Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-03-07 / 19. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1928 március 7 gyelmi konzekvenciáknak ne tette i volna ki magát. Mihelyt a város határozatát meghozta, azok előtt, akikre a dolog mindenesetre jobban tartozik, mint dr. Grosz Dezsőre, nyilvánvalóvá vált, hogy a határozat az anyagi vonatkozásoknál fogva jóvá nem hagyható. — Széli József főispán mégis, hogy a város képviseltetését elősegítse, a képviselőtestület s a város polgárságának legtekintélyesebbjeit értekezletre hívta össze azzal a célkitűzéssel, hogy az értekezlet megtalálja a módját a kiküldetés lehetőségének. Az értekezlet talált is megfelelő megoldást, hogy közadakozásból gyüjtessék össze az az összeg, amely a kiküldetés költségeihez a városi hozzájáruláson kívül szükséges. Arról azután igazán nem tehet a főispán, aki elsőnek hozta meg a maga áldozatát, hogy az adakozásra felhívott közönség nem adhatta össze azt az összeget, melyet közpénzből minden skrupulus nélkül felajánlottak. Váltig keressük, de semmikép sem tudjuk az autonómia megsértésének tényét felfedezni Egy ! jóvá nem hagyható határozatról lévén szó, sérelmet az autonómia nem szenvedhetett s csak elismerésre méltó, hogy főispánunk kor rigálni kívánta a jóvá nem hagy- j ható határozatot egy másik expe- i diens teremtésével Az a gyanúsítás meg amilyen merész, ép olyan feháboritó, amely dr. Grosz Dezső beszédéből a főispánnal szemben kiütközik, mintha ő a város közönségének szent, hazafias érzése nyilvánulásának gátat vetett volna. A hazafias érzés nyilvánítására az önkéntes adakozás lehetőségével épen a legmegfelelőbb módot nyújtotta. S ha vizsgáljuk az adakozók lajstromát, hiába keressük abban az interpelláló aláírását, akiről mégis feltételezzük, hogy inkább személyi tekintetek, mint a szent, hazafias érzések tartották vissza a közadakozásban való részvételtől. Illetékes helyen egyébként tudósítónk dr. Grosz Dezső interpellációjával szemben a következő információkat szerezte. — Közigazgatási tudatlanság az az állítás, hogy a város határozata önmagában jogérvényes és vagyonfelügyeleti jóváhagyás nélkül végrehajtható lett volna. A város követett el mulasztást akkor és annyiban, hogy nem korábban — olyan időben hozta meg ezt a határozatot, amikor az a jóváhagyást még a végrehajtás aktualitásának beállta előtt megnyerhette volna. Minthogy pedig az illetékes számvevő és jogi szaktényezők egybehangzó megállapítása szerint a város határozatának azon része, amely a kiadások fedezetéről teljesen szabálytalan módon gondoskodott — semmiesetre sem lett volna jóváhagyható, az értekezlet a köteles előrelátástól vezérelt prevenció volt egy nagyobb bajnak a megelőzésére. Mert két eset van: vagy végrehajtotta volna a polgármester illetve a városi tanács a város szabálytalan határozatát, mely esetben az, aki végrehajtja, súlyos fegyelmi vétséget követett volna el. A másik eset pedig, hogy nem hajtja végre a szabálytalan határozatot senkisem, mely esetben épen ezért jogosan merült volna föl az a vád a város vezetőségével szemben, hogy az indolencia megakadályozta a város képviseltetését. — Még a nemzeti nagyjaink iránti legkegyeletesebb érzés sem szolgálhat forrásául egy szabálytalanság elkövetésének. — Az pedig, hogy egy odiozus fegyelmi eljárásnak alapja egy minden embernek kegyeletes és szent nemzeti cél érdekében történt intézkedés legyen, semmiképen sem lett volna helyeselhető, sőt esztétikai szempontból is kifogás alá esett volna. — Ezért keresett az értekezlet egy olyan megoldási módot, amely szabályos, vagyonfelügyeleti szempontból megíámadhatatlan és e mellett a kegyeletes célt is kielégítő legyen. — Az autonómia nem egy fékevesztetten csapongható önkormányzati jog, mert annak csak a törvények és más tételes szabályok szabta korlátok között szabad érvényesülni. — Sátoraljaújhely város autonómiájának nincs szüksége arra, hogy dr. Grosz Dezső demagógiája védje meg. A magunk részéről ismételten is csak azt a megállapításunkat húzhatjuk alá, hogy dr. Grosz Dezső legkevésbé sem tapintatos és szükségszerű fellépése nem tekinthető másnak, mint ünneprontásnak, amit még jobban kiemel az a körül mény, hogy egyedülálló az egész országban és épen szerencsétlen csonka városunkat mutatja be olyan vonatkozásokban, amelyek legkevésbé sem harmonizálnak azokkal a kapcsolatokkal, melyek városunkat Kossuth Lajos nagy emlékezetével összefűzni. Szerencsére azonban városunk közönsége egészen más oldalról vizsgálja a tényeket s nem a dr. Grosz Dezső megállapításaitól be- folyásoltan alkotja meg véleményét. És hogy ki bízta meg Bajusz József vármegyei kiküldöttet a város képviseletével is egyúttal ? Micsoda hánya veti modorban van feltéve ez a kérdés. Ki bízta volna meg más, mini a polgármester, aki kötelességet mulasztott volna, ha nem gondoskodik a városnak ez utón való képviseltetéséröt. