Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-04-22 / 30. szám

( tvenkitencedik évfolyam. 30. szám. Sátoraljaújhely, 1928. április 22 Megjelenik hetenként kétezer izerdfcn éa esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. ® Sana I Zemplén i Előflsetéel ár . Negyedévre. . 2 pengő POLITIKA! HÍRLAP Hirdetések: | négyzetcéntiméterenként. tíyllttór soronként 20 fillér FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ.; Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy‘istenben, hiszek egy hazában Hi;zeit egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. 9 vidéki hitel szervezése A Zemplén részére írta: dr. Schandl Károly, az Országos Központi Hitel- szövetkezet alelnök-vezérigazgatója. Amikor a földmivelésiigyi államtitkári széket az Országos Központi Hitelszövetkezet al- elnök-vezérigazgatói tisztsé­gével felcseréltem, tudatában voltam annak, hogy mező gazdaságunk érdekében sür­gős mentő munkára van szük­ség, mert a magyar falvakra veszedelmes idők közelednek. Az eladósodás réme fenyegeti a gazdatársadalmat s ugyan­akkor a világverseny vészé delme szoritja ki mezőgazda­ságunkat a külföldi piacokról. Tétovázásra nincs idő. Meg kell akadályozni a további romlást, hogy a két oldalról támadó ellenség prédájává ne legyen a magyar falu és tanya világ. A drága adósság a legjobb gazdát is megőrli, hátha még eladni sem tudja termését haszonnal, Ezt tétlenül nem nézhetjük. — Eljöttem azért a legnehezebb frontra, a küz­delem vezetésére, mert itt leghivőbb fegyvertársa tudok lenni Mayer Jánosnak, nép­szerű iöldmivelésügyi minisz­terünknek. Eljöttem, hogy azt a bizalmat, melyet két évtize­des mukámmal a földmivelő gazdák, kicsinyek és nagyok körében országszerte megsze­reztem, ezt az értékes kincset felhasználjam a legsürgősebb közérdek sikeres szolgálatára: a mezőgazdasági hitel szövet­kezeti megszervezésére. Az Országos Központi Hi­telszövetkezet negyedik évti­zedét eleven szövetkezeti szer­vezkedéssel fogjuk megkez­deni. Szövetkezeti kongresz- szusunk felhívás lesz az ország összes önzetlen és népszerető községi vezetőihez, hogy csat­lakozzanak hozzánk s magasra emelve az úttörők zászlaját, akik Károlyi Sándor gróf hivő szavára megteremtették az első falusi hitelszövetkezeteket, ve­gyék át falujukban a szövet­kezeti szervezkedés vezetősé gét. — A termés betakarítása után vármegyénként értekez­letekre hívjuk össze a falvak vezetőit s a szövetkezeti ügy közéleti barátait, hogy a szö­vetkezeti hálózat megerősíté­sének módját és eszközeit megbeszéljük. Erőteljes szövetkezeti moz­galmat akarunk a magyar me­zőgazdaság s a magyar falu megerősítésére, hogy ü válsá­gos időkkel bizton dacolhas­sanak. Ehhez erős szövetkezeti öntudat, tiszta szövetkezeti közszeliem, puritán szövetke­zeti erkölcsök kellenek. A ma­gyar falusi és tanyai polgárság összetartását a szövetkezeti együttérzésen keresztül fogjuk megteremteni. Nem bántunk senkit, de a szövetkező kis­embereket se bántsa senki. Az államtól nem kérünk többet, mint azt, amit a háború előtti Téli fagykár nincs a Hegyalján fl múlt évben elhanyagolt szülőkben azonban alig remélhető termés Amint kitűnő gazdasági szakla- | punk, a „Zempléni Gazda“ ma megjelent száma irja, azokban a hegyaljai szőlőkben, melyek akár fedve voltak, akár nem fedettek be, ha azok rendesen voltak per­metezve, kezelve, a rügyek épek, egészségesek és téli fagykár nincsen ! Azokban a szőlőkben azonban, i ahol a múlt évi tavaszi fagy után gondosan nem permeteztek és nem kapáltak úgy, hogy a peronospora fellépése miatt a szőlő fája és rü- j gyei nem érhettek be rendesen, a beérkezett tudósítások szerint a rügyek 70—80 százaléka hibás és ezekben a szőlőkben a termésre í újból csak nem számíthatni. A folyó hó 14-i ki fagy a Tokaj - hegyalján a szőlőkben semmi kárt ; nem tett, a gyümölcsösben is csak I a már akkor kivirágzott barack­fák termésében tett némi kárt. Szokva vagyunk ugyan hozzá, i hogy a gazda szeme mindig sö­tétebben lát, mégis újból csak nagyon lehangoló a Zempléni Gazdának.azon tapasztalati meg­állapítása, hogy a múlt évi fagy után gyengébben kezelt szőlőkben megint csak minimális termésre lehet számítani. A múlt évi tavaszi kétségbeejtő fagykár tehát