Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-25 / 7. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1928 január 25 miskolci húsárakról közreadott tudósítás. Azt írja a bizonyára jól informált laptársunk, hogy amint azt a miskolci vásárcsarnok igazgatósága közli: múlt szombaton a marhahús ára erősen visszaesett és a jó minőségű hús kilónként 1 P 32 fillérért is kapható. A vásárcsarnok igazgatósága szerint ennek előidézője részben az igen nagy marhaállomány, amely eladásra kényszeríti a gazdát, továbbá az, hogy most adják el fokozatosan a kihizlalt állatokat. Van azonban ennek — írja a Magyar Jövő — még egy másik, a közönség zsebét érdeklő oka és pedig a nyersbőrárak horribilis, szinte ugrásszerű áremelkedése. Ennek következményeként a miskolci mészárosiparosok helyes szociális érzékére vall, hogy a nyersbőrárak emelkedését nem akarták csupán a maguk részére kihasználni, hanem annak bizonyos százalékát átengedték a közönségnek, amikor a marhahús árakat mintegy 30 százalékkal csökkentették. Az újhelyi közönség most egyre sürgetőbben kérdezi tőlünk a Magyar Jövő híradása során, hogy az újhelyi mészárosok talán nem élvezik a bőrárak emelkedésének hasznát, mert itt semmi jel nem vall arra, hogy husárleszállitás volna készülőbon s a miskolci 1 P 32 filléres árral szemben keményen és megingathatlanul tartja magát a 2 P 24 filléres kilónkénti ár. Az itteni minden belátás nélküli áraknak elháríthatatlan következményévé vált a húsfogyasztásnak Ujhelyben óriási módon való csökkenése. A középosztály, a fix fizetésből élők, ma már legfeljebb ha vasárnap és ünnepnapra szereznek be az itteni hus- székből — húst, egyébként szívesebben vásárolják — olykor olykor — a baromfit, mert ennél is jobban megtalálják a számításukat. Széphalmot. Úti leveleiben szomorúan emlékezik meg a festői tájon álló hely elhagya- tottságáról. Kötelessége volna minden magyarnak — írja — életében legalább egyszer ide elzarándokolni, mint a mohamedánnak Mekkába. — De mégis jobb, hogyha nem jön el, mert meg kellene esküdnie, hogy a hazáért soha egy lépést sem fog tenni. Ő látta a pusztulás és feledés legsziv- szaggatóbb képét s már felemelte kezét, hogy megesküdjön erre, mikor jó vagy rossz angyala megfogta kezét... Ugyanő egy szatirikus hangú költeményben említi, hogy Kazinczy halálozási szobájában egy zsidó bérlő lakik, neje szobájából kamara lett, a kert elvadúlt. Fehér oszlopát is özvegye emeltette s nem a haza... Ha gyermeke lesz, elvezeti ide, hogy „buzdítsa“ Ismerünk Ujhelyben egy sok tisztviselővel működő közhivatalt, mely az újhelyi hús és zsiradékpiacról teljesen visszavonult s a fővárosból és Debrecenből szerzi be állandóan szükségleteit. Ismerünk magánosokat igen nagy számban, akik hasonlóan másfelé orientálódnak a hús és zsirbeszerzés terén s meggyőződ- i tünk arról, hogy zsidó családok összeállva nagyobb mennyiségben hozatják és osztják el maguk között a más helyről beszerzett kóserhust. A vasutasokról, akiknek foglalkozása a másfelől való beszerzést még könnyebbé teszi, ne is beszéljünk, valóságos fehér holló az a vasutas, amelyik helyben vá sárol. Ennek eredménye azután az, hogy az újhelyi husszékekben napról-napra ritkábban fordul meg vevő. Talán egyedül vasárnap van jelentősebb forgalom, a többi napokon ásitóan üres valamennyi hentes és mészáros üzlet. Nem is lehet máskép, mikor itt a legkevésbé sem domináló elv a nagy forgalom kisebb haszon, nem lehet máskép, mikor a fo gyasztó közönség 20-30-40 százalékkal kedvezőbben jut az idegenből hozott hús és zsiradék áruhoz. Az is megfigyelhető, mióta a posta a csomagokat a házhoz kézbesíti, hogy a kézbesítők menynyi szalonna és zsircsomagokat adnak le egyes házaknál. Nincs tehát nálunk rendjén I semmi a húsipar terén s a biró- ; sági elintézés nem keltett a kö- | zönség körében megnyugvást. A husiparosok kemény és csö- ! könyös magatartása nem eredmé- i nyezhet mást mint .ennek a vi- I rágzó iparágnak teljes letörését, j mert fogyasztó közönség nélkül I nem tarthatja magát a piac ami kor teljesen elhanyagolja, avagy épen teljes nemtörődömséggel kezeli azokat a feltételeket, amelyek forgalmának elősegitői és fenntartói A közönség valóban a leghelyesebben cselekedett s semmiféle szemrehányás nem illetheti, mikor teljesen elfordulóban van az újhelyi húspiactól. A szabadverseny feltételei megadják a közönségnek is a módot a védekezésre s helyesen cselekszik, ha nem enged a zsebére a végtelenségig spekulálni. Az egyedül üdvös eredmény csak az lehet, hogy Ujhelyben nemsokára ugyanannyi husiparos fogja a közönséget kiszolgálni, mint békében s azok, akiket a konjunktúra csalt a piacra, hamarosan elesnek az egyenlőtlen versenyben. Még néhány százalékos csökkenése a fogyasztásnak és el kell következni a másik oldalról is a jobb belátásnak. ZE3Z I BE 1£Z — A Szociális Misszió Társulat február 2 án, csütörtök este fél 9 órai kezdettel a Kát. Olvasókör ösz- szes termeiben családi estélyt tart, melyre a szervezet összes tagjait családtagjaikkal és ismerőseikkel együtt tisztelettel meghivja és szeretettel elvárja. A Misszió szerény keretek között, anyagi megerőltetés nélküli, meghitt, otthonos és kedves szórakozást kíván nyújtani. Jó teáról, hideg ételekről, sütemények és italokról a rendezőség gondoskodik. A tiszta jövedelem a szegény gyermekek felsegélyezésének céljait szolgálja. Külön meghívók nem bocsáttatnak ki, megjelenés egyszerűbb ruhákban. — Hzabad líceumi elŐ- ndáw. A Zemplénvármegyei Ka- zinczy-Kör szabad líceumi előadás- sorozatában f. hó 21-én Mosolygó Jóef tokaji gör. kát. lelkész^ szitszéki tanácsos előadása került sca: Az oláhság erdélyi telepű- léről. Gazdag történelmi felké- sztséggel felépített alapos tanul- miyt hallottunk s benne a dáko- roán származás legendájának velőscáfolatát. A szép előadás meghajtására feltűnően kisszámú köinség jött össze. A legközelebbi elédás f. hó 28-án, szombaton d. . 5 órakor lesz az állami polg. leá/iskola tornatermében. Az előadd dr Rácz Lajos sárospataki ak.anár tartja Rousseau és Voltait egymáshoz való viszonyáról.- Az első negyedévi lakbérek. A folyó év első negyedétől ugyanazon összegű lakbér fizendő mint az elmúlt év utolsó Hegedében. Lényigileg csak any- uyihn változott, hogy most már ez e február 1-től kezdve megszűr a közüzemi pótlék, csak össakbér lesz. — Az újhelyi posta — és a oj»f* erseiij. Tudvalevőleg a Mgyarország c. lapban folyik egy x. n. copfverseny, melynek győzese az iecnd aki minél kiál- tóbbés abszurdabb esetét küldi be vlamelyik hivatalnak, hatóságnak agy egyéb szervnek a szabályához, intézkedésekhez való olyat betüszerinti merev ragasz- kodáának, amelyből a magánvagy közérdeknek némi engedékenyéggel, belátással elkerülhető sérelne áll elő. Városunkban is többlet megihletett a pályázatnak bizorrára nem annyira közérdekű, mint nkább anyagi oldala, mert a jelzett újság-rovatban az újhelyi m. kf. postahivatal már két ízben is szinyegre került révén annak, hogy elsején az utalványkasszánál sok i<őt kell ácsorognia a feleknek. ralóban elsején reggel mindig nigy forgalom van ezen pénz- ; tárnál de lehet-e ez máskép, mikor ikenkor adják ki a tisztviselő illetmmyeket, ami ezekben az órákbin érthető torlódást okoz a hazáért való munkára, mely ily jutalmat érdemel. Arany is lehangoltan távozott Széphalomról 1855 év augusztusának végén. „Vissza- jövet útba ejtettük (Tompával) — írja — Bányácskát, azaz Széphalmot, a Kazinczy Széphalmát, hol újonnan elavult, soha teljesen ki nem épült s már rozzant, félig füstös szalmával, félig mohos zsindellyel fedett, különben úri szabású házában épen zsidó zsinagógát találtunk, de azért bementünk. Három szobája volt csak kész. egy akkora ebédlő mint a Balogh Péteré, abból nyílt K. dolgozója, azután a könyvtára; kicsiny szobák. A kertben, melynek akácait maga ültet- gttte, áll szürke gránit síremléke. Sírján a zsidó pulykái legeltek. Az elhagyottság szomorú képe az egész Széphalom. Fájdalmas érzettel távoztunk innét.“ Születésének százados for- dúlóján nemzeti gyűjtésből'az Akadémia megvásárolta a széphalmi birtokot és Kazinczy dolgozószobája helyén 1872/ 73 ban egy görögstilű templomot építtetett. Valóban helyesen írta Tompa 1859 i ün népi ódájában, hogy szép nap virradt fel ekkor Széphalomra. Haló földje szent Kazinczy életéért. De az 1859 i szép halmi ünnepen még, mint Szemere Miklós ünnepi költeménye bizonyítja, állt a „ros- kadó lak.“ Ez ünnepen a Kazinczy-család tagjai közül (1859 december 3ü) líigénia, Antonia és Kazinczy Bálintné jelentek meg. Széphalom azóta a nemzeti kegyelet zarándokló helye. Lélekemelő itt minden. A szomorúságot ma a határ közel- léte okozza. — A postaigazgatóság vizsgálatai rendet el a copf-panasz dolgábant melynek lefolytatása során, közvetlen tapasztalatunk szerint sem derülhetett ki más, mint a panasz alaptalansága. Az meg egyenesen abszurdum, hogy ilyenkor a többi fülkék is pénzkifizetéssel foglalkozzanak, mert mi lenne akkor a levél és csomagfeladásokkal, inkább a panaszos a hibás, mert ne válassza ki pont azt az időpontot a pénz feladására, mikor köztudomásúlag igen nagy a forgalom. Egy állami hivatal különben sem arra való, hogy dijnyerés szempontjából kipécézzük s nem külö-
