Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-22 / 6. szám
( tvenkllencedlk évfolyam. '6. szám. Sátoraljaújhely, 1928. január 22. M*(J«ltnlk hetenként kétezer eaerd&n óe »ombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház XI. udv) Zemplén ElSflaetóel ár: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: g négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. szám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Biám. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni uörök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Bulgária a toborzás ellen Bulgáriát ugyanaz a sors érte a békeszerződések során, mint Magyarországot, azzal a külömbséggel, hogy területéből nem raboltak el akkora darabot, mini a mi hazánkból, bár e tekintetben neki is nagy áldozatot kellett hoznia kényszerhelyzetében. ót is sújtotta a jóvátétel és a katonai rendelkezések époly szigorúan érték, mint hazánkat. Szigorúan kontingentálták a had sereg létszámát, amelyet csupán toborzás által állíthatnak fel. Azzal semmit sem törődtek a békeszerződések készítői, hogy a bulgár nép hagyományaival és lelkének összetételével épugy nem egyeztethető össze a zsoldos hadsereg gondolata, mint a mi népünkével. Ilyen körülmények között előállott ebben a sokat szenvedett országban az a helyzet, hogy a hadsereg kötelékébe önkéntesen csak olyan elemek léptek be, amelyeknek meg bizhatósága meg sem közelíti a régi hadsereg szellemét. Akkoriban az angol toborzási rendszert akarták a békeszerződések készítői alkalmazni a legyőzött államokra, azzal a gondolattal, hogy azok leszerelése ily módon érhető el legkönyebben. A gondolat mögött semmi esetre sem lehet felfedezni az illető államok iránti jószándékot, mert ezzel egyedül a győztesek érdekeit kívánták szolgálni, elsősorban olyan államok érdekeit, mint amilyenek úgy Bulgáriát, mint Magyarországot is körülveszik. Rövid pár év után tűnt ki, hogy a békeszerződések katonai rendelkezéseit betűről- betűre nem lehet átvinni a gyakorlatba, mert bármenynyire is jó katona a bolgár paraszt, ha általános védköte- lezettség esetén kell fegyverbe állania, épannyira nemtörődömséggel kiséri ezt a kérdést abban az esetben, ha a toborzási rendszer önkéntes felajánlkozást kíván tőle s még hozzá esetleg olyan időben, amikor ő mezei munkával van elfoglalva. Az államok rendje és békessége ilyen körülmények között nehezen tartható fenn olyan államokban, amelyekben egyébként földalatti erők is működnek annak felrobbantásáért. Bulgária több rendben panaszt tett már illetékes nemzetközi fórumok előtt a katonai rendelkezések miatt s ennek lett következménye, hogy Briand a minap levelet intézett a nagyköveti értekezlethez, amelyben a régi békeszerződésekben lefektetett irányelveket kívánja fenntartani, nem mintha tagadná a revízió szükségességét, de bevallja aggodalmát abban a tekintetben, hogyha Bulgáriával szemben engednek a békeszerződések rendelkezéseiből, akkor a többi állam is hasonló revíziót fog sürgetni. Valóban, nem volt nehéz Briandnak erre a konklúzióra jutni, mert mi nem Bulgária után, hanem vele együtt követeljük a békeszerződések ezirányu revízió alá vételét, mert az önkéntes toborzás nem egyezik meg hagyományainkkal, deleg- kevésbbé sincs összhangban népünk lelkületével. Még abban a tekintetben is sok argumentumot lehelne felhoznunk, hogy pénzügyileg mily borzasztó terhet jelent a j legyőzöttekre, ha a tönkrement : országok felépülő romjaik vé- j delmét és állami rendjüknek nyugalmát olyan sorkatonasággal kénytelenek biztosita- ! ni, amelyik tulajdonképen el- 1 sősorban nem is a haza vé delmének gondolatát elégíti ki, hanem existenciális biztosítékokat nyújt máshol talán kevésbé elhelyezkedni tudó elemek számára. Bethlen a pártegységről B/zros GYORS, gMYHg OOKOliciát HASHAJTÓ« Ha végigtekintünk az