Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-01-15 / 4. szám

4. oldal ZEMPLÉN 1928 január 15 felesleges mennyiségben meglévő foszfor, káli vagy nitrogén, mert a növény — és pláne a diófa — a minimum törvényéhez alkalmaz­kodik, ami annyit jelent, hogy a legkisebb mennyiségben lévő táp­anyaghoz szabja a hozamot. Hogy a diófa milyen hálás, ahhoz aki tud és kész vele jól bánni, szol­gálok hozzá egy példával, amely — hitem szerint — sok kétkedőt s talán köztük a rosszul informált pénzügyi bizottsági tag urakat is kapacitálni fogja. Ezelőtt körülbelül 30 esztendő­vel Reichard Dávid szomszédom zokon véve diófájának makacsjter méketlenségét.azt ki akarta vágatni. { Szerencséjére a fának — s Dávid J gazda vallotta volna kárát —, hogy odavetődött Czeitler József akkori kir. pénzügyigazgató, aki érdek­lődve ültetvényeim iránt gyakran meglátogatott, adva sok okos ta­nácsot úgy pomologiai, mint sző­lészeti dolgokban. Értesülve mi l készül a szomszédban, pardont kért a szép fának s beszédkőzben megkérdezte Dávid szomszédtól, hogy mikor kapott az a fa trágyát és főleg meszet, van-e már annak kb. tiz esztendeje? Szomszédom, aki jó szőlősgazda volt, őszintén bevallotta, hogy ő az olasz rizling- jét rendesen és bőven trágyáztatja, de bizony a diófa soha sem kapott trágyát és arról, hogy meg is kel- _ lene meszelni, nem is hallott. Szó* szót követvén, a kapacitálásnak fo­ganatja lett, elvermeltetvén — emlékezetem szerint — a terebé­lyes fa csorgásába két szekérnyi korhadt istállótrágya s a vincellér lak körül bőségben találtatott mész és hamu (hangsúlyozom, hogy nem kőszén, hanem fahamu) s aztán vártuk a hatást, amely az első esztendőben csak a vegetáció élénk fellendülésében jelentkezett. Mert amint egy töreken, szecskán, szalmán tartott fiákker-ló egy-két- szeri abrakolás után még nem szi- lajodhat neki iránijának úgy, hogy ! szétrugja a spicbognét, a diófa J sem kezdheti a köblözésen ember­emlékezetet meghaladó sanyargás után. A második éven az ágvégek már abba hagyták az egykézést, a további évek pedig egyenesen csudaszámba menő termésekkel jutalmazták a csekély gondozást. Reichard Mór ur, aki azt a fát később örökölte, még ezelőtt négy vagy öt évvel 23 (szóval is hu­szonhárom) fehér puttón diót sze­dett össze azon fa alatt dióverés­kor. (Erre a rekordtermésre Rei­chard Mór — aki időközben sző lőjét dr. Füzesséry Zoltánnak adta el — akkori vincellérje, Szabó Dániel bizonyára emlékszik) (Folytatjuk .) | Sátoraljaújhely yírpáöucca 16. sz. a. gazdaságomban modern, a hygieniai szem­pontokat mindenben szem előtt tartó, a leggondosab­ban kezelt és ellenőrzött tejgazdaságot rendeztem be, honnan az egészséges, ellen­őrzött TEJET naponta reggel fél 8 órakor és este 7 órakor a legtisztábban kezelt edé­nyekben jutányos áron házhoz szállítom At. közönség pártfogását és megrendelését kéri Kovács József tejgazdasága varrógépek réq bevált jó minőségben Kedvező ' fizetési feltételek SINGE R,VA R R Ó GÉP Rt S ZVÉ NYTARSA.SAC Sátoraljaújhely Hz Első Sátoraljaújhelyi Hordógyár DEUTSCH BliCM JÉ8 TÁRSAI Hordóüzemében Faárugyárában Fakereskedésében mindenféle nagyságú Mindennemű asztalos Faragott fa, rúd, deszka, hordók, szüretelő és munka, bútor, épü- léc. zsindely, cserép, pinceedények, zsíros- let munka; ajtók, ab- pala, saját előállítású és csomagoló hordók lakok, berendezések hajópadló, t ü z i f leggondosabb kivitelben és legelőnyösebben beszerezhetők. Telefonszáni: 8. Zemplén vármegye árvaszékétől.. 