Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-04-25 / 31. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1928 április 25 Városi közgyűlés Sátoraljaújhely város képviselő­testülete a városháza tanácstermé­ben április hó 26-án d. u. 4 órai kezdettel rendes közgyűlést tart. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai': A polgármester válasza dr. Grosz Dezső képviselőtestületi tagnak a newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyen való képviseltetés tár­gyában előterjesztett interpelláció­jára. A polgármester előterjesztése a m. kir. államrendőrség személyi és dologi költségei egy részének a városokra való áthárítása tár­gyában. A város háztartásának és alap­jainak, úgyszintén a Közmüvek 1927. évi zárszámadása. A helybeli pénzintézetek értesí­tése a Bodrogközi Gazdasági Vasút meghosszabbításának költségeihez való hozzájárulására felvett függő kölcsön ügyében. A törvényhatósági bizottság ha­tározata a Vörös Ökörben épült lakások és üzlethelyiségek béré­nek megállapítására vonatkozólag. A Vörös Ökörben épült bérház bérlőivel kötött szerződések be­mutatása. Szabolcs vármegye főispánjának átirata Balsa és Kenéz lő községek között a Tiszán építendő hid épí­tési költségeihez való hozzájáru­lásról Sátoraljaújhelyben az iskolás gyermekek egészségének megvé­désével összefüggő dologi kiadá­sokhoz való hozzájárulás iránti előterjesztés. Illetőségi és a közgyűlés nap­jáig esetleg beérkező és a köz­gyűlés által elintézendő ügyek.- MIKÓHÁZÁN családi kúria eladó, 50 m. hold, épü­letek, termő fajgyümölcsös, gyönyörű fekvés, szőlő, legelő és erdő. Eladja: Dr. Földi Ferenc ügyvéd, Budapest I j Horthy Miklós-ut 57. EZT ADJA ÖSSZE "JCitáno forma + + Tjoffzu élettartam j + OLCSÓ AÍL TTOMGO őummitolpii uaSioncipo Eredmé e"J rosló ígéret az éjjel-nappali olcsó villanyt óhajtó polgárságnak. Az Erzsébet királyné uccában készül uj otthonát megépíteni az államépitészeti hivatal. Junius ele­jén külsőleg-belsőleg újjá alakul a Bujdosó-cukrászda. Nem be­szélve az uj moziról, vigadóról, a második teniszpályáról, a nem­sokára már taxival járó uj autók­ról (melyek most már az állomá­son is várják az utasokat) látnunk kell, hogy a csonka ország leg­jobban megsanyargatott városa épül, szépül, élni akar, lüktetni a vármegye közepén. Mert hit van benne, a jövőbe vetett hit. melyet az elmúlt idők megpróbáltatásai sem tudtak belőle kiölni. Hisz a Rothermere akció sikerében, fel­lelkesül az olaszok melletti tün­tetésen, ujjong a magyar-cseh mérkőzés sikerén s bízik, bízik és tűr és vár és dolgozik. Az eredmény pedig meg lesz. Schubert-emlékhangverseny Pácinban Báró 'Sennyey Miklós pácini kastélya évek óta meleg és intim otthona a klasszikus muzsikának, ahol a komoly zene vármegyebeli műkedvelői, különösen a patakiak : Gruska Lajos, Kolozs Richárd. Kovács Dezső, Geyer Béla, Klacskó Béla gyakran adnak egymásnak találkát és a kastély urának, úrnő­jének és a fiatal 'Sennyey Ilona bárónőnek közreműködésével iga­zán élvezetes előadásokat rendez­nek. Annak idejében megemlé­keztünk arról a nagyszerűen si került hangversenyről, melyet ez a társaság tavaly Beethoven em­lékére tartott. Most vasárnap, e hó 22-én, a halhatatlan Schubert emlékére folyt le Pácinban egy minden pontjában kitünően sike­rült hangverseny, amelyen Flocke- Hagemann Mária berlini opera- és hangversenyénekesnő is ven­dégszerepeit. A hangverseny műsora követ­kező volt: 1. Bevezető előadás. Tartotta: Klacskó Béla. — 2. Vonósnégyes. 125 mü. 1 sz. Előadták: I. he­gedűn: Kolozs Richárd, II. hege­dűn : Kovács Dezső, mélyhege­dűn : Gruska Lajos, gordonkán: Geyer Béla. — 3. a) A nagy kérdés. 9z éledő Ujhely Jól esik most sétálni az uccá- kon. Az újhelyi polgár arcára nem­csak a tavaszi levegő csal egy-egy derűs vonást, hanem az is, hogy amerre jár, mindenütt kalapács­ütések alkotó zaja üti meg fülét, sürgő-forgó munka gyönyörköd­teti szemét. Ejh! hát mégis csak dolgozunk, haladunk, alkotunk ? Kiléptünk a minden idegszálunkra fájón nehezedő tespedésböl? Ta­lán igen. A Kazinczy uccán há­zakat renoválnak, befejezéshez közelednek a Vörös Ökör lakó­házai s uj üzletek nyílnak benne uj reménységekkel. Külsőleg is szép lesz, csak várjuk a végét. Ha eltakarodnak alóla a homok­buckák, ha földszintjét szép üz­letek diszitik, ha állani fog s vi­lágítani előtte a két kandeláber- szerű ötágú ivlámpa s főleg, ha be lesz fejezve a hátsó épület, — nos, hát akkor nem lesz csak igazuk a mindent, mindenáron kritizálni akaróknak. Igaz, hogy nem lesz­nek rajta tornyocskák, csempék, cirádák (melyeknek az a hivatá­suk, hogy