Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-05-13 / 36. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1928 május 13 befolyásával, türelmével és céltu­datosságával viselje szivén továbbra is a Hegyalja érdekeit, Isten ál­dását kérve munkásságára, erőt és kitartást kívánt a nagy felada­tok sikeres megoldásához. Széli József főispán a legmele­gebb köszönetét nyilvánítva az üdvözlésért és bizalomnyilvánitás- ért, ismertette azokat a kormány- nyilatkozatokat, melyeket a minisz­terelnök és a földmivelésügyi miniszter a Hegyalja rekonstruk­ciója, megmentése érdekében tet­tek. Óva intett a túlzott optimiz­mustól s egységes magatartásra hívta föl az érdekeltségeket. Köz­pályája legszebb jutalmának fogja tekinteni a Tokajhegyalja egysé­ges, megértő magatartását, amely egyedül hozhatja meg a jobb jövőt. Maillot Nándor báró a mi­niszterelnök azon üzenetét tolmá­csolta, hogy a főispán vármegyéje és a Hegyalja jóvoltára tartsa meg föispáni állását. Waldbotl Kelemen báró elnök felhívására Illésházy Endre gazd. tanácsos, egyesületi titkár olvasta föl az alább következő feliratokat, melyeket a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. Méltóságos Főispán Ur! A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület és ennek Szőlészeti és Borászati Osztálya nagy örömmel és lelkesedéssel látta azon akciót, melyet Méltóságod a válságba ke­rült Tokajhegyalja megmentése ér­dekében két évvel ezelőtt megin­dított. Úgy a Gazdasági Egyesület, mint a Tokajhegyalja szőlőbirto- kossága bizalommal tekintett ezen mentési akció elé, mert a Méltó­ságod által kidolgozott tervezetet s a magas Kormány elé terjesztett javaslatait még az esetben is, ha azok csak részben vitetnének ke­resztül, alkalmasnak tartotta a Tokajhegyalja nehéz helyzetének szanálására, a lerongyolódott, egy­kor oly hires és boldog Tokaj­hegyalja újbóli felvirágoztatására. Amily örömmel látta a Tokaj- i hegyalja közönsége az akció meg­indítását s bízott annak sikerében, ép oly lesujtottan vette a hirt, hogy súlyos akadályok gördültek a meg­segítés s a talpraállitás elé s hogy Méltóságod, mert ez akadályokat elhárítani képes nem volt, állva a Tokajhegyalja közönsége előtt tett kijelentését: föispáni állásáról le­mondott. Rettenetesen lesújtotta a Tokaj­hegyalja közönségét ez esemény; dermedten nézett a bizonytalan jövő elé, mert hisz abban tisztá­ban volt az egész Tokajhegyalja, hogy egymagában szerencsétlen helyzetéből kiemelkedni nem ké­pes, főleg nem akkor, ha nélkü­löznie kell Méltóságodnak erős támogatását. Annál nagyobb örömmel vettük az újabb tudósítást, hogy Méltó­ságod erős akarata, férfias helyt­állása elvégre is győzött s a ma­gas Kormány, élén gróf Bethlen István miniszterelnökkel, nem fo­gadva el Méltóságod lemondását, elfogadva Méltóságod javaslatait, elhatározta, hogy rendelkezésére bocsátja Méltóságodnak azon esz­BJZT05 cross, £ffyHp I# OOKOLÁDÉ* hashas rtí 9 közöket, melyek a Tokajhegyalja megsegítésére és talpraállitására elkerülhetetlenül szükségesek. Fogadja Méltóságod férfias helyt­állásáért tiszteletünknek, a Tokaj­hegyalja érdekében kifejtett mun­kásságáért hálás köszönetünknek nyilvánítását. Felkérjük Méltóságodat, hogy a Tokajhegyalja érdekében kifejtett eddigi munkásságát, az eddig is tapasztalt eréllyel tovább folytatni szíveskedjék, mi pedig Méltóságo­dat a legnagyobb bizalmunkról s támogatásunkról biztosítjuk. Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur! Kegyelmes Urunk! Vármegyénk főispánja: Széli József ur Öméltósága föispáni mű­ködésének már harmadik hónap­jában megismerte a Tokajhegyalja súlyos, sőt válságos helyzetét. Az 1925. év szeptember havában tar­tott megyei közgyűlésen azt a ki­jelentést tette, hogy Nagyméltósá­godban és a Kormányban megvan a teljes megértés és hajlandóság arra, hogy amennyiben elfogadható javaslat terjesztetik elébe, az a le­hetőség határain belül meg fog valósittatni. Közölte egyben, hogy Nagyméltóságodtól ilyen javaslat kidolgozására és közvetlenül hozzá leendő felterjesztésére felhívást, illetve