párosulva a gondo­sabb megművelést lehetségessé tehető tőkehiánnyal, ez évre sem biztatja sok jóval szőlősgazdáinkat. Bár pesszimistának bizonyulna ez a jóslat s a természet ereje, mely évek óta annyira mostoha a Tokajhegyalján, rácáfolna erre s a következő hetek kedvező időjárása biztatóbb kilátásokat nyújtana a Hegyalja termelőinek. Kívánatosabb volna ez annál inkább, mert — hirek szerint — a síkvidéki fedetlen és rosszul fe­dett szőlőkben a téli nagy hideg 60—80 százalékos kárt okozott s igy magas borárakra van kilátás. törvények szelleme előirt. A szövetkezetek erejét az önse­gély alapján kivánjuk felépí­teni. Egyikünk se sajnálja a fáradságot a polgárság felvi­lágosítására, hogy saját létfen- tartása érdekében cselekszik, ha a szövetkezetek tőkéjét a maga fillérjeivel is megerősíti Hiszek a magyar falvak veze­tőinek önzetlen népszereteté ben, hiszem, hogy vannak apostolok, akik összejövetele ken s ha kell, házról-házra járva rábirják a falu és tanya­világ minden polgárát, hogy tőle telhetőleg egy vagy több üzletrésszel növelje a hitel- szövetkezet tőkéjét. Minden porta legalább egy üzletrészt jegyezzen. Egy legyen a jel­szó s akkor egy-két év alatt olyan erő lesz a hitelszövet­kezetekben, hogy függetlenné teszi a föld és falu népét minden hiteldrágaságtól. Magyarország jövője a me­zőgazdaság sorsától függ. A mezőgazdaságot pedig a sző vetkezetek felvirágoztatása nél­kül megmenteni nem lehet. B/zros Nemzeti kultúra, tiszta ízlés A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége a múltban szívesen volt segítségére a testvéregyesüle­teknek műkedvelői előadások és műsoros estélyek rendezésében. Tanácsot adott színdarabok meg­választása tárgyában, megszerezte és közvetítette a darabok előadási jogát, közvetített jelmezeket stb. A műkedvelői előadások száma a Mansz., iskolák, levente-egyesüle­tek, Faluszövetség, Legényegye­sületek, nőegyesületek, iparos kö­rök stb. rendezésében hatalmas arányokban megnövekedett. (Az 1926—27. évben 7300 előadás volt ) Ezért a Mansz. elhatározta, hogy egy külön szervet létesit bu­dapesti központjában a műkedvelői mozgalom segítésére és irányítá­sára, hogy a nemzeti kuliura és tiszta ízlés fejlesztésében még hat­hatósabban működjék közre. E szerv létesítését szükségessé tette az a körülmény is. hogy a kultuszminisztérium a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét bízta meg a műkedvelői előadásra alkalmas darabok kiválasztásával és jegyzékbe foglalásával. Erre a célra biráló bizottság alakult e szövetség tagjaiból, írókból, a színészek egyesületének és a kul­tuszminisztériumnak képviselőiből. E bizottság bírálat alá fogja venni az eddig megjelent színmüveket, jeleneteket, kabarédarabokat stb. és kiválasztja a műkedvelői elő­adásokra alkalmasakat. Ezek jegy­zéke időnkint meg fog jelenni a szövetség lapjában, a „Magyar Asszony* ban, 1928 őszére pedig könyvalakban. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ez utón is szeretettel hívja fel az egyesületeket és mind­azokat, akik az ifjúsági és műked­velői előadásokat az iskolán kívüli nevelés ma már nem mellőzhető eszközének tartják, hogy fordulja­nak útmutatásért a Mansz. központi műkedvelő bizottságához, mely anyagi ellenszolgáltatás nélkül, díjtalanul végzi a testvéregyesüle­tek segítését. Csak erkölcsi támo­gatást kér. E célból a következő kérdésekre kér választ azoktól, a kik előadások rendezésében részt vettek és vesznek. 1. Melyek azok a színdarabok, költemények stb., melyek az 1927/ 1928. évben programmon voltak? 2. Melyek érték el a legnagyobb sikert ? 3. Hány előadás van évente (Egyesületeknél)? 4. Hogyan szerezték be a jel­mezeket ? 5. Volt-e eléggé gyakorlott ren­dező? 6. Milyen körülmények okozták a legnagyobb nehézséget? 7. Kik voltak a szereplők (fel nőtt, ifjú, iparos, földműves stb.) 8. Milyen költséget igényelt az előadások lebonyolítása ? 9. Milyen javaslatai vannak a műkedvelői központi bizottság számára? Azokat a szerzőket, akiknek darabjai műkedvelői és ifjúsági előadásokon szerepeltek, kéri a Mansz, küldjék be azokat a biráló , bizottságnak (Magyar Asszonyok 1 Nemzeti Szövetsége műkedvelő Sgrtsree tgcx é-ra 1,0 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents