Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-09-25 / 68. szám
í 927. szeptember 25. ZEMPLÉN 3. oldal gyéneknél a c József“ kese- elömozditja az ístet könyeddé rofesszor a Feit szivelzsiroso- délben és este ihárnyi meny- kapható gyógy- riákban és füI « s nyerem. kir. osz- ett fő és utolsó tyereményeiről ban résztvevők <apnak. Az uj ;k sors-jegyei főárusitóknál. él 10 pengő, olcad 2 50 P. mény szeren- millió pengő, igő, főnyere- ?ő. Összesen sorsolnak ki pengő készik felét okvet- minden má- A húzás már dik. da. Folyó hó 60 éves tarfelesége reg- ízának pad- jgát. Anyagi gyilkos. . PURR ODA : st FÉR 10. , 330-83. s legkényel- c egyike pályaudvar zemben. ités, hideg 1 feljebb. Jborok. — orangu ol- errasasal. ZSEF y uooa 6. mellett.) án, tajték, äuk, oellu- fa disz i. Továbbá ;yakat és sét, ugy- rok újon- itását. fi magyar iskolánkivüli népművelés múltja, jelene és szervezete Közli: Bencze András zemplénvár- megyei népművelési titkár. II. Az iskolánkivüli népművelés múltja A magyar népművelési gondolat nem uj keletű. Széchenyi István gróf egész életén keresztül agitált a népművelés érdekében. Azt tartja, hogy „h tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.“ Az első felelős magyar minisztérium tagjai: Batthiány Lajos gróf miniszterelnök, Eötvös József báró közoktatásügyi miniszter s még többen hangoztatták a népművelés fontosságát, mert belátták azt, hogy az elemi népoktatás nem képes a gyermeket mindarra meg tanítani, amire az életben szüksége lesz s amit tanul is az iskolában, kikerülve az iskola padjaiból, rövid idő alatt elfeledi, pedig az ország nagysága, gazdasága, jóléte, polgárainak tudásán, műveltségén nyugszik Mégis ez a gondolat nálunk csak 1867. után kezdett nagyobb hullámokat vetni, amikor báró Eötvös József közoktatásügyi miniszter a dán példa és a Bach korszak hatása alatt körlevelet adott ki népművelési egyesületek alakítása érdekében ; Türr István tábornok pedig megalakitotta a Központi Népoktatási Kört, Irányi Dániel és Pauler Ágoston törvényjavaslatokat nyújtottak be a felnőttek iskolánkivüli oktatása érdekében, amiből — sajnos — törvény nem lett. Mindezekből látható, hogy elődeink már hatvan s egynéhány esztendővel ezelőtt gondoskodni kívántak a nép műveltségének emeléséről, állampolgári neveléséről s erős meggyőződésem az, hogy ha Irányi, vagy Pauler javaslatából törvény lett volna, ma nem megcsonkítva, kifosztva állnánk Európa népei között. De sajnos, sem a hivatottak, sem a társadalom nem értették meg ennek a kérdésnek fontosságát. Mindaz, ami a XIX. és XX. században egészen 1911-ig, az Országos Szabadokíaiási Tanács létesítéséig történtek e téren, csak kísérletezések voltak. Az Országos Szabadoktatási Tanácsot az ismeretterjesztő előadások felkarolására szervezték meg s nem a nevelés, hanem az ismeretszerzés volt a kitűzött cél. Az illetékes tényezők felismerték az Országos Szabadoktatási Tanács szervezeti szabályzatának hiányait s a vallás- és közokt. miniszter 1917-ben újból szervezte a szabadoktatást és adta ki az Országos Szabadoktatási Tanács uj szervezeti szabályzatát. Bár a háború e mozgalmat megakadályozta, meg nem ölte. A háború, a forradalmak és Trianon megerősítették azt a gondolatot, hogy : 1. nemcsak a jövő, de a jelen generáció szellemi életével is törődnünk kell a szociális fejlődés érdekében; 2. népünk nagy tömegeit elő kell készíteni, rá kell vezetni az önművelődés útjára, javát szolgáló ismereteit szélesbiteni, mélyíteni kell; 3. az ismeretterjesztésen kívül tudatos irányításban, nevelésben kell részesíteni, hogy az ennek nyomán fakadó szellemi és gazdasági előnyök a nemzet újjáéledésére vezessenek. Dániát is a nevelés tette a népjólét hazájává.Minden parasztgazda háza és annak tájéka egy kis földi paradicsom. A falu legszebb épülete mindenhol az iskola és minden községben találunk egy-egy előadótermet (kulturház), hol a lakosság ünnep és vasárnap egy- begyül, hogy szórakozzék az ifjúság népművelő előadásain. Vajha nálunk is mihamarabb láthatnók a kulturházak gyors felállítását, a népművelés terjedését és ennek nyomán a különböző társadalmi osztályoknak egymást nemesitő kölcsönhatását. A dán iskolánkivüli népművelés, valamint a háború tapaszia latai már nálunk is uj irányba terelték a népművelést s a kísérletezésnek tekinthető szabadoktatás helyett a tudatos és rendszeres iskolánkivüli népművelés következett, melynek főcélja a vallás-erkölcsös és hazafias nevelés. Ugyanis a m. kir. vallás- és közokt. miniszter az 1922. évben az Országos Szabadoktatási Tanácsot megszüntette és helyette felállította az Országos Iskolánkivüli Népművelési Központot, melynek vidéki szerve a Törvényhatósági Iskolánkivüli Népművelési Bizottság. (Folytatjuk.) fi gazdakozonség és cséplogéptnlajdonosok figyelmébe 1 Sátoroljaujiielp, a Fő ucca Z8 sz. alatt megnyílt Wirtschafter és űrsai gazdasági gép- és műszaki cikkek üzlete Állandó raktáron : Gőz-, motor- és traktor cséplőkészletek, gazdasági gépek, malomberendezések, kombinált műtrágya- szóró, vetőgépek, úgy belföldi mint eredeti amerikai gép, motor és autó gépolajok. — Gyári lerakat vízmentes kazalozó, cséplőgép ponyvák és zsákokban stb. Értesítjük a m. t. közönséget, hogy Klein Miksa a közismert szaktekintély a cégnek beltagja, kinek több évtizedes szakmabeli működése biztosíték a legpontosabb és szakszerű kiszolgálásra. Dr.OETKEB féle sütőpor és vanillincukor igy eredményez! A 127 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr A. OETKER, Budapest, Vili., Conti ueca 25. Bútorok legolcsóbban részletfizetésre is REKORDBUTOR Budapest, VIII., Barossucca 34. (Klinikával szemben.) — magyar Lányok, fiatal lányok képes irodalmi lapja, szerkeszti: Tutsek Anna. Szebbnél szebb novellák, versek, társadalmi és ismeretterjesztő cikkeken kivül a szerkesztői üzenetek tarkítják a lapot. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy f. év október hő l-ével Sárospatak Máv.— Zemplénagárd, valamint Sárospatak Máv. - Kenézlő között, a Sátoraljaújhely—sárospataki vonalon pedig annak megnyitása napjától Sátoraljaújhely Fő ucca -Sárospatak Máv. között további intézkedésig az alábbi menetrendet léptetjük életbe: 1. Sátoraljaújhely—Sárospatak—Zemplénagárd Vonatszám Vonatszám 2 4 6 1 3 5 658 1228 1908 (0 Sátoraljaújhely Fő ucca (é) 751 I506 1959 740 1308 1950 (é) (i) Sárospatak Máv. (0 707 1424 19*6 745 1309 1952 (é) 705 1419 1913 747 1311 1954 (é) Sárospatak Eötvös ucca (ij 704 1417 19u 748 1312 1955 (i) >5 (é) 703 1416 19*0 8“ 1333 2016 (é) Elágazás (i) 639 1352 1846 810 1334 2017 0) n (é) 638 135* 1845 852 1418 2102 (é) Tiszakarád 0) 556 1309 1803 853 1419 2103 (0 » (é) 555 1308 1802 931 I457 2148 (é) Cigánd (0 517 1230 1724 932 1458 2149 (0 r (é) 516 1229 1723 957 1523 2217 (é) Riese (i) 451 1204 1658 95S 1524 2218 (0 w (é) 450 1203 I657 1019 1545 2243 (é) Zemplénagárd 0) 429 1142 1636 2. Sátoraljaújhely—Sárospatak—Kenézlő Vonatszám Vonatszám 30 32 34 36 31 33 35 902 lő*8 20*8 (0 Sátoraljaújhely Fő ucca (i) 0) 644 H 12*5 1835 942 1568 2058 (é) Sárospatak Máv. 602 1133 1753 415 943 1559 2069 (0 yy (é) 6°* 1132 1752 417 945 1601 210* (é) Sárospatak Eötvös ucca (i) 559 1130 1750 418 946 1602 (0 » (é) 558 1129 1749 439 1007 1623 (é) Elágazás (i) 5s4 UK I725 440 1008 1624 0) yy (é) 533 1104 1724 455 1023 1639 (é) Szabolcsviss 0) 5*8 IC49 I709 456 1024 1940 0) yy (é) 5*7 1048 1708 504 1Q32 1648 (é) Kenézlő , (0 509 1Q40 1700 Az esetben, ha az uj vonalrész október 1-én meg nem nyílnék, úgy október 1-től a megnyitás napjáig a 32. számú kenézlői vonat bevárjk a 1058-kor érkező Máv. 411. sz. vonatot azon célból, hogy a kenézlői utasok Sátoraljaújhelyről Sárospatakon csatlakozást kapjanak. Ennek folytán a 33. sz. vonat is ugyancsak a megnyitás napjáig csak 1205-kor fog Kenézlőről indulni. A. BKOT. üzletvezetősége.
