Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-04-29 / 32. szám

Ötvenkilencedik évfolyam. 32. szám. Sátoraljaújhely, 1928. április 29 Megjelenik hetenként kéteier »érdén óe axombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv)I I Zemplén i i Elő diétást ár : Negyedévre , 2 pengő Hirdetések: POLITIKAI HÍRLAP 2 négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ssam Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Hám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 bulgáriai földrengés Megrázó hírek érkeznek na­ponta a Balkán félszigetről .A pusztító földrengés egymás után töröl el falvakat és vá­rosokat a föld szinéről, bor­zalmas jajszó járja végig a sokat szenvedett Bulgária he­gyeit és völgyeit. Nincs vége hossza a megpróbáltatásoknak, melyek immár két évtized óta sújtják a bolgár nemzetet. Két balkáni háború után ő is belesodródott a világháborúba s végig élte mindazokat a szenvedéseket, amelyeket mi, hogy végül is semmibe men­jen minden vérvesztesége s megkisebbedett területtel várja a megújulás korszakát. Meg­újulás helyett nap-nap után inog meg a föld, amelyért a bolgár nemzet oly kitartóan vérzett; rombadölt falvak közt holtestek ezrei hevernek, a megfélemlített lakosság szana- széjjel menekül, talán épen oda, ahol uj katasztrófa réme fenyeget. Világszerte nagy megdöb­benést keltenek a bulgáriai földrengések s a magyar nem­zet minden részvétével for­dul e rokoníaj felé. Magunk is sok szenvedésen mentünk át, talán époly ártatlanul és igazságtalanul, mint a bolgár nemzet s ez sokszorosan fel­fokozza rokonérzésünket. A magyar társadalom szive már megdobbant a bolgárokért. A Vörös Kereszt Egylet orszá­gos gyütőakciót indított a szerencsétlenül járt bolgárok felsegitésére s e társadalmi megmozdulás vezetésére meg­nyerte a magyar miniszterei nők feleségét, gróf Bethlen Istvánnét. Ezzel a választással megtalálta a segélyezési akció azt a nemes szivü patronát, aki tekintélyével, meleg ér­zésével és lelkes tetterejével biztosítani fogja, hogy ez a segélyezési akció minél gyor­sabb és minél nagyobb mé­retű legyen. Gróf Bethlen Istvánné felhívására már is értekezletre gyűltek össze a Vörös Kereszt Egylet vezetői és közéletünk irányadói és kibocsátották a tervezetet a jótékonysági akció országos lebonyolítására. A magyar társadalomra há­ramlik a nemes feladat, hogy ez az akció minél eredmé­nyesebb legyen. Bármennyire le vagyunk törve és ellensé­geink által kiszipolyozva, meg kell mutatnunk, hogy ép ne­künk van a legtöbb érzékünk a végzetűldözte testvérnemzet sorsának megértésére. Az or­A csütörtök délutáni közgyűlés tárgysorozata többet igért, mint amennyit hozott. Nagyobb érdek­lődéssel néztek a képviselőtestületi tagok dr. Orbán Kálmán polgár- mesternek dr. Grosz Dezső múlt­kori interpellációjára adott válasza és természetesen az interpelláló viszonválasza elé. Ez az idejét múlt, minden idő­szerűségét elvesztett ügy pedig nem érdemelt már semmi érdek­lődést. Az is lett a sorsa, mint az aktualitásukat elvesztett Ügyeknek — unalomba fulladt. Grosz Dezső dr. sok energiája, melyet ez ügyre pazarolt, teljesen kárbaveszett, amint nem is lehet máskép, ami­kor valaki egy rosszul felfogott és mellékvágányra terelt dolog fiskálisának csap fői. A polgármester írásban adta meg válaszát, pontonként az inter­pelláló minden kérdésére A válasz teljesen korekt volt és a képviselő- testületet meggyőzte, hogy dr. Grosz Dezső üres szalmát csépelt, mikor a város atonomiájának vélt sérelmét hánytorgatta. Dr. Grosz Dezső kivételével a képviselőtes­tület egyhangúlag tudomásul vette a polgármester válaszát, mellyel szemben céltalannak bizonyult dr. Grosz Dezső minden további ha­dakozása. A viszonválaszt, dr. Grosz Dezső, úgy látszott legalább, azért tartotta leginkább szükségesnek, hogy kijelentse, mikép támadásá­nak teljességgel nem volt személyi szágos adakozás fokozására bizonyára alkalmas hajtóerő lesz a bolgár-magyar rokon ság közismert tudata, az egy­kori fegyveres szövetségnek zord és dicső emlékei és az a meleg szimpátia, amelyet ! küzdelmes sorsában a bolgár nemzet a maga részére méltán kiérdemelt. * Adományokat elfogad és kézséggel továbbit lapunk ki- adóhivatala is. éle a főispánnal szemben. Módját ejtette természetesen, hogy közben a Zemplént is megpiszkálja az ő szokott modorában, azért termé­szetesen, mert nem helyezkedtünk az ő lehetetlen álláspontjára. Amit reánk mondott igazán nem lénye­ges, sőt annyira lényegtelen, mint az ügy, mely dr. Grosz Dezsőnek az alkalmat szolgáltatta. Napirend előtt elnöklő polgár- mester bejelentette, hogy a Reví­ziós Ligánál kérte, hogy a lord Rothermere fiának újhelyi látoga­tása is programba vétessék, mert a trianoni Ujhely a legkiáltóbb példája a békeszerződés lehetet­len rendelkezéseinek. Nagyobb vita volt a Közmüvek zárszámadásainál. Dr. Dubay Ist­ván erős felkészültséggel tette bírálat tárgyává a számadás ada­tait. Geiger Ottmár igazgató-fő­mérnök és Boros Béla főnök fel­világosításai azonban dr. Dubayt és a képviselőtestületet is meg­győzték az adatok helyességéről s a számadást a jövőre vonatkozó­lag tett javaslatok honorálásával elfogadta a közgyűlés. A tárgysorozat többi pontjait már a bizottsági és tanácsi javas­latok alapján, hozzászólás nélkül tárgyalta le a közgyűlés, mely 20.000 P hozzájárulást szavazott meg a balsa—kenézlői Tiszahid építési költségeihez. Szent-Ooberdó »Ezen a csúcson olaszok és magyarok, a hazáért harcolva, test­vérekké lettek a halálban“, hirdeti a Monte San-Michele emlékosz­lopa. Ebben a jelmondatban, melynél bajtársiasabb elismerése nem le­hetett a hősiességnek, folyt le f. évi február havában az Országos Tiszti Kaszinó „ Szent-Doberdó“ több előadása, melyen a politikai és társadalmi élet előkelőségeinek élén megjelent Horthy Miklós kor­mányzó, József kir. herceg, a fő­rendiház és országgyűlés számos tagja. Úgy a napi sajtó, mint a katonai folyóiratok a legnagyobb elismeréssel adóztak Miakich Ala­jos szerző és rendezőnek. Ezen kedvező bírálatok indítot­ták Taugner József vm. t. fel­ügyelőt és Mattyasovszky Kálmán tb. főjegyzőt, mint a Sac. elnökét arra, hogy a szerzőt meghívják Sátoraljaújhelybe, előadásának it­teni megtartására. — Az előadás péntek este folyt le Mária Alice királyi hercegasszony és a társa­dalom szine-java előtt. A szerző rámutatott arra, hogy a Doberdón, mely a magyar katonának Golgo­tája volt, még csak egy emlékmű sem hirdeti a magyar katona örök hősiességét. Ezzel szemben az olaszok oly hősi és temető-kul­tuszt fejtenek ki, hogy a világ minden részéből jönnek a csodás emlékműveket és az u. n. Szent- Zónát megtekinteni. Felhívja a közfigyelmet az antimilitarizmus megszüntetésére és a frontharco soknak megbecsülésére, mert ka­tonájával él vagy bukik a nemzet. A terjedelmes műsort a szerző­nek hangulatos szinjátéka nyitotta meg, mely ötven év múlva Fiúmé­ban élő tiszti családot mutat be s melynek szimbolikus képsorozatait, mint Doberdó apó és' Hungária mama, Kopcsó Béla és Ujváry Zoltánná hozták színre a tőlük megszokott sok-sok mély érzéssel és melegséggel. — Kedves volt a négy apróság; Dubay Judit, Szép- kuthy Margit, Rácz Jenő és Sztu- pák Öcsi, kik igen ügyes szerep­Városi közgyűlés Dr. Grosz Dezső egyedül maradt az interpellációjával. — Rothermere lord fiát a polgármester meghívta Ujhelybe. — 20 000 pengőt szavazott meg a képviselőtestület a balsa—kenézlői Tiszahid építéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents