a 25.2 ezrelékes országos átlaggal szemben borzalmasan kevés. Pedig Budapesten nagyobbnak kellene lenni-e a születések arányszámának, épen a klinikák és a budapesti orvosi praxis miatt. Most ha azt vesszük, hogy Budapesten a halálozások száma ugyanabban az évben 15.301 volt, akkor a természetes szaporodás Budapesten 1455 főt tesz ki, A többi a tiltott műtétek áldozata. Érdeklődtem az orvosoktól, hogy milyen nagy a tiltott műtétek száma Budapesten? Ezt a mai kőny- nyelmü kezelés mellett, amikor úgyszólván, senki sem fordít erre gondot, hivatalos statisztikai adatokkal konstatálni nem lehet, de bizalmas beszélgetésekből, baráti körből származó adatok alapján állítom, — és meggyőződésem, hogy igy van, mert forrásaim megbízhatók — hogy Budapesten a tiltott műtétek száma egy évben 25—30.000. Ez csak Budapest, ahol ezt az emberölést, ezt a nemzetpusztitást legalább orvosi felügyelet mellett végzik el, de mi van az egyes vidékeNincs a csonkaországnak egyetlen városa sem, melyet annyira közelről érintett volna a trianoni amputáció, mint Sátoraljaújhely s egyetlen város sem érzi annyira annak nyomorúságait, szerencsétlen politikai és gazdasági helyzetét, mint kettészelt, nyomorékká tett városunk, melynek eleven húsába vágott belé a trianoni kontárok bonckése s élő testéről vagdalta le azokat a tagokat, melyek nélkül ma nyomorék tengődés, tespedés az élete.- Érthető azért, ha a trianoni kon- tármfi ellen sehol sem olyan eleven, sehol olyan őszinte és mindig * * Dr. Görgey István múlt évi beszédéből. időszerű a tiltakozás, mint határszéli városunkban. Élénk emlékezetünkben van még a múlt évi felejthetetlen tüntetés Trianon ellen, mikor Sátoraljauj hely tömeglelke a legimpozánsabb, a legközvetlenebb megnyilvánulásban fejezte ki elszánt akaratát a Trianon okozta tűrhetetlen és elviselhetetlen helyzettel szemben. Ma újból figyelmeztetőként mered Ujhely népe elé történelmi naptárunk leggyászosabb dátuma — november 18-ika — mely az egész ország lakosságát talpraállítja és eggyé teszi a legszörnyübb igazságtalanság elleni hatalmas demonstrációban. A tüntetés rendezősége ismét az uccákra hívja Ujhely s másutt mindenütt is a lakott helyek közönségét s újból felrázni kívánja a magyar lelkeket, hogy amint a múlt évi demonstráció egyik szónoka mondotta: csendháborítói legyünk a ránk szakadt magyar éjszakának. Minden újhelyi magyarnak engedni kell tehát most is a hivó szónak, hogy a határon túlról le- selkedők reszketve lássák a megnyugvást nem találó magyar lélek évről-évre mindjobhan feltörő és megnyilvánuló akaratát. 9z Országos Kézműves Testület és a kormány A Zemplén budapesti tudósítójától — Az Országos Kézműves Testület megalakulása alkalmából táviratban fejezte ki hódolatát a Kormányzó előtt és ugyancsak táviratban üdvözölte a miniszterelnököt, a népjóléti és munkaügyi, továbbá a pénzügyi és a közgazdasági minisztereket. Az üdvözlő táviratokra — mint budapesti tudósítónk jelenti — Hadik János grófhoz, az Országos Kézműves Testület elnökéhez a következő válaszok érkeztek: — Gróf Hadik János őnagy- méltóságának, Budapest, V, Géza ucca 2. Kormányzó Ur őfőméltó- sága megelégedéssel értesült arról, hogy a magyar kézművesség országos szervezkedése alkalmából hazafias gondolkodását és munkakészségét juttatta kifejezésre és az Országos Kézműves Testület alakuló közgyűlésének Nagyméltóságod által tolmácsolt hódolatáért szives köszönetét kifejezni méltóz- tatik. Vértesy kabinetirodai főnök. — Az Országos Kézműves Testület szives távirati üdvözléséért, amelyet alakuló közgyűléséről intézett hozzám, fogadja Nagyméltó- ságu Elnök Ur hálás köszönetem kifejezését. Gróf Bethlen István. — Nagyméltóságu Elnök ur, az Országos Kézműves Testület impozáns alakuló gyűlése kapcsán vett üdvözletét őszintén köszönöm s biztosítom Nagyméltóságodat, hogy az Elnök személyének szerencsés megválasztása egymagá3s2gr3re@ esséjaa. árét 2LO fillér
