Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-02-29 / 17. szám

Ctvenkilencedik évtolyam. 17. szám. Sátoraljaújhely, 1928. február 29. ■«(jelenik hetenként kétesei «■érdén ée esombaton I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I I Zemplén ElSflsetéel ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: j§ négyzetcentiméterenként. POLITIKAI HÍRLAP I Sy lit tér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »»ám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ■■ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Együttes tárgyalása lesz az évi költségvetésnek és az appropriációnak. A pénz­ügyminiszter egyidejűleg nyúj­totta be a két javaslatot. A kormány az együttes tárgya lést fogja kérni a képviselő- háztól. A Ház ezirányu jogá­nál fogva elrendelheti a költ­ségvetés és az appropriáció tárgyalását és a közös általános vitát. Az együttes tárgyalás nem jelent alkotmányjogi csorbí­tást, ahogy bizonyos oldalról Igyekeznek ennek a beállítás­nak alapot keríteni. A két javaslat közös tárgyalását gya- koilati szempontok teszik szűk ségessé, mert amint a minisz­terelnök kifejezésre juttatta, nincs értelme annak, hogy valaki a költségvetéssel kap­csolatosan elmondjon egy be­szédet és ugyanezt elmondja az appropriáció tárgyalásánál is. A költségvetésnek és a felhatalmazási javaslatnak a külön-külön való tárgyalása időpazarlás volna az ország­gyűlés részéről, mert az or­szág jelenlegi helyzetében nem lehet az a cél, hogy minél többször csillogtassa meg va­laki ugyanarról a tárgyról szónoki képességeit. Ma az alkotás és a tevékeny munka korszakát éli az ország. Eh­hez kell igazodnia a költség- vetési tárgyalásnak is. Eddig az volt szokás, hogy a költ­ségvetési vita után újabb vi­ták keletkeztek az appropriá ciónál. A költségvetési vita az uj házszabályok értelmé­ben korlátok közé van szorítva, mely azt célozza, hogy ne vesztegese drága idejét a ma­gyar képviselőház meddő szó noklatokra, vagy párleélokat szolgáló obstruáló időhúzásra. Örömmel kell üdvözölni ezt a praktikus újítást, mely azon kívül, hogy egységesebben áttekinthető és átfoghatóbb képet ad a költségvetési komp­lexumról, az idővel való ta­karékoskodást honosítja meg a gyakran túlságosan sokat szónokló magyar képviselő­házban. Ez az ujitás arra szoktatja a képviselőket, hogy gazdaságosabban használhas­sák fel egy-egy parlamenti I időszak munkaidejét, mely a í miniszterelnök álláspontja sze- ! rint nem kulminálhat pusztán i a megcsillogtatott szónokla- j tokban. A beterjesztett költségvetés | apropójából ismét lábra ka­pott az a beállítás bizonyos oldaláról a magyar politikai életnek, hogy az elmúlt évek folyamán bár az államháztar­tás egyensúlyban volt s min­den állami üzem aktiv, mégis az életstrand romlott s vég­eredményben a magángazda­ság talpraállitása nem történt meg, Ezzel ,az. ugylátszik, de mégis csak hiba van“ be­állítással szemben, meg kell állapítani a pénzügyminiszter költségvetési expozéjából és a beterjesztett költségvetés számadataiból, hogy igtnis, a magángazdaságra is élénken kihatott a helyreállított és stabil állapotú államháztartási egyensúly, mert gazdasági vi­szonyaink javultak, az ország népességének fogyasztó ké­pessége növekedett, a mező gazdaságilag megművelt terű letek szaporodtak s a tőke- képződés terén is haladás észlelhető. Ma már lehet tisz­tességesen ruházkodni és a nagy átlagnak az egészséges igényszükséglete is kielégítést nyerhet az ország általános helyzetéhez viszonyítva. Mind­ezek nem történhettek volna meg, ha a kormányzat nem teremti meg a valutáris sta­bilitást, nem hozza egyen­súlyba a kiadások és bevéte­lek annyira anarchizálódott | állapotát. A hasznos beruhá- , zások, melyeknek az összege ez évi költségvetés hozzá­adásával 726 millió pengőt tesznek ki, ugyancsak nagy mértékben elősegítették a ma- j gángazdaság vérkeringését. A nyomukban járó munkaalka­lom