Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-09-14 / 65. szám
Őtvennyolcadik évfolyam. 65. szóm. Sátoraljaújhely, 1927. szeptember 14 Megjelenik hetenként kétezer ezerdéngée nombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : SátoralJ&njhely (Vármegyeház udvar) | I Zemplén Eiaazetéei^ár;: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jj négyzetr.entiméterenként. Nyllttór soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. üzám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. izém. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Albánia annexioja Irta: Dr. Vákár P. Arthur v. miniszteri biztos, kormányfőtanácsos. Albánia a Balkán Eris almája volt, amelynek birtoklásáért és önállóságáért erős versengés volt, előbb a szomszéd államok, később Auszt- ria-Magyarország és Olaszország között, most pedig a versengés Olaszország és Szerbia között folyik. Amig Albánia csak török fennhatóság alatt álló földrajzi fogalom volt, addig nem sokat törődhetek vele, mióta azonban Ausztria- Magyarország akaratára 1913- ban független fejedelemséggé lett, azóta értéke egyre jobban emelkedik s már-már ott tart, hogy birtokolásáért újra véres lángnyelvek csaphatnak fel. Területe 28 ezer négyszögkilométer s lakosainak száma 850 ezer. Sem a terület nagysága, sem a lakosság száma nem indokolja azt, hogy Albániáért országok versengjenek. Hogy mégis fontos terület, ez abban leli magyarázatát, hogy fekvésénél fogva az Adriai tenger egyik kulcsának tekinthető s kiaknázatlan és gyérlakosságu területei alkalmasak arra, hogy népi elhelyezkedés és kultúra céljait szolgálják és az ország területén élő népeknek boldogulást biztosítsanak. Az albán kérdés is azok közzé az európai kérdések közzé tartozik, amelyek állandóan felszínen vannak, amelyek megoldásra várnak, de a megoldástól az egyes hatalmak féltékenykedve hesse- getik el egymást. Sajnos, a világháború után született békekötések sok olyan problémát idéztek fel, amelynek rendezését mindenki szükségesnek, sürgősnek tartja, de amelynek őszinte elrendezésétől mindenki őrizkedik. A kis és nagy hatalmak, érdekeltek és érdektelenek egyaránt érzik az albán kérdés jelenlétét, de nemzetközi viszonylatban mindenki szemforgató képet mutat. Olaszország évtizedek óta, céltudatosan dolgozik Albánia birtoklásáért s nem titkolja, hogy az Adriai tenger biztonsága és az olasz nép szapora- ságának szempontjából, Albánia megszerzésére törekszik. Lehető elfogulatlansággal vizsgálva az olasz-albán kérdést, lehetetlen bizonyos igaz Ságokat meg nem látnunk. Olaszország ma nekünk bará tunk. Volt idő, amikor £ mi barátságunk önmagában és önmagáért volt értékes Olaszországnak. Mátyás király udvarának humanistáit mi ép úgy nem felejtjük, mint a legutóbbi idők Romanellijét. Garibaldi neve és emléke ép oly kedves a magyar földnek, mint Mussolini lágy melodiáju neve. A magyar sohasem volt hálátlan nemzet, sőt még bajba jutott ellenségeivel is nagylelkű volt és az is maradt. Kossuth népe nem feledheti azt soha, hogy az osztrák vérbosszú elől Kossuth Olaszországba menekülhetett s hogy ott második otthonra talált. A mi rossz emlékeink a háborúval kezdődtek, de mondhatjuk, hogy be is fejeződtek. Sem a történelmi Olaszország iránt érzett rokonszenvünk, sem a közelmúlt jól eső eseményei, amelyek egymás mellé állították a két nemzetet, nem zavarhatják meg tisztán áfásunkat, amellyel az albán kérdést nézzük. Albánia kultúrája, társadal- miasitása s az általános euró pai gazdasági koncertbe való beáliitása olyan követelmény, amely nem maradhat teljes tétlenül s nem maradhat tovább függő kérdés. Aleghasznosabb, a legjobb s az emberiségre legértékesebb megoldást kell választani s ennek keresztülvitelét kell szorgalmaznunk és biztosítanunk. Mi magyarok elmondhatjuk, hogy az albán