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a város közönsége csak helyeselni tudja, ha főispánunk amellett, hogy teljes erejével és befolyásával munkálkodik a város fejlődésén és szerencsétlen helyzetéből való kiemelésén, a város anyagi erejének felhasználásának körülményeire is kiterjeszti gondoskodását. A város képviselőtestülete egyébként legközelebbi közgyűlésében a polgármester válasza után bizonyára megfelelő választ ad erre a feltűnő okvetlenkedésre. Embervédelem és hitvédelem Irta: dr. Dréhr Imre államtitkár. „Népjólét.“ Forradalmi zamata , van ennek a szónak. Történelmi \ visszaemlékezéseket vált ki belő- j lünk s akaratlanul is a francia lor- j radalmi népjóléti bizottmányra | gondolunk. Sok értelmű szó; — j tágan interpretálva mindent bele- [ magyarázhatunk, mert az állam j minden lélekzetvétele, minden pa- j rancsa és passzivitása sorsokat j javít, teremt, alkot, vagy pusziit az állam célja, feladata szerint. Nincs áilami és társadalmi cselekvés, aminek vetületét éles szemmel ne tudnók felismerni a „népjólét“ síkján. Mert minden összefügg a társadalomnak és az áliam- j nak életévei, minden kormányzati j cselekvés emeli vagy süllyeszti a j népjólétnek színvonalát. A legtágabb értelemben tehát az állam kormányzata a népjóléti igazgatás, hiszen az egyik doktrína szerint a közjó az állam működé- j sének a célja. Szükebb értelmet is adhatunk azonban ennek a sok- értelmü szónak, ha az e szóval összeforrasztott állami főhatóság működésének körét negative értelmezzük. Mert, ha a belügyi kormányzat a rendet termeli és teremti, ha az igazságügy a jogot szolgáltatja és az állam által garantált normák betartása felett őrködik, a földmivelésügyi az ősi természet erejét szervezi a közösség céljainak szolgálatára, a kereskedelemügyi kormányzat a tőkének, a javak felhasználásának és forgalmának szab irányt, a küiügy a nemzeti célok érdekében harmonizálja belső törekvéseinket a nemzetközi erőhatalmi viszonyokkal és aspirációink beteljesülését a belügyi és a külügyi szolgálatot alátámasztó honvédelem igazgatása teszi lehetővé, ha a kultusz a nép széles rétegeit vonja be a nemzeti kultúrába és fejleszti, hogy méltók lehessenek a politikai nemzet tagjaivá lenni, a pénzügy pedig anyagi forrásokat nyit meg az állam számára, hogy a főhatóságok letéteményesei anyagi hatalomra támaszkodva irányíthassák politikájukat, a népjóléti igazgatás célja és feladata az emberi munka védelme, az ember lelkiségének és testi mivoltának megvédése minden egyoldalú törekvéssel szemben. A népjóléti politika embervédelmi politika Az embervédelem politikája a szeretet politikája. Az utóbbi a praktikus kereszténység. A tudatos, az akaratos, a cselekvő, a célzatos, az aktiv, a szüntelenül ható és soha nem lankadó szeretetnek politikája, az igaz, a nemes, a keresztényi szociális, tehát népjóléti politika. De ha a cselekvő népjóléti politika a védelemben, a defenzív, a negativ álláspont megvédésében, az egyoldalú irányzatokkal és a szubverziv erőkkel folytatott küzdelemben merül ki, cselekvése steril marad, mert védelmi harccal, még ha mindjárt az ember az, amelyet megvédelmezünk, alkotni, építeni, fejleszteni, erősbiteni semmit sem lehet. Az aktivista, a cselekvő, a népjóléti politika a pozitív, az alkotó népjóléti politika. Ezt az elvet belevitte kormány zatának minden vonatkozásába miniszterem, Vass József és az ó nagy aktivitása, munka és teremtő ereje teszi lehetővé, hogy aiig zárultak le az 1927, évi nagy társadalombiztosítási reformunk aktái, alighogy végétért a munkásbizto sitás renaissanceának előkészítése, máris teljes lendülettel üti meg miniszterem a közvélemény hárfá jának érzékeny húrjait, midőn belezengi a magyar társadalomba, hogy nem érkezett még el a pihenés időszaka, munkálnunk kell szüntelenül, hogy erősítsük ezt a vérző magyar életet. Mert mit ér a nagy küzdelmek és áldozatok árán elért pénzügyi újjászületés, , mit ér az államháztartás rekonstruálásának nagyszerű eredménye akkor, ha elvérzik ez a megcsonkult magyar élet és nem erősítjük, nem fejlesztjük, nem harmonizáljuk a mi társadalmunkat. A legnagyobb magyar feladat, a legparancsolóbb kötelesség a magyar társadalom fejlesztése, kimunkálása lelkileg és testileg egyaránt. A lelkek megművelése, ki- cizellálása, kifínomitása az egyház feladata, anyaga a lélek. A magyar fajta testi erösbitése, feljavítása, nemesítése a népjóléti és munkaügyi kormányzat feladata ; politikájának anyaga : az emberi fizikum. A tudatos embervédelmi politika az emberi lelkiiletet és testet védő cselekvés. Ebben har monizál az egyház politikája a népjóléti és munkaügyi kormány zat tevékenységével, egyik feltételezi a másik működését, mert hitnélküli lélek nem lélek többé és lelketlen ember megsz.ünik ember lenni. Rothadó fizikummal, pusztulásra Ítélt emberi roncsnál lehet-e méltatlanabb odva az emberi léleknek ? A lélek megmunkálása és a fizikum védelmének politikája szervesen összefügg, a kettő feltételezi egymást. Amikor tehát, az egyház ápolja a lelkeket, fejleszti a hitet, nemesbiti vele a szellemet, elősegíti, alátámasztja a népjóléti és munkaügyi kormányzat politikáját, De midőn az utóbbi a társadalom egészségének javításával, a nyomor leküzdésével, a *