és az ezt követő kis tőkeképződés is azt bizonyít­ják, hogy az ország helyre­állott pénzügyi egyensúlya nagy mértékben elősegítette a magángazdazdaság gyógyu­lását is. Bátran elmondhatja minden magyar ember, hogy a kormány pénzügyi ered­ményei jelentősek. Az uj költségvetés és a pénzügymi­niszteri expozé bizalommal tölthet el mindenkit a kor­mányzat eddigi eredményei alapján a jobb pénzügyi jövöt illetőleg Farkas Undor ny. polgármester képviseli Sátoralja­újhelyt az amerikai Kossutk-szobor leleplezésen Egyik legközelebbi számunkban arról adtunk közlést, hogy a fel­merült nehézségek folytán Sátor­aljaújhely város képviselete az amerikai Kossuth-szobor leleplezé­sen elmarad. E híradásunkkal szemben most illetékes helyről szerzett informá­ciónk alapján örömmel kell jelen­tenünk, hogy az említett nehézsé­gek lektizdhetőknek látszanak s a szobor leleplezésen Farkas Andor ny. polgármester fogja városunkat képviselni. Bizonyára a város közönsége is a legnagyobb megelégedéssel veszi ezt tudomásul, mert Farkas Andor személyében is méltó képviseletet nyer Sátoraljaújhely. Farkas Andor ny. polgármestert kiváló személyi tulajdonságai, tehetsége, fellépése szinte praedesztinálják a kikülde­tésre és kétségtelen, hogy semmit nem fog elmulasztani, amivel vá­rosunknak szolgálatokat tehet az­által is, hogy az amerikai magya­rokat az alkalom szülte helyzetek­ben megismertetvén a trianoni Ujhely szorító helyzetével, figyel­müket a nyomorékká tett város felé is fordítja. Farkas Andor lelkében nem sza­kadtak meg azok a kötelékek, melyek őt a város közönségéhez fűzik s ez a megtisztelő bizalom, hogy annak a városnak képvise­letében léphet a szabadság föld­jére, melynek az Amerikában ma is tisztelt és megbecsült emlékű hazánk nagy fiával — Kossuth Lajossal olyan közeli kapcsolatai vannak — arra fogja őt késztetni, hogy e történeti kapcsok kieme­lésével rámutasson arra a kegyet­len igazságtalanságra, amivel Tria­nonban ezt a színtiszta magyar várost — Kossuth Lajos városát sújtották És most emlékébe kell idéznünk városunk közönségének főispá­nunknak a kiküldetés költségeihez való adakozásra vonatkozó felhi- sát. Az utolsó percekben vagyunk s ezúton is kérjük a város közön­ségét, hogy ne csak szivét nyissa meg e képviseltetés előtt, hanem a ár. Orbán Kálmán polgármester­nél kitett iveken erejéhez mérten legsürgősebben adakozzék a ki­küldetés költségeire s tegye lehe­tővé Ujhely képviseltetését. Ma már buzditó példáit szolgál­tatták többen áldozatkészségüknek s kívánatos, hogy a megértő, jő példát minél többen kövessék Levente-bál Tokajban (Tokaji tudósítónktól.) A tokaji levente egyesület mű­kedvelő tagjai f. hó 21-én, az egyesület felszerelésének gyarapí­tására tánccal egybekötött kitünően sikerült műsoros estét rendeztek. Ez alkalommal színre került Gár­donyinak „A bor“ cimü népszín­műve, melyet a szereplők sok hi­vatásos színészt is meghaladó mű­vészettel adtak elő a termet zsú­folásig megtöltő közönség szűnni nem akaró tapsorkánjai között. A szereplők közül különösen kivált Szabó Lajos leventének Ba- racs Imre alakítása, aki oly töké­letesen adta szerepét, hogy a kö­zönség soraiból könycsillogás adta meg Szabónak a legszebb elisme­rést. Kitünően játszott Fehér Lajos levente Mihály bácsi szerepében, Lovász Pál pedig Durbints sógort adta teljes hűséggel. Fehér Juliska (a megejtett szépségverseny nyer­tese) Göréné szerepében volt el­ragadó, Fehér Bözsike Juliska me­nyecske szerepében produkált nagyszerűt, mig Szabó Zsuzsika a Juliska anyja szerepében állította a közönség elé a kissé házsártos, de igen jószivü, gyermeke és unokája sorsán komolyan aggódó édesanyát igazi művészettel. A többi kitűnő szereplők közt még kivált Csorna a falusi kovács sze­repében, aki egyúttal a férfi szép­ségverseny nyertese volt. Olyan tökéletesen tudták és adták a sze­repeket, hogy a lámpaláznak nyoma

Next

/
Thumbnails
Contents