hegyek legmagasabb csúcsáról nézzük a kérdést s felülemelkedve minden melléktekinteten, a legmegnyugtatóbb megoldást óhajtjuk. Az Adriai tenger forgalma, hajózása és biztonsága Szempontjából az albán partvidék olasz fennhatóság alá kívánkozik. Az ország belseje kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi élete immár évtizedek óta olasz támogatásból táplálkozik és erősödik. Az albán intellengencia elsősorban Olaszország felé tendál s a jövő nemzedék neveltetésében az olasz befolyás és olasz művelődés foglalja el a fő helyet. Az albán nép vezetői s maga az albán nép is Olaszországgal rokon szenvez s igy az ország közhangulata is szívesen vesz egy olasz annexiót. Jugoszlávia, az Adriai tengerért való versengése miatt ellenzi az albán olasz közele dést, bár Szerbia adriai tengeri érdekeltsége uj keletű. Jugoszlávia lakosai a keleti egyház tanait vallják, mig Albánia lakossága erősen hajlik a ka tolikus vallás felé s igy már a vallás jegyében is könnyebb az Olaszországhoz való Közeledés. Általános európai szempontból az albán területek benépesítése s a területek gazdasági művelési és kiaknázása az odatelepitendő olasz lakosság révén nagyobb eredménynyel kecsegtet s igy egész Albániának olasz fennhatóság alá tartozása legjobban szolgálja a gazdasági és kultur- érdekeket. Tudjuk, hogy nem a mi Írásunk nyomán indul meg az olasz akció az annexio érdekében, azt is tudjuk, hogy Olaszországnak az albán földön való terjeszkedése előrehaladott stádiumban van, de úgy véljük, hogy egy függetlennek nyilvánított országot nem lehet tétlenségre, tehetetlenségre, örök forrongásra kárhoztatni akkor, amikor a fejlődés örök törvénye alól nem egy független országot, de az Óceánból kiemelkedő uj szigetet sem lehet kivonni. Albánia fejlődésének útiránya Olaszország felé vezet s természetesnek tartjuk, ha Olaszország hivatását Albánia iránt — Albánia felvirágoztatása érdekében teljesíti. Városi közgyűlés Autó tiizifecskendőt és autó-locsolót szerez be a város — Az 1928. évi költségvetés — 50% a pótadó — Elfogadta a képviselőtestület a kövezési szabályrendeletet Sátoraljaújhely, szept. 13. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a képviselőtestületi tagok részéről a d. u. 4 órára kitűzött közgyűlés iránt s meg kell állapítanunk, hogy az uj képviselőtestület teljesen átérzi hivatását és a város ügyei iránt tanúsított élénk érdeklődéssel hálás a közönség bizalmáért. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a közgyűlés Sátoraljaújhely fejlődésének, haladásának egy további korszakát jelenti s a legnagyobb elismeréssel kell hangoztatnunk, hogy ez a választások után legnagyobb elkeseredéssel tárgyalt képviselőtestület a legna- teljesebb megértéssel és áldozat- készséggel szegődött a város érdekeinek, haladásának szolgálatába. Erre mutat, hogy minden vonalon honorálta a tanács és a bizottságok javaslatait s ha voltak is pro és kontra felszólalások, végeredményben a hivatalos javaslatok egyhangú állásfoglalással emelkedtek határozati erőre. Legfontosabb tárgya a közgyűlésnek a város 1928. évi költség- előirányzata volt, melyet László Ferenc főszámvevő mindenre kiterjedő gondos referátuma után egyhangúlag elfogadott a közgyűlés, kifejezést adva ezáltal is a város vezetősége iránti legteljesebb bizalmának. A költségvetés szükségleti része 928.248 P — fedezet 767.201 P. A 161.047 P hiány a 322.094 pengőt kitevő állami adók után kivetendő 50%-os városi pótadóban nyer fedezetet. Rendkívül fontos és örvendetes tétele a költségvetésnek az autó tűzi fecskendő és autó locsoló beszerzésére beállított előirányzat, mely önállóan is szerepelt a közgyűlés tárgysorozatán. Nélkülözhetetlen és korszerű szükségletet pótolnak ezek a beszerzések s tüzrendészeti, köztisztasági és közEgr37*es szám ára, IC fillér
