Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-04-08 / 27. szám
1121 április 8 ZEMPLÉN 3. oldal Magyar feltámadás! Irta: Mayer János földmivelésügyi miniszter. A magyar föltámadás útja az én hitem szerint zöldelő mezők, ringó kalásztengerek, zamatos gyümölccsel dúsan megrakott fák mellett visz el. Magyarország gazdasági feltámadása, újjászületése nem jelent mást, mint nagyrészben mezőgazdaságunknak uj életre kelését abból a halálos dermedtségből, amibe a háború és a forradalmak sodorták. Ez a feltámadás a természet örök törvényei szerint be is fog következni, utóvégre egy nemzet, amelyik élni akar, nem akar elpusztulni, semmi esetre sem fogja kiszáradni engedni azokat a legbiztosabb forrásokat, amelyekből gazdasági élete, boldogulása táplálkozik. Eljön a magyar feltámadás bizonyosan, bekövetkezik a magyar mezőgazdaság újjászületése, ámde itt az a legfőbb kérdés, vájjon van-e mód, vannak-e eszközök, amikkel a feltámadás idejét közelebb lehet hozni? Én azt hiszem, van mód rá és vannak eszközök is. A világnak jóformán minden nemzete a legnagyobb erőfeszitéssel, mesz- szemenő anyagi áldozatokkal iparkodik mezőgazdasági termelését fejleszteni. A földke rekség minden részében ma mocsarakat szárítanak, terméketlen földeket javítanak, vetőmagvakat nemesítenek, fejlesztik az állattenyésztést, egyszóval lázas, de nem kapkodó, hanem céltudatos, körültekintő munka folyik, amelynek célja, hogy a szántóföld többet és jobbat teremjen és a termelés minél olcsóbb legyen, fcs ennek a munkának kivétel nélkül mindenütt megfelelő sikere van. Fölteszem tehát nyíltan a kérdést, hogy a példák láttára nem kell e nekünk is hasonló céltudatos munkához fognunk, hogy meggyorsítsuk a magyar mezőgazdaság újjászületését, feltámadását? A földmivelési kormánynak kész programmja van, amely- lyel be akar kapcsolódni a mezőgazdasági termelés világ- versenyébe. Mi is elsősorban uj termőterületeket akarunk szerezni. Ott vannak használhatatlan szikes földjeink, a tudományos kísérletek szerint BIZTOS ezeknek a szikeseknek legnagyobb részét némi befektetéssel és munkával búzatermő földekké lehet átalakítani. A szikjavitás már megkezdődött. És azoknak, akiknek nincs elegendő anyagi erejük befektetésekhez, a kormány tud anyagi támogatást is nyújtani. Megkezdtük a háború alatt túlságosan kizsarolt földek termő-erejének visszaállítását is. Hozzáláttunk a rakoncátlan folyók és patakok szabályozásához. A mocsarak lecsapo- lásához. A föld termését nemesített vetőmagvak kiosztásával is kívánjuk fokozni. Mindezen dolgok természetesen újítások, amelyek akkor válnak népszerűekké, ha azokhoz a lelkekben meg van a kellő fogékonyság. Hogy ezt a fogékonyságot felkeltsük, a földmivelésügyi kormány minden lehetőt megtesz a mező- gazdasági szaktudás gyarapítására. Mezőgazdasági szaktudásunk fejlesztése érdekében meghozunk minden áldó zatot, és az eredmény mutatkozik is, nap nap után örvendetesen tapasztalom, hogy a haladnivágyó, müveit gazdák száma szaporodik. Ez az életcsira, ami meghozza me zőgazdaságunk újjászületését, eljuttat bennünket a feltámadáshoz. Ha azután a tanulásra való készséggel párosul földmivelő népünkben az erős akarat, rövid idő múlva eltudjuk tüntetni a pusztulásnak, a halotti állapotnak minden nyomát. Nagypéntek után itt lesz a Husvét, a dermesztő tél után beköszönt hozzánk is a rügyfakasztó tavasz s a kalászt érlelő nyár a maga minden áldásával. • ummi Zempléni tanítók gyümölcskerttoti tanfolyama Tárcáién Vármegyénkben erős gyümölcstermelési akció indult meg, amely a gyümölcstermesztés szebb jövőjének megalapozását, felvirágoztatását s jövedelmező gazdasági ággá való fejlesztését a népiskolákon keresztül reméli elérni. A népiskola a nép egyetlen iskolája, egyeteme. A nép más iskolába nem megy, sajátos viszonyainál fogva nem is igen mehet. Mindenképen indokolt tehát az, hogy a népnek a valláserkölcsi és hazafias nevelésen, továbbá az alapvető készségekre : az írásra, olvasásra és számolásra való tanításon kivül a kenyéradó kultúrát, még pedig agrárjellegű országunkban elsősorban a többtermelö gazdasági kultúrát, — amelyet föidmi- velő népünk élethivatása gyanánt folytat — a népiskola utján akarjuk átadni. A gyümölcstermesztés vármegyénknek egy elhanyagolt, de óriási mértékben fejleszthető gazGTOPS, ftfYHE OOKOIADE* HASHAJTÓa Ha a lábai fájnak, oldjon fel ma este csekély mennyiségű Szent . Rókus lábsót egy lavór jó meleg J'i vízben és áztassa lábait vagy 10 ' percig. Ezen idő múlva a kínzó égető érzések, feltörések, a láb zsibbadtsága egy csapásra megszűnnek. Elmulasztja a fájdalmakat, melyeket a cipő szorítása okoz. Hosszabb áztatás megpuhitja a tyúkszemeket és bőrkeményedése- ket annyira, hogy azok kés vagy borotva nélkül eltávolithatók. A Szen‘ Rókus-lábsósfürdő csodálatosan megedzi az érzékeny lábakat és tökéletesen rendbehozza úgy, bogy gyalogolhat, sportolhat, amennyit akar, vagy állhat egy helyben a fáradság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókus-Iábsó ára 1 pengő 28 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Ha valahol nem kapná, forduljon a budapesti Szent Róktis-gyógyszertárhoz, VII. kér. Rákóczi ut 70. dasági ága, amely a gazdasági irányú továbbképző népiskolákkal kapcsolatos községi faiskolák utján alapozható meg és fejleszthető. Miután pedig a tanítók e tekintetben a tanítóképző intézetekben kevés gyakorlati ismeretet nyertek, azért az első követelmény e kérdés sikeres megoldásánál a tanítók gyümölcskertészeti irányú átképzése. E célból már a múlt ban is tartattak a zempléni tanítók részére ily irányú tanfolyamok, amelyek során összesen 49 tanító nyert gyakorlati kiképzést. Legutóbb március 26—31. közti 6 napon Tarcalon, az állami 30 holdas faiskolában tartatott 20 zempléni tanító részére gyümölcskertészeti és fakezelési tanfolyam, amely augusztus 6 — 12. közti 6 napon nyári tanfolyammal fog kiegészíttetni, hogy a tanfolyam- hallgató tanítók a nyári teendőkben is gyakorlati kiképzést nyerhessenek. A tanfolyamra oly községek tanítói vétettek fel, amely községekben eddig még nem volt tanfolyamot végzett tanító. Örömmel állapítható meg, hogy ha e 20 tanító a nyári ciklussal elvégzi e tanfolyamot, akkor alig néhány olyan községünk marad csupán, amelyeknek tanítói nem részesültek gazdasági irányú átképzésben. Remélhető tehát, hogy a népiskolák a jövőben a nép gazdasági és vármegyénkben, — amely a legnemesebb gyümölcsök termesztésére kiválóan alkalmas — elsősorban gyümölcstermelésre való oktatását sokkal eredményesebben fogják ellátni, amire már most is kitűnő s dicséretre méltó példák vannak. A tanítók a tanfolyamon igen nagy szorgalmat, pontosságot s a gyíimölcskertészet iránt nagy érdeklődést tanúsítottak. Munkaruhában jelentek meg, (ülőkéssel, fanyeső ollóval felszerelve s fáradhatatlanul végezték az összes gyakorlati munkálatokat úgy a faiskolában, mint a gyümölcsösben. A tanfolyam tartama alatt a tanítók tanulmányi kirándulást Üst-