151/1928. áü. számhoz. árverési hirdetmény. Zemplén vármegye árvaszéke részéről közhírré tétetik, miszerint a kiskorú Gortvay Mária és Gortvay Tibor tulajdonát képező, Sátoraljaújhelyhez tartozó és a sauj- j helyi 2055. és 2443. számú telekjegyzőkönyvi betétben 2971/1. és 2971/2. helyrajzi számok alatt foglalt s 6000 pengőre értékelt ingatlanok 1928. évi január hó 30. napján délelőtt 10 órakor Zemplén vármegye árvaszé­kénél megtartandó nyilvános árverésen a következő fel­tételek mellett fognak eladatni: 1. A kikiáltási ár 6000 pengő, mely áron alul az ingatlan el nem adatik. 2. Árverelni kívánók tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át: 600 pengőt az árverés foganatosításával megbízott árv. ülnök kezéhez az árverés megkezdése előtt bánatpénzül lefizetni, mely bánatpénz a vételár utolsó részletébe fog beleszámittatni. ‘3. Tartozik a vevő a vételárt három egyenlő rész­letben és pedig az első részletet 1928. január 30án a: árvaszéki ülnök kezéhez a leütéskor azonnal, a másodikat a leütéstől számított 15, a harmadikat a leütéstől szá­mítva 30 nap alatt, mindenkor a leütéstől szimitott 8% kamatokkal a saujhelyi m. kir. adóhivatalba, mint gyám­pénztárba befizetni. 4. Vevő a vett birtoknak azonnal birtokába lép s a birtoknak haszonélvezete mellett a leütéstőli terheket, úgyszintén a szerződés és átírással járó egyéb költségeket is viselni tartozik, tulajdonjoga azonban csakis a teljes vételár lefizetése s az árverési jegyzőkönyv gyámható­sági jóváhagyása után lesz bekebelezendő. Vevő addig, mig a vételár utolsó részletét le nem fizeti, az ingatlanon levő épületeket tűzkár ellen biztosí­tani tartozik. 5. Az adásvételi szerződés gyámhatósági jóváhagyás céljából beterjesztendő, melytől az árvaszéknek joga van esetleg a jóváhagyást is megtagadni. 6. Ha a vevő a fentebbi feltételeknek bármi tekintet­ben eleget nem tenne, az álta|a megvett ingatlan birtok a gyámhatóság tetszése szerint vevő kárára és veszélyére újabb árverésre kitétethetik, vagy ennek mellőzésével vevőn a vétejári részletek s ezeknek a leütéstől számí­tott s 8%-kal kamatozó kamatai (1877. XX. t. ez. 290. §.) a törvény rendes utján bevétethetnek. 7. Ha az árverés napjától számított 15 nap alatt az árvaszékbe? intézett beadványban valaki részéről a meg­állapított bánatpénz és a megtörtént árverésen elért vé­telár 10%-ának letétele mellett a vevő ígéretét, ennek legalább egytized (Vio) részével meghaladó ajánlat téte­tik : az árvaszéknek jogában áll, az előbbi árverést hatály­talannak nyilvánítva, újabb árverést rendelni, Az utó- ajánlat az ajánlattevőre feltétlenül s akkor is kötelező, ha az ajánlata folytán elrendelt árverésen meg nem jelent ha az övénél magasab Ígéret nem tétetik, az ingatlan általa megvernek jelentetik ki. Sátoraljaújhely, 1928. január 12. Boronkay László árvaszéki ülnök. —M—————^m mm..« Uradalmak, Bankok, Kereskedők figyelmébe! Irodafelszerelések és üzleti könyvelt ”r|^rtPkaplíu6k írógéppapírok Írógépszalagok Irógépgummik irógép-indigópapirok Irópapirok Fogaimazópapir Kereskedelmi levélpapírok Borítékok Rajzpapirok ivekben és tekercsekben Másolópapírok , „ „ Miliméterpapirok „ „ „ Miliméter-másolópapir „ Másolóvásznak tekercsekben és méterenként. Szabó Pál könyv- zenemű- és papirkereskedése Sátoraljaújhely. — Telefon szám: 126 Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén könyvnyomda és lapkiadó r. t. beiüivel Sátoraljaújhely. Felelős kiadóSzentgyörgyi Géza 1.1 igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents