Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-11-07 / 79. szám
Otvenkilencedik évfolyam. 79 szám. Sátoraljaújhely, 1928. november 7. Megjelenik hetenként kéteser «érdén éa szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Telefon : M. T. i. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ai&m. Hiszekegy istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Románia ünnepe, Erdély gyásza December 1-én ünnepli Nagyrománia Erdély bekebelezésének 10-ik évfordulóját, amikor valószínűleg dicsőíteni fogják Trianon ítéletét, de ehhez az ünnepi hangulathoz Erdély népe szivvel-lélekkel nem fog csatlakozni, mert az a tiz esztendő, amelyik felette elviharzott, tele van a megaláztatások, a kizsákmányolás, az elhanyagoltság nemcsak a kulturális téren mutatkozó rombolásaival, de a po litikai és társadalmi balkánizmus egész sorozatával. Nemcsak az Erdélyben élő magyarság, de az ottani ro mánajku lakosságnak is gyászünnepe lesz ez az évforduló, amit ugyan a régenstanács igyekszik most egy igen átlátszó politikai sakkhuzással eloszlatni. Az átmenetinek szánt Bratianu kormányt tol ták félre olyan módon, hogy helyét koncentrációs kormányzás foglalná el, amelyben részt vennének az összes pártok, köztük a román parasztpárt is. Maniuékra alkalomszerüleg lenne szüksége ennek az uj kabinetnek, mert tudvalevőleg Erdély választópolgárainak 75 százaléka adta szavazatát a parasztpártra. A régenstanács eme szándékaiban alig tudunk mást felfedezni, minthogy port hintsen az elszakított részek lakosainak szemébe azzal a reménykeltéssel, hogy tiz esztendő tapasztalatai után talán más irányban fognak megindulni a dolgok. Az erdélyi magyarság számára teljesen reménytelen a jövő még egy ilyen koncentrációs kormánnyal kapcsolatban is. Egészen bizonyos, hogy a kisebbségi probléma ugyanazon a helyen szunnyadna, ahol eddig tartották. A magyarság mély megaláztatásai, borzalmas kulturális, gazdasági és nemzeti leigázása tovább tartanának, nem nyílnának meg azok a magyar iskolák, amelyeket Anghelescu „kultúrpolitikája“ bezáratott, a kiüldözött magyarajku lakosság nem fogja visszakapni régi hazáját, mert Románia politikájának irányítása lehet liberális, konzervatív, vagy parasztpárttal kibővített koncentráció kezében, ott marad, ahol kíterebélyesedhetett: a Balkánon. A minap Wilier magyar képviselő feltárta a román kamarában a magyarság panaszait s igen nagy hatást keltett felszólalása, ó, nem a kormány és az uralmon lévő párt kebelében, hanem a kisebbségek sorsának felkarolását szolgáló s azért harcoló politikusok között. Ez a panaszanyag, amit a magyar kisebbségek szószólója hangoztatott, csokorba szedve prezentálja a jubileumot ünneplő Románia számára mindazt a felhalmozódott keserűséget, amik eltöltik a gyászoló erdélyrészi népek lekét-T Az utódállamok mostanában egymás után ünnepük területük megnagyobbodásának s életre- keltésüknek dátumát. Ha mérleget készítenek az elmúlt 10 esztendőről, abból a kisebbségek jajszava és mérhetetlen panasza hangzik ki, amit Romániában tetéz a súlyos gaz dasági helyzet mellett Bratia nuék politikája, a legelképez- tőbb panamák sorozata s az a kilátástalan helyzet, hogy se politikailag nem tudnak konszolidált állapotokat léte siteni, se gazdasági téren nem képesek olyan bázist teremteni, amelyik a jubileumi győzelmi mámorukat igazolhatná. Ez a győzelmi mámor csupán néhány bojár-dinasztia ünnepe. A nép osztályrésze a leigázás, a megalázás s a teljes