Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-15 / 4. szám
f tvenkilencedik évfolyam. 4. szám. Sátoraljaújhely, 1928. január 15. Megjelenik hetenként kétezer eeerdén ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal ■ Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) | I Zemplén Elődxetéai ár: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetőiek: 2 négyzetcentiméterenként. Wyllttór »erőnként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. s.z&m Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »ám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiftek egy isteni örök igazságban, Hi zek Magyarország feltámadásában Amen. Teriueljfinli olcsóbban és jobbat Irta Mayer János földmiv. miniszter Abban a szívós elkeseredett küzdelemben, amely a mező- gazdasági terménypiacok meghódításáért világszerte folyik, a győztes mindig az az ország lesz, amelyik a legjobb terményt a lehető legolcsóbban állítja elő. A mezőgazda- sági termelés dolgában tehát világszerte erős verseny indult meg, amely elől Magyarország sem zárkózhatik el, mert hiszen a mi országunknak legmegfelelőbb és legfőbb jövedelmi forrása évszázadok óta mindaz, amit a mezőgazdaság termel, vagy amit a mezőgazdasággal szoros összefüggés ben álló iparágak előállítanak. Borunk, búzánk, lisztünk, te- nyész- és haszonállataink, zöld ség és gyümölcsféleségeink a múltban is bizonyos megbecsülésre tettek szert a külföldi piacokon elsőrangú minőségüknél fogva, igy, ha jövőre js vigyázunk arra, hogy terményeink minősége a régi szinten maradjon, esetleg az igények fokozódásához képest állandóan javuljon, akkor megmarad a biztos jövedelem, sőt ha arra törekszünk, hogy mezőgazdasági terményeink előállítása az eddiginél jóval kevesebbe kerüljön, bizonyos, hogy versenyképességünket meg tudjuk őrizni a világ mirp (lep piacán. Természetesen szükséges az is, hogy minden kivitelre alkalmas terményből elegendő, bőséges készlet álljon rendelkezésre, mert a piacon az diktálja az árakat, akinek van elegendő áruja, még hozzá a legjobb minőségű áruja, Á fölcjmivelésügyi kormánynak elhatározott célja tehát, hogy a versenytermelést a mezőgazdasági élét minden ágában haladéktalanul megindítja. Kész programmunk van már erre, sőt a munka bizo nyos ágakban már meg is indult. Mindenekelőtt a termőtalajt akarjuk megjavítani részint a mélyszántás megho nositásával, részint a föld termőerejének fokozásával. Már az őszkor megkönnyítettem a műtrágya beszerzését azok részére, akiknek anyagi helyzete nem engedi ilyesminek készpénzen való bevásárlását. Szántógépeket, traktorokat fogok kedvező feltételek mellett kiosztani kisbirtokosok között, hogy a mélyszántás, a jó ta- lajmüvelés ne csak a nagy és középbirtok kiváltsága legyen, hanem megszokja azt a legkisebb birtokos is. Módot nyújtok a nemesitett vetőmagok használatára és meg akarom honosítani olyan termé kék termelését, amelyekből eddig behozatalra szorultunk. A konyhakertészetnél és gyümölcs termelésnél szintén reformokra van szükség. Már elkészült Magyarország uj gyümölcstermelési és kertésze ti pontos helyzetképe. Ennek adatai alapján módunkban lesz intézkedni, hogy minden község lehetőleg csak a talaj és éghajlati viszonyoknak megfelelő gyömölcs és zöldségféle termelésével foglalkozzék. Már útban van és rövid idő múlva talán a törvényhozás elé is kerülhet a hegyközségekről szóló törvényjavaslat is, amely a s borcsemegeszőlő termelése szempontjából fog hozni üdvös gyümölcsöző reformokat. Az állategészségügy rendezésére vonatkozó uj törvényjavaslat állattenyésztésünk fejlődésének rakja le újabb alapjait. Azzal azonban, hogy kitűztük a mezőgazdasági fejlődés uj irányait, még célt nem értünk. Szerintem az érdekelt gazdaközönségben kell lenni a felvetett reformeszmék iránt való fogékonyságnak is. Ezt 9z új munbásbiztosiíű törvény intézkedései csak tanulással, szakismeretek szerzésével szerezhetjük meg. Iparkodjék a gazdaközönség tehát elmélyedni a mezőgaz- j dasági tudományban, akár iskolák, akár gazdasági előadások, akár pedig szakkönyvek és folyóiratok segítségével. Tanuljuk az eddiginél többet és akkor lelkünk fogékony lesz minden ujitás iránt, akkor megértjük azt, hogy az olcsóbb és jobb termelés nemcsak önmagunk jólétét, de az egész ország boldogulását jelenti. A f. évi január hó 1-én hatály- balépett 1927. évi XXt. t.