leválva, megrongálódva éktelenitsenek.) De lesznek benne hygiénikus, barátságos, modern, világos lakások aránylag nem drága bérért — s a cél mégis csak ez volt. S mikor teljesen készen lesz, el fognak hallgatni a kritikusok, mint ahogyan elhallgattak a pénz­ügyi palota épületénél is, mely­nek komoly, nemes, tiszta stílusát ma már senki sem illetheti kicsi­nyes, becsmérlő kritikával. A Főuccán s a Széchenyi téren uj portálék készülnek, a katolikus templom előtt az úttestet újra bur­kolják, a Csillagközt, kibővítése után, összekötik az Árpád uccával, mellette pedig uj parkocska ké­szül. A pénzügyi palotában befeje­ződtek a behurcolkodási munká­latok. Mellette is ucca áthelyezé­sen dolgoznak. Alatta csinos ma­gán házacskák épülnek. Előtte ví­gan halad a kisvonat (csak he fütyülne olyan bántó élesen I) Nagy építkezésekre készül a vármegye a Bercsényiuccai fron­ton, a zárda, a posta, az Erzsébet közkórház; az uj viilanygyár pi­tak volna mást, igazán nem tud­tam volna elhinni, hogy ő ilyen túlzott eréllyel legyen képes ellátni a hivatalát. De végre kiderül és az utolsó két nap alatt az ebédlők megint megtelnek éhes emberekkel. A tenger csendes, mindenki kibújik. Pláne díszvacsora lesz, amelyen részt vesz a kapitány — a tenge­ren az Atyaisten — egész vezér­karával. Este tiszteletükre magyar estet rendeztünk. A vacsora is, a magyar est is sikerült. Bajusz Józsi édesatyja novelláját olvasta fel, Hajdú Ilona operaáriákal és magyar dalokat énekelt, Harsányi Zsolt konferált, Egyed Zoltán Sipőczéket maró gúnnyal kicsufoló leveleket olva­sott föl. — A zarándokok azzal a boldog érzéssel mentek aludni, hogy többet már nem alusznak a hajón és másnap már korán reg­gel kint volt mindenki a fedélze­ten — lesni a szárazföldet. Azon­ban ember tervez, Isten végez. — Oly sürü köd szállt le, hogy a egyéb. Csak ez a kolosszus, mely hatalmas tömege dacára játszi labdája a hatalmas hullámoknak, reprezentálta az egyedüli biztos talajt. De úgy látszik ez a talaj sem volt biztos, mert jobbra-balra dülöngtek az emberek, keményen viva harcukat a tengeri betegség­gel, de utóvégre is belátták a harc sikertelenségét és hiába figyelmez­tettem egynéhányat, hogy nem Breslauba, hanem Newyorkba'uta- zunk — nem törődtek ők már szegények semmivel. És egyre- másra hallatszott a közös jajkiál­tás: „Kellett ez nekem?!“ „Mi a fenének jöttem ! ?“ „Csak egyszer segítsen az Isten haza!“ „A vízre még rá sem nézek többet!“ stb. Tiszteletre méltó árvaszéki elnö­künk nem beszélt; egyáltalában nem beszélt — de mint komor bikáé, olyan volt a járása. Meczner Béla dr. a kabinjába vonult vissza. Aludt. Általában az egész utón igen sokat aludt. Úgy látszik, hogy e téren sok a restanciája. Vannak, akik viccelnek, de ez olyan akasz­tófa-humor. Az első két nap még aránylag szép az idő, de a har­madik nap már szakad az eső. Toronymagasságra vetődnek a hullámok és bóbitás tarajukkal alaposan oldalba vagdalják a ha­jót. És recseg-ropog a mamut alkotmány és az ember úgy érzi, hogy a hullámvasúton ül: fel le. Ez azután megadja a kegyelem döfést az erőseknek, a bátraknak. Már nem viccelnek; a steward már törli körülöttünk étkezésünk visszaadott teljes tartalmát. Már élénken érdeklődnek a hullámve­rés, a vihar ereje iránt: fokozódik-e, fokozódhatik-e, elég erős-e a hajó és az alias-iam vidi ventos ten­gerészek megnyugtatják, hogy ez semmi, ez nem vihar, majd meg­mondják ők mi az igazi vihar — ha lesz és erre legjobb kilátásaink vannak. Páni félelem, titkolt féle lem vesz mindenkin erőt, de ebbe a félelembe reménysugárként vi­lágit belé az a sok hajó, amelyet részint elhagytunk, vagy velük szembe találkoztunk. A zarándok­iroda megnyitja működését és Bencs Kálmán Nyíregyháza város rokonszenves és közkedvelt pol­gármestere a nála megszokott agi­litással végzi az éppen elég sok dolgot. — De amellett van ideje, hogy a fedélzeten eldicsekedjék, hogy ő igen jól érzi magát, a ten­ger nagyon tetszik neki és mint­hogy sós vize amúgy is van a Sóstóban — tengert fog belőle csinálni. Nem kell mosolyogni, van ő olyan ember, hogy ha valamit a fejébe vesz, meg is csinálja. — Fábián Béla már nem ilyen le­gény — ő már sokat hajol a ten­ger fölé, nem csoda; megrontotta a gyomrát a forgalmi adó és a numerus clausus — Bródy Ernő Sipőczékkel és Wolffal elsőbe uta­zik és csak néha-néha látogatnak meg minket. Alaposan ki is figu rázta őket Egyed Zoltán. — Vitéz Endre Zoltán igen délcegen forog az asszonyok körül; a külseje és a viselkedése igazán nem árulja el a múltbeli dolgait és ha a sajtó meg a sajtópörők nem bizonyítót-

Next

/
Thumbnails
Contents