Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-04 / 2. szám
őtvenkilencedlk évfolyam. 2. szám. Sátoraljaújhely, 1928 január 4. Megjelenik hetenként kétesei ■»»érdén él asombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (V&rmegyehés IX. adv) I I Zemplén j i EJ 3 diétáit ér: Negyedévre , 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Myilttór soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. «sara FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »»ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Amer. Fájdalmas hir szállott át a Hegyalján karácsony szent ünnepén, jelentve báró Waldbott Ödön cs. és kir. kamarás, a mindenkitől szeretett főurnak halálát. Ez a váratlan és megrendítő halál nemcsak a Waldbott bárói családot és a főúri rokonságot döntötte gyászba, de osztozik a fájdalomban az egész vármegye azon sok benső kapocs miatt, mely a boldogult főurat me- gyénkhez fűzte. A Waldbott-család egészen a mienk, sorsuk a mi sorsunkkal forrt össze, tehát a megboldogult a mi halottunk is. Itt a megyénk szolgálatában kezdte meg a közért való munkásságát és mindenki tiszteletét megszerezte ritka tehetségével, rendkívüli kötelességérzetével és tapintatos, finom egyéniségével. És amikor a megyei szolgálatból a közérdek a fővárosba, majd párisi nagykövetségünkhöz szólította, ott is önzetlenül és eredményesen dolgozott a Hegyalja felvirágoztatása érdekében. Báró Waldbott Ödön 1875. szept. 21-én született. Középiskoláit a kassai premontrei főgimnáziumban végezte, majd a kolozsvári egyetemen megszerezte a doktorátust. Vármegyénk szolgálatába lépett és rögtön feltűnt a fiatal főur nagy agilitása. Pár év múlva a földmivelésügyi minisztériumban találjuk, melynek szőlészeti osztályában dolgozott és a Hegyalja sokszor érezte onnan is munkájának jótékony hatását. Darányi miniszter hamar felismerte benne a nagy koncepciójú férfiút és a párisi osztrák-magyar nagykövetséghez delegáltatta, ahol mint a magyar szőlőgazdaságunk szakértője, a magyar szőlőtermelés és export érdekében igen sokat tett. Gróf Goluchovszky akkori külügyminiszterünk még nagyobb tért akart juttatni megyénk e kiváló fiának és át akarta venni a diplomáciához. De atyjának előrehaladott betegsége szükségessé tette, hogy hazajöjjön és a tolcsvai uradalom vezetésében édes atyjának segédkezzék. Ide siteni nagy szaktudását a szőlő- j és borgazdaság terén, melyen az ! ő nagy koncepciójú tervei sokat lenditettek. Mikor a világháború kitört, a megboldogult báró mint a 10. huszárezred tartalékos hadnagya, elsőnek jelentkezett frontszolgálatra, bár huzamosabb betegsége folytán megrendült egészsége nyugalmas kezelést kívánt volna. A huszárezred egyik iegbátrabb tisztje volt ahol rövid idő alatt századossá leit és öt harctéri kitüntetést szerzett. Katonái rajongtak parancsnokukért, közvetlen természete és legendás bátorsága miatt. De ön kíméletet nem ismerő egyénisége a harctéren felújította betegségét, a fokozott fáradalmak miatt vese- bántalmai úgy kiújultak, hogy fölebbvalói egyenes parancsára, haza kellett jönnie gyógykezelésre. A háború után betegsége miatt nem akarta a birtokkezeléssel iáró sok gondot vállalni és Budapestre költözött. De agilis természete itt is munkakört teremtett magának. A Háztulajdonosok Országos Szővétségének lett alelnöke és főmunkatársa. Majd szerepelt a bécsi és hágai nemzetközi kongresszuson, ahol feltűnést keltő beszédei által szerzett érdemeket. Lappangó betegsége munkaközben lepte meg. Karácsony előtt pár nappal tört ki és egy akut vesegyuladás következtében beálló komplikáció pár nap alatt végzett az 53 éves, nagy energiájú férfiúval. Mély megrendüléssel fogadtuk e tragikus hirt, mely csonkaországunk és főleg csonkarnegyénk újabb veszteségét jelenti. Az egész ember mintaképe volt. Benne az arisztokrata sok évszázados kultur-ereje gyümölcsözött ezrek számára. Ragaszkodó lelkülete szü- kebb szülőföldjéhez kötötte, mert évtizedeken át olyan munkakört választott magának még külföldön is, ahol a magyar érdekek mellett speciálisan Zemplénnek tett szolgálatot. A béke ünnepén, karácsonykor halt meg, aki mindenkinek békéjéért élt és dolgozott. A Szőlészeti és Borászati Osztály határozata a jegyzőkönyv tanúsága szerint a következőleg szól: Sz. 0. 367/1927. sz. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület a sátoraljaújhelyi hegyközség indítványának elfogadásával elhatározza, hogy a Tokaj- hegyalja válságának megoldása és a megsegítés módozatainak megállapítása végett emlékirattal járul a kormányhoz, s az emlékiratot egy nagyobb küldöttség utján juttatja a kormányelnökhöz, a földmivelésügyi és a pénzügyminisztériumhoz s felkéri a zemplénvármegyei országgyűlési képviselőket, hogy a küldöttségben résztvenni szíveskedjenek. Az emlékirat megszövegezésének alapjául a sátoraljaújhelyi hegyközség beadványában leszögezett indokolás veendő; ugyancsak e beadványban leszögezett alapelvek szolgáljanak a megsegítés módozatának irányelvéül. Nevezetesen : alakítsanak a tokajhegyaljai pénzintézetek a saját kebelükből egy syndikátust. Ennek a syndikátusnak bocsásson rendelkezésére a kormány egészen olcsó kamatláb mellett 3 millió pengőt azzal a meghatározással, hogy ezt az összeget a szőlősgazdáknak folyósítsák mi- velési költségre. A syndikátus felelősséget vállal a kormánnyal szemben a kölcsönadott összegért. Viszont a szőlősgazdáknál való kihelyezésnél az egyes pénzintézetek saját felelőségükre járnak el. Maguk határozhatják meg, kinek milyen biztosíték ellenében folyósítsák a kölcsönt. A folyósítható kölcsön maximális összege holdankint meg lenne határozva. A kölcsön kezelése címén a pénzintézetek legfeljebb 2% kamat- többletet számíthatnak. A kormány megszabhatja, hogy a syndikátus tagjai csax azok a pénzintézetek lehetnek, amelyeknek hitelképességét a Pénzintézeti Központ akceptálja. Előírhatja, hogy ezek a pénzintézetek a sző- lőkölcsönt külön tartoznak kezelni és könyvelni s hogy azok a Pénzintézeti Központ által bármikor ellenőrizhetők. Egyszóval mindent megtehet, hogy a kölcsönadott összeg biztonsága egy percig kétséges ne legyen. Ameny- nyiben azonban a Hegedűs Sándor miniszteri biztos ur által a a jelen gyűlés során kilátásba helyezett 2 millió pengős előnyös kölcsön rövidesen folyósittatnék, az esetben a határozat szerint az emlékirat újbóli benyújtása s a küldöttség menesztése, mint szűk ségtelen, mellőzendő. A részletek keresztülvitelével a Szőlészeti Osztály elnöke és a Gazd. Egy. titkára bízatnak meg. Egyik napilap közlése szerint a h»(árr>7»than ipl7f»tt 2 milliös kölil Borászati Lapok és a Tohajhugyalja Báró Haidbott Ödön j A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatójának, dr- Baross Endrének kiadásában s felelős szerkesztésében megjelenő „Borászati Lapok“ ezévi 1. számában a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati osztálya ülése címe alatt szenzációs hir jelent meg, amely kell, hogy élénk érdeklődést keltsen országszerte megbotránkozást és visszatetszést az ezer bajjal küzdő tokajhegyaljai birtokosság körében. Az érdekes közlemény azt mondja, hogy a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati osztálya dec. 7-én ülést tartott, melyen felolvasták és elfogadták a sátoraljaújhelyi hegyközség határozatát, rnelyszerint: „Mondja ki a szőlészeti és borászati szakosztály, hogy a kormány általános politikájának érintése nélkül Mayer János földmivelés- ügyi miniszter ur iránt annak a lokajhegyaljával szemben tanúsított gazdasági politikája miatt bizalmatlan és elhatározza, hogy Zemplén vármegye törvényhatóságához ezt a bizalmatlansági hatákérvén a törvényhatósági bizottsá- ; got, hogy azt tárgyalja, hátáto- I zattá emelje és arról úgy az össz- kormányt, mint Mayer János föld- mivelésügyiminiszter urat érte$itseu. Olvasva a szinte hihetetlenül hangzó hirt, legott felkerestük a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület titkárát Illésházy Endre kir. gazd. tanácsos urat, aki készséggel rendelkezésünkre bocsáj- totta a Szőlészeti és borászati osztály december 7-én tartolt ülésében felvett jegyzőkönyvet, amely egyébként teljes terjedelmében megjelent az Egyesület hivatalos lapjának, a .Zempléni Gazdádnak műit év december hó 20-i számában, de felmutatta a Sátoraljaújhelyi Hegyközség határozati javaslatát is, amely ugyancsak egész terjedelmében közölve volt a Zempléni Gazda december hó 5-én megjelent 22. számában. A betekintés után megállapítottuk, hogy a sátoraljaújhelyi hegyközség határozati javaslatában, illetve határozatában a Borászati Lapokban közölt passzus egyáltalában nincs benne és hogy a Borászati Lapokban idézőjel közötti határozatot a SzőAn nőm hrwfa