felhatalmazást nyert. A Főispán urnák a Törvényha­tósági bizottság szine előtt tett ezen kijelentése képezte kiindulási pontját azon akciónak, melynek megvalósításától remélte a Tokaj­hegyalja közönsége egy boldogabb jövő kezdetét. A Főispán ur szakemberek és ér­dekképviseletek bevonásával meg­tárgyalta a módozatokat és eszkö­zöket, amelyek a Tokajhegyalja talpraállitására szükségesek. Az igy beszerzett adatok gondos mérle­gelése után elkészítette a Magas Kormányhoz felterjesztendő emlék­iratát, tette meg javaslatait. Emlék­iratát és javaslatait az 1926. év március hó 1-én tartott szőlészeti naggyülésen bemutatta a Tokaj­hegyalja érdekeltségének, amely azt nagy lelkesedéssel elfogadta. Ezek után következtek be azon csapások, amelyek a Tokajhegy- alját 1926-ban a peronospora pusztítása, 1927-ben a fagykár ál­tal érték, mely csapások miatt sok­kal inkább szükségesebbé és sür­gősebbé vált a magas Kormány segítő közbelépése, mint szükséges volt az 1925-ben, amikor a vár­megye főispánja emlékiratát elké­szítette, illetve benyújtotta. Két év múlt el azóta, közben a Tokajhegyalja helyzete egyre két- ségbeejtőbbé vált annyira, hogy a teljesen elszegényedett szőlőbirto­kosok szőlőiket miveltetni egyene­sen képtelenek voltak. Éppen két hete annak, hogy a napilapok utján arról szerzett tu domást a Tokajhegyalja közönsége, hogy a Kormány a vármegye fő­ispánjának a Tokajhegyalja talpra- áijjtása céljából benyújtott javasla­tait, az ország nehéz pénzügyi helvzete miatt, nem fogadta el. Örömmel tudtuk meg Nagymél­tóságodnak és a földmivelésügyi miniszter ur Őnagyméltóságának a Keresztény, Kisgazda, Földmives és Polgári Párt e hó 10-én tartott pártértekezletében elmondott be­szédéből, hogy a lapokban meg­jelent megdöbbentő hir a valóság­nak nem felel meg s hogy Nagy­méltóságod a tokaji borvidék megmentését nagy és rendkívül fontos kérdésnek tartja s hogy főispánunk javaslatát olyan bázis­nak tekinti, amelynek alapján az akciót meg lehet és meg kell in ditani és hogy azt a programot, amelyet vármegyénk főispánja adott, végre kell hajtani. Fogadja Nagyméltóságod eme megnyugtató kijelentéséért hálás köszönetünk nyilvánítását és fel­kérjük Nagyméltóságodat, hogy eddigi jóakaratában a Tokajhegy­alja közönségét továbbra is meg­tartani kegyeskedjék. Hasonló tartalmú feliratot ter­jeszt föl az osztály Mayer János földmivelésügyi miniszterhez, mely feliratát a bevezető — az előzmé­nyek megvilágítása után a követ­kezőkép fejezi be : — — Örömmel tudtuk meg Nagy­méltóságod és a Miniszterelnök ur Őnagyméltóságának a Keresztény-, Kisgazda-, Földmives és Polgári Párt e hó 10-én tartott pártérte­kezletében elmondott beszédéből, hogy a lapokban megjelent meg­döbbentő hir a valóságnak nem felel meg s hogy Nagymél­tóságod ismeri a tokajhegyaljai szőlőbirtokosság rendkívül súlyos helyzetét, melybe önhibáján kívül került. Szükségét látja aTokajhegy- alja megsegítésének s hogy Széli }6- zsef főispán úr nagyszabású tervé­nek végrehajtása eddig csak azért késett, mert óriási összegeket kíván, hogy ezen körülmény igen súlyos feladat elé állítja a kormányt s hogy Nagyméltóságod keresi a megoldás módozatait s hiszi, hogy már meg is találta azokat. — Fogadja Nagyméltóságod eme megnyugtató kijelentéséért hálás köszönetünk nyiivánitását s engedje meg, hogy azon bizalom­nál fogva, amellyel Nagyméltósá­god személye iránt a Tokajhegy­alja közönsége mindenkor visel­tetett és viseltetik, azon tisztelet- teljes kérelemmel járuljunk Nagy­méltóságodhoz, hogy amint ezt 1925. év julius hó 15-én tartott gyűlésünkből Nagyméltóságod hi­vatali elődjéhez azon év augusztus hó 17-én beadott 143/1925. számú feterjesztésünkben már kérelmez tűk: Kegyeskedjék a Tokajhegy- aljára vonatkozó ügyek elintézésé­vel, a Vili. főosztálytól függetle­nül egy oly előadót megbízni, aki a Tokajhegyalja viszonyait telje­sen ismeri, átérzi, ennélfogva a Tokajhegyaljára vonatkozó ügye­ket megértéssel kezeli. E kérelmünk előterjesztésében a Tokajhegyalja közönségét nem érzelmi momentumok, de tisztán és kizárólag