-c. uj alapokon szervezte az országos munkásbiztositást és számos kérdést az eddigi jogállapottól eltérően szabályoz. A vonatkozó uj szabályok nem ismerése, vagy hiányos ismerete a hozzájuk fűződő jogkövetkezményekre való tekintettel a munkaadókra anyagi és büntetőjogi vonatkozásainál fogva is súlyos jog hátránnyal járhat, miért is az Országos Munkásbiztositó Intézet Sátoraljaújhelyi Kerületi Pénztára, mint az Országos Intézetnek a vármegye területén működő szerve nagy súlyt kiván helyezni a hátrányos következmények elhárítása céljából a közönség felvilágosítására. A törvény életbeléptetésével ma már nem az lehet a cél, hogy annak intézkedéseivel szemben kritikát gyakoroljunk, hanem inkább az, hogy annak intézkedéseit minden érdekelt a legsajátabb érdekéből megismerje. A Kerületi Pénztár a biztosításra kötelezett ipari, kereskedelmi stb. alkalmazottakat foglalkoztató munkaadók részére kimerítő Tájékoz9 ZEMPLÉN EREDETI TtlIllU Jtmikor a halott kibékít Irta: Dr. Székely Albert. Huszár Juliska annak a falunak volt egyik legszebb leánya, amelyikben II. Rákóczi Ferenc, nagyságos fejedelem született. A még ma js fenáltó Rákóczi kastély aljában lakott szüleivel és testvéreivel. Elődei bizonyára évszázadok óta szolgálták a fejedelmi családot és valamelyik őse huszár lehetett a kuruc hadseregben. Borsi tözs- gyökeres magyar helység Ujhely szomszédságában és még álmában sem gondolta soha a falu népe, hogy valaha is cseh imperium alá kerül. Szomszédságában van Be- recki, az Újhelyiek remek strandfürdője és egy úri halásztársaságnak kedvenc halászási helye, ez már magyar terület. Még az őszkor történt, hogy egy vasárnap délután kimentünk halászni, át csónakáztunk a Bodrogon, kivetettük a nagy hálónkat a Bodrog közepén levő csolnakból, melynek j másik végét a part hosszába húzták a halászok. Felhajtattunk a cseh határ felé, midőn a komp tájékáról nagy lármát hallottunk a borsi határ felől. Megtudtuk, hogy Julis átjött magyar területre, hogy Bereckiben lakó testvérbátyját meglátogassa és vele együtt magyar templomba menjen misét hallgat ni. Visszamenet a komp szélén állva egy, a kompon levő szekeret a megvadult lovak hátraszoritottak és a szép Juliskát betaszitották a Bodrogba. Hiába keresték hetek és hónapok óta, nem tudtak ráakadni, mert bizonyára csobakba, igy hívják a viz alján levő gyökereket, ahol a halak tanyáznak, vagy a Bodrog két partján levő, mélyen a vizbenyuló cserjésbe került s megakadt ott. Szülei és testvérei, akik közül egyik cseh területen, Borsiban, másik magyar területen, Bereckiben lakik, már rég elsiratták a két falu legényeivel együtt. A téli halászat az egy külön passzió, különösen most, amidőn a Bodrog is be van fagyva. A folyón keresztül, egyik parttól a másikig, hosszában egymás után lékeket vágnak a jégbe és ezekbe teszik és eresztik le a téli száko- kat, melyekbe a halat fogják. A lékeken túl, feljebb aztán nagy lyukakat csinálnak a megfagyott folyó jegén és azokba hosszú rudakat dugnak be az emberek és felzavarják a csobakot, hínárt, fagyökereket, hogy a halakat onnan kizavarják és meginduljanak lefelé a lékek felé, ahol aztán bekerülnek a szákokba. Kirendeltük már kora reggel Bereckiből az embereket, hogy mikorra dél felé kimegyünk, lássuk már az eredményt. Embereink azonban nem ismervén pontosan a jégen a cseh-magyar határt, a lékek egyik felét magyar területen, a másik felét cseh területen vágták ki, épen úgy, mint a fentemlitett halkereső lyukakat is. Ezt megtudták a borsi-i magyarok s botokkal, haltakkal felfegyverkezve, Egr3T©e szám tára- 1.0 £Lllér