kizsákmányolás. Tehát érthető, hogy ez a réteg, amiben a kisebbségi helyzetbe jutott magyarság is helyet foglal, nem ünnepel, hanem gyászol. Vannak egyes dűlők, ahol dacára hogy a szőlőket a legintenzivebben művelték, a kát. hol- dankénti átlag még a 4 hektolitert sem adta meg és'ugyanakkor, például a Vióka- és Patkó dűlőkben, a kát. holdankénti átlag meghaladta a 20 hektolitert is. A tavaszi fagy ezidén lényegesebb kárt nem okozott és az egyes dűlők rossz terméseredményét főként a nyári, 3 hónapig tartó szárazságban kereshetjük, mivel a rossz eredményt adó dűlők talaja laza és kavicsos lévén, nem bírta ki a szárazságot és ezekben a dűlőkben a szőlők szeme a szárazság következtében nem tudott kifejlődni és nemcsak apró maradt, de nagy része a fürtöknek le is száradt. Az egyes, kivált az aljfekvésű szőlők, igy a Ceprék rossz terméseredményére befolyással volt a tavalyi tavaszi katasztrófális fagy is, mert a tavaly erősen lefagyott részeken termés ezidén már tavaszkor is kevés mutatkozott. Mig azonban a holdanként 15—20 hektoliter átlagot adó szőlők talaja agyagos, kötött, sőt sok helyütt talajvizes lévén, a nyári 3 hónapos szárazságot ezek a szőlők minden különösebb kár nélkül megúszták. — Peronoszpora ebben az évben kárt nem okozott. 9 szüret eredménye a Tohajhegyalján A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos jelentése. Illésházy Endre kir. gazdasági tanácsos, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető titkára a szüret megkezdése előtt minden községben megkeresett 2—3 szőlőbirtokost, hogy közöljék vele a szüreti eredményt. A beérkezett értesítések alapján a „Zempléni Gazda* most megjelent számában adja közre ügyvezető titkár a beérkezett szüreti eredményeket. Sátoraljaújhely szüreti eredménye. Sátoraljaújhely, 1928 nov. 5. A szüret nagy általánosságban október hó 22-ével kezdődött és november bő 3 án fejeződött be. Az időjárás az egész szüreti idő alatt derült, napos és meleg volt, ami igen kedvezően elősegítette a szőlő ntóérését és a cukor koncentrálódását, minek következtében a szüretelt must cukortartalma napról-napra. nagyobb lett, úgy, hogy az október hó végén szüretelt must cukortartalma a 24 fokot is meghaladta (klosterneuburgi mustmérővel mérve). A szüret részletes eredménye a Sátoraljaújhelyi Egységes Hegyközség területén, dűlőnként részletezve a következő: A termett must minőségileg, kivévén az október 22 ike előtti kisebb szőlőbirtokosok általi szüDűlök megnevezése erület loldakban ermett must-ekben JX o o JX holdan- iti átlag t-* f- 3 „: o x: CJ 'X JX Mocsár és Czeprék 90 640 17-20 7.1 Boda, Tompakő 65 1024 17—22 15.7 Melegoldal, Veresföld 42 450 19—22 10 Dörzsik 35 480 19-22 14 Szárhegy 79 990 18-22 12.5 Boglyoska 38 585 19-22 15.5 Orémusz, Sátor, Várh. 139 1035 21-24 7.4 Kisköveshegy 25 215 21-23 86* Nagyköveshegy, Némah. és a Szemszuró alsó része 75 280 21—23 3.7 Szemszuró felső része 8 160 22 20 Vióka, Patkó 39 781 19-24 20 Feketehegy 78 1145 18-24 14.7 Bányi-hegy 65 990 18-24 15 Esztávák 48 650 18-23 13.4 Összesen cca 826 9425 22 11.4 * Ez átlagot a rk. plébánia kedvezőbb hozama adta. A fenti részletes kimutatásból látható, hogy a hozam annyira különböző, hogy ezt az esztendőt joggal nevezhetik a szőlőbirtokosok a szertelenségek esztendejének. reteléseket, jónak mondható és nagy átlagban 20—23 cukorfokot mutatott. Október hó utolsó napjain szedett ugyan néhány szőlőbirtokos egy kevés asszut is, de ebbői az