tárgyi okok vezetik; a Tokajhegyalja viszonyai és ér­dekei más borvidékek érdekeivel nem azonosak, sőt nem ritkán ellentétesek, ez okból tette a tör­vény zárt területté. Teljesen indokolt tehát, hogy ügyei a többi borvidékek ügyeitől elkülönítve kezeltessenek. Fogadja stb. Köszönet báró Maillot Nándornak Méltóságos Báró Ur! Örömmel értesültünk Méltósá­godnak a Egységes Pártnak e hó 10-én tartott pártértekezletén a Tokajhegyalja érdekében tett fel­szólalásáról, amely felszólalás al­kalmat adott gróf Bethlen István miniszterelnök urnák és Mayer János földmivelésügyi miniszter urnák ez alkalommal tartott kije­lentéseikre, melyekkel Zempién- vármegye főispánjának a Tokaj­hegyalja megsegítése és regenerá­lására tett javaslatait elfogadták s annak végrehajtását megígérték. Fogadja Méltóságod a Tokaj­hegyalja érdekében ez alkalommal is kifejtett munkásságáért hálás köszönetünket s kérjük, hogy eddigi tevékenységét továbbra is folytatni s a Tokajhegyalja közönségét jó­akaratában tovább is megtartani kegyeskedjék. Kelt Sátoraljaújhelyben, a Vár­megyei Gazdasági Egyesület Sző­lészeti és Borászati Osztályának 1928. évi május 12 én tartott gyűlésében. Mély tisztelettel: Báró Waldbott Kelemen felsőházi tag, osztály alelnők a gyűlés elnöke Illésházy Eendre kir. gazd. tanácsos, egy. titkár a gyűlés előadója s jegyzője. A közgyűlés berekesztése után a 29 tokajhegyaljai község nevé­ben és megbízásából Mosolygó József gör. kát. esperes üdvözölte a főispánt és adott kifejezést a személyéhez fűződő bizalomnak és minden jó reménységnek. A de­monstráció ezen lelkes momentu­máról következő lapszámukban külön cikk keretében emlékezünk meg. — HOSSZÚLEJÁRATÚ TÖRLESZTÉSES KÖLCSÖNÖ­KET földbirtokokra és várost bérházakra legelőnyösebb fel­tételekkel, gyorsan folyósít a BELVÁROSI TAKARÉKPÉNZ­TÁR Rt. Budapest sátoralja­újhelyi fiókja. Telefon 32. Ha a lábai fájnak, oldjon fel ma "este csekély mennyiségű Szent ^Ró k u s lábsót egy lavór jó meleg •vízben és áztassa lábait vagy 10 percig. Ezen idő múlva a kínzó égető érzések,“ feltörések, a láb zsibbadtsága egy csapásra meg­szűnnek. Elmulasztja a fájdalma­kat, melyeket a cipő szorítása okoz. Hosszabb áztatás megpuhitja a tyúkszemeket és bőrkeményedése- ket annyira, hogy azok kés vagy borotva nélkül eltávolithatók. A Szent Rókus-lábsósfürdő cso­dálatosan megedzi az érzékeny lábakat és tökéletesen rendbehozza úgy, hogy gyalogolhat, sportolhat, amennyit akar, vagy állhat egy helyben a fáradság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókus-lábsó ára 1 pengő 28 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Ha vala hol nem kapná, forduljon a budapesti Szent Rőkus-gyógyszertárhoz, VII. kér. Rákóczi ut 70. fi Jaktaközi j társulat üzen taktajötövárisí Hirt adtunk m; szabású, Csonki gye közgazdaságé fontossággal biró amelyet a Taktakc Társulat folytat , hogy mintegy 1 kiterjedésű, belvi: területet a gazdas jaira meghódítson Az elmúlt évben a társulat Szabó' szadob község egyik szivattyúiéit kecs, Taktaszad? Tiszaluc, Prügy, Tiszadob községe szeres csatornahá belvizeket van h folyóba átmentem Második szíva rencs határában földváron építette ennek célja az, h cal, Mezőzombor, Báj Csobaj, Tis tardos és Tisza határait veszélyez vizeket a Takta mentse. A szivattyúzás turbina szivattyú teljesítő képesség liter, együttesen másodpercenként. A szivattyúkat erő teljesítményi tartja üzemben, áramot a Gibárti vek Rt. szolgáltai feszültségű -elek! Szerencsről a tek céljából 6 ki lom vezetéket épített elektromos távve: községek elektriliz fogja szolgálni. A gépi berendi Danubius cég, az a Ganz-féle Villa: litotta. Ennek a szivak vizsgálatát és üze arra illetékes biz 20-ától május h időben foganatos son a m. kir. N kaügyi Minisztérii mann Sándor mi Sárkány Miklós rr tanácsos és Schi szaki tanácsos, < minisztérium ré Kálmán műszaki nyi és Rónay kir folyammérnöki Ullrich J. Nánd tanácsos vettek r vezető társulatot ny. miniszteri oí társulat igazgak vábbá dr. Nem Aladár és dr. Cs tési bizottsági k

Next

/
Thumbnails
Contents