európai parlamentek politikai pártjain, Angliát kivéve, mindenütt azt konstatálhatjuk, hogy tömör, erős többség seholsem irányítja és támogatja a kormányzatot. Jóformán mindenütt csak pártfrakciók ad hoc egyesülésére és sokszor erkölcstelen kompromisszumára kell támaszkodnia a parlamentáris kormányoknak s ez magával vonja a bizonytalanságot s meghiúsítja messzire kitűzött politikai célok megvalósítását. Az 1918-iki összeomlás után hosszú éveken keresztül mi is ilyen helyzetben lavíroztunk s hol egymást támogató, hol egymást tamadó pártfrakciók tusakodásainak közepette egyre-másra buktak meg kormányaink s nemcsak hogy messzi nemzeti célok nem voltak megközelithetök, de még a sürgős napikérdések megoldására sem igen volt egységes program és elhatározás hiányában módunk és alkalmunk. Bethlen Istvánnak történelmi érdeme, hogy politikai művészettel a széthúzó frakciókból meg tudta gyúrni az egységes pártot úgy, hogy a konszolidált többségre támaszkodva megvalósíthatta a társadalmi és gazdasági konszolidációt. Európa többi államaival szemben megvan az a kimagasló előnyünk, hogy az egységes párt révén a politikai stabilitás hosszú időre biztosítva van s a külföldi közvélemény tudja és respektálja azt, hogy a magyar kormány úgy kifelé, mint befelé vállalt politikai kötelezettségeit teljesíteni tudja. Dacára tehát annak, hogy az összes nemzetek közt a közelmúltban a magyar ment át a legtöbb szenvedésen, dacára annak, hogy országunk két harmadrészét megszállották, mi konszolidálódtunk leghamarabb politikailag s egy erős párt által támogatott erős kormányzat révén reményteljesebbnek láthatjuk a jövendőt, mint az elmúlt torzsalkodások, meddő és Ízléstelen pártharcaiban. Könnyen megállapítható tehát, hogy a nemzet további fejlődésének egyik legfontosabb biztosítéka az egységes párt. Aki ezt az eredményt gáncsolja és kisebbíti, az nem veszi komolyan a nemzet fejlődését. Az egységes párt ellen agyarkodó politikusoknak az egység megbontására irányuló törekvései nyilvánvalóan oda vergálnak, hogy egyes személyi ambíciók, akár a nemzet jövőjének a rovására is kielégittessenek. Érthető és kívánatos tehát, hogy az egységes párt vezetősége minden erejével azon legyen, hogy ez az egység ne legyen kikezdhető. Ezért helyes és a politikai pártok természetrajzával teljesen kvadráló az a döntése, hogy a párt tagjai véleményüket rendeljék alá a pártegységnek. Nem a szabad politikai diskusszio csökkentését, vagy lehe- tetlenitését kívánja a pártvezetőség, — ezt megerősíti a miniszterelnök legutóbbi nagy beszéde is — hanem azt, hogy ezek a diskussziók a pártélet keretében folyanak s a mely párttagnak ideája, gondolata vagy kritizálni valója van, az ne ugorjék rögtön a nagy nyilvánosság elé ezekkel, hanem magában a pártban igyekezzék gondolatait és jó szándékait érvényesíteni. Enélkül a pártfegyelem nélkül még ellenzéki pártot sem lehet elképzelni, amint a magyar példa is mutatja, még kevésbé egy nagy, messzetekintő célokat szolgáló gu- vernementális pártot. Nem diktatúra ez, hanem egyszerű konzekvenciája a politikai pártéletnek és parlamentáris kormányzás másképen el sem képzelhető, aminthogy nincs ez máskép a parlamenti élet klasszikus országában, Angliában. Városi közgyűlés Dr. Orbán Kálmán polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott csütörtökön délután a város képviselőtestülete. A rendkívüli közgyűlés első tárgyát képezte a Kossuth Zarándok- bizottság elnökségének meghívása a newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepségére. A képviselő- testület úgy határozott, hogy bevárja a Törvényhatósági Bizottság állásfoglalását és addig e tárgyat levették a napirendről. A közgyűlés második tárgyát a »Vörös Ökör“ építkezéseknél szükséges vizvezeték-csatornázás, központi fűtés és szellőzés, valamint Egrsree szám áira. lO filler
